Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-14 / 283. szám

GsuíorfoTc. 1959. RecemEer ff. DEEM£GYARORS7AG S Közszemlére feszih hi a Keresztény, a zsidó es a Kivételezett KercsKedöK, iparosoK névsorát Arany és briüiáns ékszerekből alkalmi vételek nagy választékban. Tekintse meg vételkényszer nélkül. ROSENBERG ékszerész, Károlyi utca 1. szám (A Délmagyarörszág munkatársától) Hárömlióuapi munka után az I. fokú iparhatóság elkészült a kereskedelmi és ipari jogosítványok fölülvizsgtílásdval és kategorizálásával. Hétezer. bejelentés érkezett az I- fokú iparhatósághoz, miután azonban sokan hiányos adatokat tüntettek föl, vagy az okmányökat nem csatoltók, ezeket később még egyszer be kellett c.itálni s emiatt a munka rendkívül elhúzódott. A törvény értelmében december 15-re teljesen készen kell lenni az ipari és kereskedelmi jogosítványok felülvizsgálásának. Mindössze két nap áll még rendelkezésre, éppen czcrt a. polgármester elrendelte, hogy az egyes ügyiratok fötülvizsgálását 15 fogalmazási kari liszt viselő között 'osszák szét. Egy-egy tisztviselőre 450 akta jüt, ezek átvizsgálása a hivatalos órán kivül otthon történik meg. Egyidejűleg a beérkezett ügyiratokat ncgy kategóriába csoportosítják. Az első kategóriába tartoznak a ke(A Délmagyarörszág munkatársától) Szegedtől Iloukongig . . . Ritka és élményekben gazdag utazás, amely nem mindenkinek adatik meg, dc menynyivel érdekesebb, izgalmasabb ma, amikor nemcsak a tengereket korbácsolják a szelek viharai, de hovatovább a világ nagyobbik része hányódik a háborús válságok fölkavart hullámain... Ezt a keléti világba vivő háromhetes utat tette most ineg a Coute Rosso fedélzetén egy fiatal zongoraművésznő, a szegedi Vágó Klári. A ritka utazás körülményei már magukban is érdekesek, a fiatal zongoraművésznő elutazott Honkongba — uz esküvőjére ... Az angol koro. nagyarmaton élő fiatal zenetanár kérte meg dróton cs drótnélkül Vágó Klári kezét. A bonkongi esküvőért kellett legyőzni a mai utazási nehézségeket, az esküvőért kellett vállalkozni a háromhetes tengeri útra. A Conte Rosso fedélzetén egymást érték a rendkívüli élmények, amelyek bizonyára jelentékenyen fogják érdekelni a nyilvánosságot, nemcsak a távolság de a különleges idők miatt is. Ezekről az élményekről számolnak be a fiatal zongoraművésznő uti jegyzetei, amelyeket az egyes klkótökből küldölt haza és amelyekből kibontakozik egy 19Ö9-CS tengeri utazás érdekes képe. utuvdui ». . . Triesztben legnagyobb meglepetésemre — Irta első beszámolójában — a hajózási irodában magyarul beszélő tisztviselő fogadott, aki minden képzeletet fölülmúló udvarissággal állott rendelkezésemre. A kikötőben indulásra készen állott a Conte Rosso, a legtöbb utas Boműaybe, bingaporeba utazik, csak kevesen Honkongba. A következő áilomás Brindisi. A nyugtalanság jelei itt kezdtek mutatkozni az utasikuál, de ahogy egyre távolodott az; európai kikötőktől a hajó, annál nagyobb biztonságban érezték magukat a nemzetközi utasok, az olasz hajón és az olasz tengeren szinte semmi nyoma sem volt az Európában viharzó háborús izgalmaknak. Az olasz bajó fedélzetén ideálisan teljes béke van, a nyugodt hullámokon szinte ugy érzik, a háború valahol nagyon messze, egy más földiészen szedné áldozatait.