Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-23 / 291. szám

Szombat, 1939. XII. 23. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfoliiam 291. szám Nevek magyarsága Szent István országában, amely mindenkor barátsággal nyitotta meg az idegenek előtt kapuit és szeretettel fogadott polgárává minden hospest, aki a hűség Ígéretével helyezkedett el a nagy király alkotta állam rendszerében, bizonnyal botorság volna azt állítani, hogy a név és a nemzeti érzés egymást föltétlenül fedő fog;almak. Ez az ország, amelynek idegen törzsből eredő hűséges fiai is nagy számmal vettek részt szabadságának védelmében s amelynek kulturáját idegen, de megmagyarosodott fiai is nagy számmal fokozták, nem lehet kicsinyes és szűkkeblű azokkal szemben, akik idegen nevük mellett is jó és hűséges magyaroknak vallják magukat. Mi tudjuk legjobban, hogy idegen névvel is lehet valaki kifogástalanul jó magyar cs teljesítheti maradéktalanul az országgal szemben fönnálló kötelezettségeit. A nev ek magyarságának kérdését mi nem is az egyének szempontjából ítéljük meg, kauem tágabb, szélesebb értelemben vett jelentőséget szeretnénk ennek tulajdonítani. Nemcsak az egyéni életnek, hanem a közéletnek is vannak esztétikai szempontjai. Az ilyen esztétikai szempontok köze !_rto"ik, bogy a nevek is fedjék a nemzeti élet tényleges tartalmút és necsak az crzésben, hanem a nevekben is kifejezésre jusson bármely országnak nemzeti mivolta. Egy-két idegenhangzásu név esetleg nem számit, de azt természetesnek tarthatja mindenki, hogy Franciaországban a francia, Németországban a német, Nagylíritanniában az angol, Magyarországon pedig a magyarhangzásu nevek dominál janak. Érzelmi okokból mellőzve a magyar példákat, csak azt állapítjuk meg, hogy idegen^zerűeu hutua, ha uémetnevű miniszterelnöke volna FraV-iaországnak, vagy franöianevü vezére és kancellárja a vele harcban álló horogkeresztes Németországnak. De talán szabad megkockáztatni még azt a föltevést is, hogy ezekben az országokban az idegenhangzásu név sokkal inkább volna akadálya a politikai, társadalmi és egyébfajta közéleti érvényesülésnek mint a mi évezredes türelemre berendezkedett országunkban. Napoleon a Buonaparte névből tábornok korában sürgősen kilökött egy u betűt, hogy teljesen franciának hangozzék s az angol királyi család a Hannover nevet tüntetően változtatta Windsorra, hogy névben is összeolvadjon nemzetével. Nálunk a történelmi fejlődés folytán tömerdek az idegen, főleg szláv- és némethangzásu név. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az országnak kerekszámban tízmillió lakosa közül háromniillónál több, tehát közel harmadrész visel idegenhangzásu nevet. Bizonvos, hogy ennek a számnak jórészét érzésben, gondolkodásban, sőt nyelvben is föltétlenül magyarnak lehet számítani. Erre mifelénk oz Alföldön, ahol Halbőrt csináltak a Halbrohrból és Tóásót a Ioássoból, százával, sőt ezrével vannak olyan idegenuevii jó magyarok, akik anyuyiru mogvarokká váltak, hogy bármely idegen nyelvnek-már egy betűjét sem tudják és csupáu a puszta név az, amely őrzi néhai eredetüknek emlékezetét. Szegeden például, különösen a középosztályban, Az orosz hadsereg folytatja visszavonulását minden harctéren Szcrvezhednett a házemeleti országok - \ francia képviselőház megszavazta az uj hadliilfeleket Göbbels buzdetó beszédet intézett a német néphez A finn harctéren bekövetkezett nagyjelentőségű fordulat áll a nemzetközi események előterében. A napok óta tartó salai ütközetben döntő ©'őzeimet arattak a finnek az orosz csapatok fölött és ezzel meghiúsították Finnország kettévágását. Ez a győzelem a petsamöi frontszakaszon is érezteti hatását. Minden jel arra mutat, hogy a finnek itt is fölülkerekedtek, sőt a legtöbb helyen ellentámadásba is átmentek. A londoni sajtó egybehangzóan jelenti, hogy mindenütt visszavonulással végződtek a b'ztaliu tíü-ik születésnapja alkalmából elrendelt óriási méretű orosz támadások. Az oroszok Keijárvi környékén 20.