Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

ii Hf ÍM AGYARORS7 4G V»B#racp, H. I. B. Féri® Naritiiya l-bilet/ékonjr, ípifimbie 1-98 100 % hcrnyöaelyem harisnya Ishalelrtfcony, Mörtehlbti 3"98 Gombház Cí.Uprilc. ut- « 3. Velvraifan nöi sdiak uagy választékban meleg betelt Mai 1.68 fátyolharisnya apretulb* 1« 78 Gombház Csekonira-utca 3. 6 darab finom nöi szép csomagolásban 0'24 daraboiikiut Gombház Csekonics-utca 3. Egészen nehéz sarmöz kombiné 2-98 szövéshíbás Gombház Csekonics-utca 3. tonbözik a Rózától, ami a hangkombinéciót illeti- A báj költői szó a hasonló hangzású háj prózai és csúnya, inert testi dolgokra emlékezet, A borong mélabús érzelmeket kelt, a hasonló hangzású dorong vaskos, nyersízfi. A Marcsa nevet parasztosnak, a Marii-1 előkelőnek érezzük. De nem azért mert az effajta hangkombináció parasztos, hanem azért, inert a Marcsa már faluhelyen divatos, tehát fölébreszti bennünk a mezítlábas falusi szolgálók képét, míg a Mary (amely éppúgy u Márianévnek egyik változata, ruiut a Mariska vagy a Marcsa) angol-társadalmi rétegekre utal. De ,i Marcsa is lehet, pathetikus szó, ha az olaszok ejtik ki a maguk módján: a Marcia su Roma jelszóban a nálunk mosolyt keltő név tragikusharcos jelleget ölt és katonai iudnlók lelkes melódiáit duböriigteti. Olyan a nyelv, mint a szól. Ugyanazzal a széllel minden irányban lehet vitorlázni, még szél ellen is. Ugyanazzal a hangesoporttnl a legkülönbözőbb hangulatokat ki lehet fejezni. A méh szót költői hangkomhinárióknak érezzük, mert rögtön a mélabús "sfékre, a holdvilágnál mélázó haramiára gondolunk. Petiig a méla szó a málénak változata •s eredetileg azl jelentette, hogy ostobán bámuló. mélaszájú... Ugyanígy vagyunk az andaJoggal is; a Biedermeier-korban igen kedvelték. Van egy tánc, amit andalgó nak hívnak. Szívet-lclkct andalító-nak nevezték a viruló tá-' jnt. Egyik akkori szótárunk így magyarázza andalodik igét: „az Ifjú sziv. a szépet érző kedély, a szerelem titkos lángjától hevülő lélek andalodik el kiváltképpen. Ez ige működésében kevés erő, de annál több kedélyesség, gyöngédség mutatkozik. A költői kifejezések egyik ékesebb gyöngye". Valóban gyöngy, do eredete nem n legelőkelőbb! Az andalog eredetileg az Aula1 személynévből származik és annyit jelenteti, mint ostoba, érzéktelen. Olyanféle tréfás kifejezés volt niiijt például a mai .bis> z n> el vben a Pali. 11a még tovább kéressük az Antal szó múltját, az egyházi latin nyelv komoly Antonius kereszt nevéhez jut unk. A szui knuk éppúgy megvan a kalandos sorsuk, mint a könyveknek. De ime. mégis el kell ismernünk, bogy van haugglati különbség a szavak között."Vanuok költői szavak: rsáb, üde- hattyúnyak, lángsugara, nyár. lidérc, bérc. hon szerelem-, és Vannak familiáris, köznapi használatú szavak: hiibsaldla, napramorgó, bliktri, dsinkofál; az Utóbbi népies kifejezés valamikor előkelő és tudós latin szó volt és a syneopare, görög-latin igéből származik... Vannak ilyen különbségek, de ezek nem a szavak ulkn(olb»ágábó| származnak. hunéin i-sak utólagosan nyerték hangulatokat a jelentés és a szó által fölkeltett képzetek miatt. Ez n hangulat, mint minden nyelvi jelen'ég. maga is ulá van vetve változásoknak. A babér szót — a dicsőséget, pályadíjat, boros* 'vánke-zorút, latinul f«Wr«*-t, uémetül Larhser-1 jelentő költői értelemben nlösíör Csokonai használata. Addig a szónak esak afféle konybanövény-becsülete vpjt, a petrezselyemmel árult egy gyékényen. Kazinczy még Irtózott. tőle és te nem mondott vnlpy, miatta a Intői laurgs-ró], vagy a szláv eredetű borostyánról. A zt írta Kazinczy: babér iszonyú ne'evei esak az l'og élni. aki tompa érezni, hogy s patikai és konyhai szókkal szép munkákban éle! ,,,.,„ szabad". Kazfnczyru rácáfolt &B idő: « hab> y ma már a/, ö homlokát in övezi. A szóbangulat tehát a nyelvekben gsm 'priori előleges, h.inem a poster!ori=s=utólaros jelenség Előbb alakul a szó. azután kapja a bwngulatál, szubjektív értékét, költői vagy prózii színezetét. E megállapítás után már biztos elvek alapján nyomozhatunk tovább1 melyek azok az akusztikai, hangzásbeli, fonetikai, hauffkopibináujókboz kötött elemek a. nyelven, ainely.k a konvencionális. közmegegyezésen alapuló és hagyományos jelentés nélkül, önniaKARACSONYRA divatos fém nuafcláncoh, KarKöioH, fémövélf, fém dfvaf fiiií GOMBHÁZ CSESCONICS-UKA 3. Noffyleánunak — hisicdnunah tisztagyapju kötött „Hófehérbe" törpesapka 2.98 GOMBHÁZ X*TS gukban