Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

DFtMAGYAROR*/ Vasárnap, 1939. HccemKer 24. WIESNER bútor jó WIESNER bútor megbízható WIESNER bútor olcsó WIESNER bútor jó WIESNER bútor megbízható WIESNER bútor olcsó monarchia keretei között alig lesz raogöldbato. Tisza István 1918 szeptember első hetében érte az isonzói frouton IV. Károlynak az a fölhív sa. hogy utazza be homo regiusként a délszláv tartomátiyokát, tapasztalatairól azután tegyen jelentést Tiszának ez az útja, amelyről Nádasdy Bein alezredesnek, a zágrábi honvédkerület egykori vezérkari főnökének nemrég megjelent könyve részletesen beszámol, szeptember 13-án Vezd idbft Zágrábban és már szeptember 25-én, U.ivirjébeu véget is ért. Tisza ebből a tizenkét napból két és fél napot Sarajevóban töltött. Utjának ez a surajovói tartózkodás volt a legfontosabb része, mert itt találkozott a boszniai politikai élet vezetőivel és itt történt az a bi, ojiyof „lovqglókorbáesjelenet" is, amelyről azután mindenféle tudósítások jelentek meg a sajtóban. Szárkoties naplója részletességgel bcszámol ezekről az izgalmas surajovói órákról és nemcsak Tiszáról ad egészen meglepő, emberi Képet, hanem szétszaggatja azt a ködös legendát is, amely u sarnjevói tárgyalások köré szövődött. Tiszti szeptember 20-án délután öt órakor érkezett meg Sorajevóba. Kíséretében volt Nádasdy Béla alezredes, a zágrábi horvát bonvédkeriilet vezérkari főnöke, aki tökéletesen beszélié a szerb-horvát nyelvet cs a hadsoregpararosnokság rendelte ki a homo regiüs mellé. Tiszát az állomáson Szárkoties várta a bosnyák főváros összes előkelőségével. A kocsiban, umel.v a komikba vitte a nevezetes vendéget, Szárkoticsnak föltűnt, bogy Tiszának milyon rossz kedve van. Szűkszavúan elmondotta, högy igen leverő dolgokat tapasztalt uz úton. Amilyen kopott volt az uniformisa — fr."m Szárkoties naplójában —, olyan nyomolt volt a hangulata. TÍ-záii legénységi nniformisból átalakított szredesi egyenruha völt, ugyanaz a kopott rúna. amelyben a király parancsa érte az Ison:on. Ez a külső — állapítja meg Szárkoties — 'gyúltaIában nem felolt meg u délszláv viszonyoknak, mert Bosznia, Hercegovina és Da l vi ári a primitív népe így nemigen láthatta beuie. n kopott katonában a király, a "császár képviselőjét. . , Az állomástól a konakig vezető elég hosze/ó úton Szárkoties nem titkolta el azt a vé; leményét. liogv Tisza útja elkésett. Hogyan történhetett mindez? — Ismétclfotte komorhnngubitbau Tisza. Reménytelennek látta a helyzete?, de azért elhatározta, hogy még aznap fogadja az egyes pártok vezetőit. Szárkoties szerette vol-ua, ba í'i-zn meglátogatja a Stadler érseket, aki azonban betegen feküdt vidéki nyaralójában. Szárkoőes megjegyzi naplójában, hogy nagyon saji alja, bogy nem sikerült a „két nagy embert" megismertetni egymással, mert azt hiszi, hogy Stadler érseknek sikerült- volna meggyőznie Tiszát sok olyan dolögrol, amelyhez az ö fogyatékos ekesszólása. nem volt elegendő. Azokban az időkben, a politikai pártok az egyházák szerint tagozódtak a déli tartományokban és ezért Tisza elsősorban az egyes felekezetek, a katolikusok, görögkeletiek és mohamedánok vezető embereit kérte magához Az első meghívottak között volt So'a Vojislav, a föloszlatott bosnyák szóbor