* ». . . Iíúrom jezsuita páterrel ulazom együtt— hja Vágó Klári beszámolójában —, akik augusztusban a háborús feszültség, a helyzet bizonytalansága miatt lemaradtak a Coute Verdéiül. Kínába utaznak misszióba. A páterekkel áliaudóao élénk eszmecserét folytatok, nagyszerű elszánt;. resztények, a másodikba a zsidók, a harmadikba azok, akik a zsidótörvény értelmében nem tekinthetők zsidónak, végül a negyedik csoporbta a kivételezettek. December 16-áa a névsort a bérház II. emeletén közszemlére teszik ki 15 napra. A hivatalnak máris nagy gondot okoz a névso r közszemlére tétele, mert a 7000 név az egész folyósó falát elfoglalja. A 15 nap alatt a Csoportosítás ellen bárkinek jogában áll fölszólalni, illetve a IT. fokú iparhatósághoz fölebbezni. Ha a fellebbező a II. fokú iparhatóságnál igazolja állítását, minden további hivatalos formaság nélkül beosztják abba a kategóriába, ahová tartozik. Miután a törvény kimondja, hogy az ipari és kereskedelmi jogosítványok felülvizsgálata tisztán statisztikai célt szolgál, rövidesen megállapítható lesz, hogy Szegeden hány keresztény, zsidó és kivételezett kereskedő és iparos van. sággal néznek szembe feladatuknak. Asztaltársnőm egy prágai származású uriaszszony, aki Saughaiba utazik férjéhez. Az ember, ba nem tudná, észre sem venné, liogy tengeren van. Az óriási bajó 6ziute észrevétlenül siklik cs csak akkor tudjuk meg, bogy baladuuk, ba a kabinablakon kitekintünk a bennünket körülvevő végeláthatatlan vizre. Ugy érzem magam ebben a világbaD, mint egy nagy nemzelközi szállodában, ahol a legkülönbözőbb fajú és nemzetiségű ember él együtt békében cs kölcsönös érdeklődésben . . , Rajtara kivül még két magyar lány utazik a hajón, Sanghaiba igyekeznek. Egy svájci házaspár Honkongba utazik, immár másodszor. Az utasok hatvan százaléka azonban szines. Csodálatos látvány a sok színpompás ruhába öltözött hindu nő és turbános férfi. Rengeteg a kínai, csodálatosképpen mind elegáns, a szó európai értelmében. Sok a jávai maláj, akik-mind európai öltözeiben vannak. Nagyon sok a sötétbőrü hindu, valamenynyi kifogástalan európai modorral. Pillanatoukint szinte más Dyelven kell beszélnem és bizony felbecsülhetetlen előny, hogy németül, franciául, angolul beszélek. Most látom csak, hogy nyelvek nélkül nem boldogul az ember, már a bajon sem. — Velencében szállt be a legtöbb utas és itt rakodott meg a bajó tulajdonképpen áruval is. Az uj Fiat-autók tömegét rakták be az emelődaruk a bapó fenekén levő raktárakba. Sok a gyerek a hajón, köztük nagy számmal hindu apróságok. Elképzelhetetlen az állandó bábeli zavar . . . Brindisi előtt este kinnt álltam a fedélzeten, rettenetesen zúgott a sirocco, majdnem elsodort, de azért az angolok nyugodtan kint feküdlek a fedélzeten. A szalonban nagy élet folyik ,mintha zavartalan béke lenne mindenütt és az emberek az egész világon olyan zavartalanul és békésen megférve élnének, mint ebben a fenségesen uszó olasz palotában ,, .« Paíí SaU Vágó Klári a következő beszámolót Port Sóidból küldte. — Itt most olyan meleg van — irja —, mint nálunk májusban. A steward erősen biztat, hogy készüljek föl a kánikulára, amely holnap kezdődik a Vörös-tengeren. E pillanatban a kinaiak golfoznak^ egy hindu szines filmfelvételeket készit. Mindenki várja, hogy a portsaidi kikötő elhagyása után, megnyissák a strandot. A nemzetközi társaságban magyarul csak a jezsuita páterekkel beszélhetek és mondanom sem kell, mennyire jóiesik egy kis hazai hangot hallani . . , Ma megkaptam a hajón utazók hiteles li-láját. Csak a következő nemzetiségűek találhatók a fedélzeten; angol, olasz, kínai, hindu, burmai, szingaléz, egyiptomi, amerikai, kanadai, dán, finn, arab. norvég, német, cseh, holland, görög, spanyol, belga, fraucia