véve. apriori-előlegesen képesek nrra, liogy valriiniléle érzelmet, hangulatot, esetleg talán jelentést közvetítsenek. Előre sejthetjük, I hogy a nyelvek mai intellektuális-racionalizált, I az értelem iráuyóbau fejlesztett állapotában j ezek az elemek nem lesznek nagyszámnak! De j mindenesetre- vannak olyan szavuk," amelyek összekapcsolva születnek a kifejezendő érzelemmel. Ilyenkor az indulatszók. amelyeknél a hangkombiiióeió ösztönszerűleg keletkezik. Legalább is azt hinné az ember, hogy így van a dolog. Pedig nem is így vau, csak nagyjából. Az arlikuláflan hangok, a halálhörgés, az éles fájdalom hangjai — mindezek a kombinációk, amelyek kivül állanak a nyelven — miudeu népnél egyformán hangzanak. Itt valóban .reális kapcsolat áll fönn hang és jelentés között. A hang saját aIkoiottságáuál fogva jelent valamit. Do nz euibcri társadalom cs kultúra nem elégedhetik tueg ezekkel a primitív baugadúsokkal, amelyek semmiben sem különböznek az állatok ösztönös haugicrmékeítöl. Az ösztönös liaugadúsokból lehelnek indulatszavak, amelyek azonban már bizonyos közmegegyezésen alapuló, tehát stilizált formáját ad iák a primitív hüugadúsunk. Mi magyarok például, auélkül, hogy összebeszéltünk volua, a hagyomáuy és a nyelvszokás alapján valamennyien megegyezünk abban, hogy mikor fáj valamink, azt mondjak, hogy jaj- Föltéve, hogy uenj nagyon fáj valamink, mert akkor a jajról, is megfeledkezünk és csuk ordítani tudunk egyet, nem törődve a nyelvmetafizikával. A jaj-szói a gyérTiszta gyapjú női sál«endö 1-28 Dunüaboignos not naa rag igen nehéz 2-78 Gombház Cfflkoiui-e-ntc® 8. 3 darab gyürhetetlen nyakkendő 2 "98 négyszögletes crepdesin sálkendő 2*38 Gombház i cucmiet atq* 3. mek a szüleitől tanulja, pem magától jöp ráAli uiugyarok tehát Jaj-gatuyk, de u francia már uem ismeri ezt az Ösztönszerűnek látszó jajgatás!, hanem úgy „jajgat", hogy sí, vagy ouf. A német sem jajgat, hanoin au weht ruond, amit mi magyarok hamar észre Is vettünk. Eredetileg csak a labancokról mondták, hogy öbéggt és ma is az óbóaatás kevésbbó előkelő formája a jajgatásnak. Itt már tehát tt környezet, a társadalmi és politikai viszonyok is közrejátszanak a, szó hangulatának rögzítésében. Van aztán egész csomó ösztönszerűnek látszó indulaíszavunk, amelyek mégiukább intellektuális, értelmi eredetűek, ahol tehát semmi reális kapcsolat nincs haugaluk és jelentés között. Ilyen például a kuss, amely nem azért jelent kuss-t. mert a te, uz U és az es öszszctalálkozása szükségszerűen az elkergetés gesztusát fejezi ki, hanem azért, mert a kuss egy francia mopdalbó) rövidült le, népiét közvetítéssel. A francia mondta először a kutyájának: coüche-toi, feküdj Jel Az „előkelő" fr«»* eiu beszéd divatját fölkapták a uémetek és ha mással nem, legalább kutyájukkal franciául beszéltek: Kusch. dich; Ebből lett a magyar kusti, vagy a még rövidebb kuss. A tovább képzett átrasofui-igéheu már nem is érezzük a szó eredetét. A kasj> indulatszó eredete tehát szimbolikus bangkombiuáeió, értelmi jelentésű, érzel* nietlen szó; a további fejlődés folyamán aztán megint közönbös szó lesz az ösztönszerűnek látszó alakból: huss, kussol. Ilyen a nini eredete is- A németnek sohasem jutna eszébe nini-t mondani, hu meglát valami meglepőt, mert a nini nem más mint y nézej, nézd lerövidülése, előbb ré-né! aztán ni-ni lett a nézd igéből, amelynek bapgkombirjációju pem olyan természetű, hogy önmagától kifejezzen valamit. Ime: a nyolvjuetafizika uiég az iudulafszavnkuúl is csődöt mond. MiudezzeJ azonban ujóg uiues elintézve a kérdés. Rengeteg eszköze vau a nyelvnek érzelmek közvetlen kifejezésére? a hangsúly, a uyrlvmelódiu, uiások beszédének színészi utánzása, a beszéd gyorsítása, a szünetek, a hangolj elferdítése és még s+k tuás, amik pem férnek el egy újságcikk keretében. A költők és szónokok nagyon jól tudják ezt és élnek ís a nyelv akusztikai, zenei eszközeivel. Ezekről mondotta Kölcsey Ferenc a fiához intézett l'aruiucsjsbeu: „Igyekesdnad kell nemcsak arra, hogy beszéded hibátlanul zengjen ajkaidról, hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kiejtve a sztori! és léinkre erőben munkálva, okaidnak és érzelmeidnek akaratodtól függő tol ma'osa lehessen". L I ciánozó*irodája Szeged. Somogyi u.-iO. Tel. 34-72. Legrégibb ciáijoző-vállalat.százszázalékosgaraucia. g w.tettgf.ftsf.tr.js&js s !*: í4s3z eftlvcl-r*'wla amoql-megvár mnk rúzszto^btol .i-citroM .aisKV-réi-f övm+í* r " 1 31*m tt, i -- — •—