elunkc és a boszniai szerb párt vezetője. Solának ez a látogatása nagyon rövid ideg tartott. Sola terjedelmes emlékiratot nyújtott át Tiszának, akit orrukért, hogy tanulmányozza át, másnap majd társaival együtt tiszteleg a király megbízottja előtt. Tisza gyanútlanul vette át a horvát nyelven írt emlékiratot és este átadta lefordítás végett Nádasdy alezredesnek. Azt hitte, högy az emlékírat információkat tartalmaz: az egyes pártok kívánságairól. Amikor aztán még az éjszakai órákban megkapta a fordítást, megdöbbenve látta, hogy az, tulojdonképpén nem is memorandum, hanem „deklaráció", mégpedig a „délszláv nemzeti tanács" deklarációja. Ebben az iratban szerepelt először hivatalosan a „délszláv nemzeti tanács". Szárkoties másnap reggel, mint a déli haderők főparancsnoka, egy menetbrigádot inspielált és csak fél 11 órakor fért vissza a kanokba. Hirtelen fölpattant dolgozószobájának ajtaja és Tisza valósággal berobbunt rajta. Minden ízében remegve, rettenetesem felindulva adta át a memorandumot. Szárkoties átfutotta az írást, amelyben a délszláv nemzeti tanács a valódi és vélt sérelmek fölsorolása után. a ífrmzeti önrendelkezési jog alapján követeli a délszláv-kérdcs megoldását. Nyilvánvaló volt, hogy cz a monarchiából történő kiválást jelentette. Drámai beszélgetés folyt le most Tisza és Szárkoties között. A kormányzó azt tanácsolta, hogy ezeket a politikusokat, akik egy törvénytelen alakulás, a „délszláv nemzeti tanács" kiküldötteinek nevezték magukat, vagy egyáltalában ne fogadja, vagy legföljebb rövid néhány szóval bocsássa el őket. de Tisza ki jelenszó alapján fogadui kell a küldöttséget. Arra kérte SzárkotiCsot, hogy a küldöttség fogadásához rendeljen ki megbízható gyorsírót, aki tökéletesen ért mind szerbül, mind németül, mert meg akarja akadályozni, hogy később akár egy szavát is elferdítsék. Szárkoties a kormányzóság Slrach dr. nevű tisztviselőjét bocsátotta Tisza rendelkezésére. A hírhedtté vált, „lovagló-korbócsos jelenetet" Szárkoties Strach közvetlen előadásából és fői jegyzései bői ismeri és ismerteti naplójában, amelynek ez a része néhány órával a nevezetes jelenet Után íródott, tehát megbízhatósága és hűsége kétségtelen. Tisza eszerint hosszú, keskeny szobában fogadta a küldöttséget. Kezében nem lovaglóostort tartott — cz u lovaglópálca, amely végigkísérte a frontokon, a mögötte lévő asztalon Bevert és így nem is csapkodhatott vele —, kezében az előző nap átvett memorandum fordítása volt A. hattagú küldöttség élén Sola állott, a mögötte lévő sorban négyen, a sor jobbszélen egy Ilicf uevü franciskánus barát és a küldöttség hatodik tagja hátul. Az se igaz, liogy Tisza erős hangon, ingerülten beszélt volna. Először nyugodt, de határozott hangon kezdte magyarázni, högy nagyon csalódott ebben a várakozásában,, amelybon átvette a memorandumot, mert azt hitte, bogy abban komoly politikai elgondolások lesznek, de ehelyett a memorandumból Laiba'eh és Prága szelleme cseng ki. Ezután azt kezdto fejtegetni, hogy amit az antant a népnek önrendelkezési joga nevén hirdet, az tulajdonképpen csalétek. A küldöttség tagjai egyre türelmetlenebbül viselkedtek, közbeközbcszóltak, ami szemmel láthatólag idegesítette Tiszát, KARACSONYRA Könuv — Papír Ifan&eniezuldoiisögolf Városi Nyomd® I