és néhány volt osztrák . ,, Aden Három nappal később Adeo következik. —- A szuezi csatorna előtt — írja — csaknem egy uapot álltunk, amig a bajo eliutézle az öszszcs formaságokat. A csatornán csak lépésben baladháttuuk, most már két napja a Vörös-tengeren uszunk elképzelhetetlen melegben. Egy csapásra trópusivá változott minden. A stewardok fehérben sürögnek, a ventillátorok állandóan működnek, minden étkezésnél fagylaltot és Jégbehütült dinnyét szolgálnak föl. Egész nap strandolunk és fürdőruhában, sbortban járunk. Velünk együtt utazik a delhii egyetem rektora (hindu tudósY, Port-Said után odajött hozzám és közölte, hogy egy magyar ur szállt föl a bajóra őt meglátogatni. Azonnal bemutatta. A szakállas ur: Gcrnianus Gyula dr, a világhírű magyar ázsiakutatói Jelenleg Arábiában folytat tudományos kutatásokat. Néhány órát töltöltünk együtt, részletesen elbeszélte legújabb útját és munkáját a Kelelen, igazi élmény volt. Nemsokára a lálogaiás után elhagyóit bennünket, indult tovább Ázsia belseje felé. Btuntoy. Néhány nap múlva már Bombayba érkezett a Conte Rosso, innen igy ir Vágó Klári: — Bombayba érkeztünk. Most már mindjárt »otthou« leszünk, csak még Colombo, Siugapore és Manila következik . . . Adenbeu leszálltunk, sajnos, a kis kirándulás sok pénzbe került a szegény európai utasnak, mert a hajó a nyílt tengeren állolt meg és motoros csónakon kellett a partra menni. A város tipikusan trópusi és ázsiai, a kétkerekű kordét teve vonszolja az utcán. Békés egyetértésben barabáskoduak a szines turbános négerek és a pirosfezes arabok, a fantasztikus mintájú szoknyába öltözött asszonyokkal. A rendőr rövid nadrágban, szandálban, övbe dugott korbáccsal ügyel a rendre. "Bombay elölt uagy bálát rendeztünk a hajón utazó gyerekek tiszteletére, mert most már egyre többen búcsúzkodnak, három hét után kiürül a hajó, egyre többen értek haza, vagy most fognak uj otthont teremteni ... A hőség olyan nagv, hogy a bálra elfelejtettem felvenni az estélyi ruhát, lusta voltam a hajó fenekén elhelyezett kodfcrből előhalászni a nagyestélyit . . . Most már mindegy, hiszen bucsurtiodunk, közeledik Singnporc, Honkong . . . Aki azt hinné, hogy ilyen háromhetes hajóút tele izgalommal és háborús feszültséggel, hosszúnak tűnik föl, az élénken csalódik. Az izgalmakból három hét alall mit sem ereztünk, ugy usztunk itt a kék tengereken a legzsúfoltabb nemzetközi túrsaságban, mint a béke palotájában . . . Ahol békében cs napsütésben megférnek egymás mellett az emberek akárhonnan valók, akár Európából, vagy Ázsiából, akár fehérek, sárgák, vörösbarnák, vagy feketék . . . 'A béke uszópalolújátűl bucsuzkodunk a háborús hullámokon . • . Néhány nappal később már Honkongból jelentkezett, a távolkeleti angol koronagyarmatról, ahol a fialal magyar zongoraművésznő uj élei" kezdődik Egy bonkongi távirat érkezett Szegedre, mindiárt a kikötőből, rajta egy szóval: — Megesküdtem . . . (T ) Vas Eárolyné &z. Holtzer Frida, gyérraekei Pál és Ilona férj.: Leipnikra József és Péter unokája, valamint a rokonság, fájdalommal jelentjük, hogy Vas Károly kereskedő, iart. őrnagy éleiének 61 évében visszaadta nemes lelkét az Urnák. Temetés december 15-én d. c 10 órakor. Itészvétlátogatások mellőzését kérjük. A gyászoló cíálád. Mielőtt vásárol, tekintse meg a Vcnnsz Drogéria afándéh hirahatárail Mikszáth Kálmán-utca 5. Unió, Kalász érvénves a JÁi/diUMcc 1939-Uh S ze^cdtöt » Uonkóh^í^ vápá máv, b-wzámotóia uác<mnuzu& tenged usjácm