(100 hatottat és sebesültet vesztettek, a Maiinerhcim-vonal ellen intézett támadás során pedig öt orosz hadosztály semmisült meg. A finnek 30 harcikocsit, több ágyút és igen sok gépfegyvert zsákmányollak a keijarvl csatában. London jelentette azt is, hogy az angol politikai és diplomáciai körökben uagy figyelemmel kisérik Wcygand tábornok törökországi tevékenységét, amelytől jelentős eredményeket várnak. Ilir szerint a francia tábornok pontos és részletes tervet dolgozott ki arra az esetre, ha Törökországot szovjetorosz részről támadás érné. A terv részletei ismeretlenek. Egyiptomból származó jelentések szerint Szíriában éa Kisázsióban török részről csapatösszevonások folynak. Wcygand tábornok tevékenységével kapcsolatba hozzák azt a tényt is, hogy Törökország tárgyalásokat folytat Irakkal és Iránnal az úgynevezett „ázsiai paktum* alkalmazásáról. Bizonyosra veszik, hogy az Afganisztánban elrendelt általános mozgósítás már a paktum alkalmazásának első lépését jelenti. Mindenütt visszavonulna!* az oroszok London, 'december 22. A londoni lapok csodálattal emlékeznek meg a fékezhetetlen bátorságú finn hősiességről. A Daily Telegraph szerint a világtörténelemben még sohasem jegyeztek föl hősiesebb ellenállást. De fölvetődik a Tcérdés, meddig bírják még a finnek az egyenlőtlen küzdelmet? Finnország a 'civilizáció előőrse. IIa Finnország elveszti szabadságát, a Szovjet egész Skandináviát szolgaságba hajtja. föltűnően sok az idegen név. A város egyik legelőkelőbb, leghazafiasabb egyesületének, a Baross-Szövetség vezetőségének liuszonkét tagja közül tizenöt visel idegen nevet. Sok az idegen név a városházán, az ipartestületben és a társadalmi egyesületekben is. Pedig valószínű, hogy ez ideS

en nevek viselői közül aligha esik rninen tizedikre egy, aki beszélné is azt a nyelvet, amelyre a neve emlékeztet. A háborút követő szomorú esztendők, mikor az utódállamokban pusztán nevük alapján szakította le a magyarság tecstéről olyan egyéneket, akik magyaroknak akarták tudni magukat s a hozzánk legközelebb eső hónapok névelemzéseinek és áttelepítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a nevek magyarságának talán van az esztétikáin túlmenő jelentősége is. És félő aggodalommal kell látnunk, hogy hatvanhét óta milyen mulasztások történtek nálunk ezen a téren, amelyek keservesen megbosszulhatják magukat. Igaz. hogy akkor voltak az erősebb névmagyarosítást akciónak olyan akadályai, amelyek a dinasztiával, a közösbadsereg szervezetével cs csoukuál'amiságunk rendszerével függőitek össze. Ezeknek a körülményeknek a súlyát erezzük ma, amikor a népi elvnek,a nevekre is kiterjedő harca van kibontakozóban körülöttünk. Elismerjük, hogy a név sok tekintetben érzelmi kérdés és a legtöbb ember szorongást érezhet, ha az elhatározás elé kerül, liogy megváljon attól a névtől, amelyet apái becsülettel viseltek. Kényszerítő rendszabályokkal, parancsszóval az ilyen kérdések nem is rendezhetők, ámbár semmiféle erkölcsi vagy jogi akadálya nem lehet, ha bármely közület kimondja, hogy alkalmazásnál, előléptetésnél, szállításoknál s mindenkinél, aki vele jogviszonyba kerül, egyenlő előföltételek mellett előnyben részesíti azokat, akik magyar nevet is viselnek. De ennyire elmenni talán fölösleges. Ha évszázadokon keresztül a magyar asszimilációnak az volt a titka, liogy a jogok teljességével s az egyenlő elbánás legteljesebb biztosításával igyekezett magához kapcsolni azokat, akik részesei lettek a magyar sorsközösségnek, viszonzásul némi áldozattal ezek is rnagyarliangzású név fölvételével kifejezésre juttathatják az egybeolvadás processzusának teljes befejezését. A ueinzeli elismerésnek mekkora mértéke illetné például a Baross-Szövetséget, ha sokszor hangoztatott cs bizonyára mélyen átérzett nemzeti missziójának kiteljesedésében egész társadalmi súlyának latbavetésével élére állana a névben is mugyarráválás mozgalmának és segítené megvalósulni a mag} drabb Magyarországul.