Kárász utca 9 szám Bflflral a Kapu alatt Amikor aztáu az a közbeszólás hangzott el, hogy „már késő", Tisza emelt hangon jelentette ki, högy Magyarország és Horvátország cgymásruutalsága nemcsak földrajzi véletlenség és mind Magyarországnak, mind a monarchiának lesz elég ereje lesújtani azokra, akik szétrobbáhtásra törekszenek- Ebben a pillanatban szólt közbe a szélen álló franciskánus barát: — najdemö! Ez volt talán az egyetlen Horvát szó, amelyet Tisza ismert, hiszen az elmúlt napokban' számtalanszor hallotta „Gyerünk". Igy indították a vonatot, a kocsit, az autót ebben az egész horvát világban. A küldöttség el is íávozötí. A szörnyű jelenet ütáD Tisza mélyen fölindulva ment át Szárkoties dolgozószobájába, szó nélkül ült le az íróasztal elé, homlokát, a tenyerébe hajtotta és hosszú percekig ii't így, mozdulatlanul. Este a'kormányzó vacsorát adott a homo régius tiszteletére. Kölcsönösen üdvözölték egymást. Tisza már nyugodt hangon beszélt. Szép, komoly beszédet mondot t. Ismertette a monarchia áj föladatait és a célt, hogy mindenki megkapja népi és egyéni jogait. Állandóan hangsúlyozta az osztrák császári korona és Szent Ista-án koronójának közjogi különállását. A vacsora hangulata azért nagyon komor volt és komorságát, még inkább fokozta az a távírat, amelyet közben kézbesítettek Szárkoticsnak- A siffrirozot távírat a bolgár front áttöréséről számolt be. Szárkoties azonnal közölte a tragikus távirat hírét Tiszával. Részletesen beszámolt Szárkoties naplója arról a kirándulásról, amelyet másnap rendezett' Tisza fölviditúsa céljából a keleti vasúi mentén Faléra, Bosznia egyik legszebb vidékére. Meglepődve tapasztalta, bogy Tiszát a táj egyáltalában nom érdekli, lehet, hogy nyomott hangulata miatt, de az is lehet, hogy uem volt érzéke a tájszépségek iránt. Annál uagyobb érdeklődéssel figyelte ,az emberi dolgokat. Állandóan érdeklődött, hogyan és niiből élnek a6 emberek. Faléban akkor egy katonai osztag in* validus házat épített. A katonamunkások között volt néhány magyar is. Amikor ezt meghallotta Tisza, megállította az autót, kiszállt belőle, megkereste a. magyar bakákat, fölragyogó arccal beszélgetett, parolázott velük", mintha elfelejtette volna az előző órák sok keserűségét. Szárkoties ismét közös köcsiban ült Tisza* vul, sokat beszélgettek a délszláv kérdésről és megütközve tapasztalta, hogy Wckerla miniszterelnök és Buriiín külügyin)uisztor, akiket ő A kérdés minden momentumáról részletesen tájékoztatott, Tiszát nem informálta. Tisza nagyot sóhajtott, áiajd később kije,len tette, högy mosí hivatalosan ők intézik a dolgokat, 6 maga pe* dig a frontou teljesít katonai szolgálatot. Tisza előtt Szárkoties kifejtette részletesen n. maga elgondolását, amelynek lényege az volt, hogy a kiélesedett kérdést egy horvát szubdüalizmus megalkotásával lchotne elintézni, ebbe belekapcsolhatnák Dalmáciát és Boszniát is. — Szárkoties báró — kommentálta a nap* lónak ezt a részét Tonelli — beszélgetés közbrn elmondotta, högy volt a kirándulás törtéA legszebb karácsonyi alándékok • • T99 99 harisnya, ridikül, ernyő, téli nadrág, ágy-kabát, gyapjú pu'uver stb. stb. n a a yválasrt^kban ,1 m.l .11; in , Vi Ml I. HIL.I.' "-.'" • 1 •" -"T'" 4 "•"''.' ' — PsMiíUeSZXv&t Kárász-utca