Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-16 / 260. szám

( sisíoríoh 1939. XI. 19. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 290. szám 0 kereskedők minisztere Az ipari cs kereskedelmi miniszter, Szeged nagytekintélyű képviselője, első nagyszabású parlamenti beszédében u magyar kereskedelempolitika új alapjait rakta le félreértbetetlcu világossággal és minden habozást kizáró határozottsággal. A miniszter nemcsak szakszerűen, nemcsak világosan, uemesak a probléma mélységét megvilágító alapossággal tud bcszéJui, hanem megkapóau érdekesen is. Egyik minapi, Szegeden, a fehérasztal mellett elmondott beszédét még ma is idézgetik a legnagyobb angol cs francia lapok. Akinek eúnyi érzéke van az aktualitások iránt s oki gondolataival és ötleteivel többet tud elérui, mint mások akkor, amikor a szenvedély harsonáit szólaltatják meg, aki tudós tanár volt és tudós politikus lett, annak szavára, iráuytjclzú programjára valóban feszült figyelemmel hallgat az egész ország. S ez a beszéd nem is volt méltatlan ahhoz a figyelemhez, amelyik jelentőségének egyik fokmérője volt. A magyar kercskcdelem cs magyar kormányzati politika viszonyát úgy jelölte meg, hogy az új magyar poblika szellemének kompromisszumot kölni no kelljen, dc a magyar kereskedelem nagy értékei sem szeuvedjeuek sérelmet. A magyar kereskedelmi politika Jadala lelt az, hogy egy elburjánzott Atejlr m iségnek, a gyűlölködés lábra kapott epidémia jáuak, u kiilső ürügyekkel és belső okokkal táplált türelmetlenségnek no tlobja áldozatni <i magyar kereskedelmei, ami nélkül magyar gazdasági élet nincs, ami nélkül a magyar autarchia a szükségszerűség várövén belül sem épülhet ki s arni nélkül a nemzeti élet csak félszegen cs csonkán tudná hivatását betölteni. Nem lehet tagadni ennek a föladatnak súlyát s az érdekek összeegyeztetésének nehézségeit. Ila most a kereskedelmi miniszter a jövőre nézve a kereskedők képesítésének hívei közé sorolja magát s ha ennek ;i követelésnek megvalósulásában a kormányzati politika — n/a a kormányzati politika nemzeti politika is, —• egyik programpontjának teljesítését látja, akkor sem a szerzett jogok védelme, sem a kereskedelem érdeke nem állhat útjába elgondolásának. Nincs személyes sérelem, ha az intézkedés nem érinti azokat, akik a jogok birtokában vannak. Az cicinek egyik titka és vigasztalása uz, hogy emberek, intézmények, alkotások alkalmazkodni tudnak a változó viszonyokhoz, akár a természet erői, akár mesterséges jogalkotás hozta is azokat létre. A kereskedelmi • miniszter — érthetően és természetesen. — a szövetkezeti gondolat hívéhek vallotta magát s a szociális kor politikusa mást nem is mondhatott. Ámde amellett talált őszintén esengő szavakat arra is, hogv az önálló kereskedői exisztenciák védelme/.ésére elkötelezze a jelenlegi és minden'' idők kereskedelmi politikáját. Kereskedők nélkül nincs kereskedelem. 7f hivatal és üzlet mindig távolesnek egymástól. nem szellemben, nem erkölcsi fölfogásom n, nem nemzeti érzésben, hanem inveneióbau és intuícióban, mozgékonyságban cs Teleki miniszterelnök heves vitája a nyilasokkal a képviselőház éifélutánig tartó ülésén Keresztes-Fischer belügyminiszter a közigazgatás reformjáról, a földalatti aknamunkáról, amely megüti a hazaárulás mértékét Budaprst, Dumüber 15. 'A képviselőház Tasnádi Nagy András elnökletével szerdán tárgyalta a belügyi tárca költségvetését, amelyet Gergclyífy András előadó ismertetett. „Vásáry István egyetértett az előadóval abban, hogy. az eredményes külpolitika lényeges elöföltélclc ax eredményes belpolitika. Nem tartja helyesnek, hogy azok az irányelvek, amelyek a külpolitikai kérdéseknél döntő tényezőként szerepelnek, érvényesüljenek a belpolitikában. Hangoztatta, hogy a mai külpolitikai tárgyalások során csaknem hiánytalan mérlékben érvényesül az erőszak elve. Ennek az elvnek az érvényesülését nem szeretné látni a belpolitikában. A továbbiakban azt mondotta, bogy az utóbbi évek tendenciája következtében a közigazgatás a maga pártatlanságát elvesztette, sőt egyenesen pártpolitikai szolgálatába állíttatott. K e r c s z f c s-F i scH e r Ferenc |>cJügyiniuiszter: Ez aztán nem igaz! Vásáry István ezután kijelentette, nem minden szerv csinálja ezt, dc állítja, hogy vannak, amelyek csinálják. Szólt arról, hogy az igazságszolgáltatási szervekre vonatkozó törvényt alkalmazni kell a közigazgatási tisztviselőkre is, ez nem jelentene politikai jogaik megcsonkítását. 15 c n c s Zoltán Yásáryvnl polemizált és azt mondotta, bogy a közigazgatás hibái miatt nem lehet magát a rendszert elítélni. Szerelni kell a közigazgatási, mert az is jóindulattal foglalkozik a néppel. Matolcsy Tamás a közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott és kijelentette, hogy az orvosok szociális helyzete kedvezőtlen. Ilolola János a Felvidék közjogi problémáival foglalkozott és sürgette a visszacsatolt területeken a választói névjegyzék összeállítását. l'cyer Károly azt hangoztatta, hogy a Felvidék megjelölésnek el kell tűnnie, mert ez a terület Magyarország része és még az elnevezés sem emlékeztessen az átmeneti idegen uralomra. Szovátcllc a visszatért területeken az iparigazolványok revízióját. Iluszovszky Lajos egészségügyi kérdésekkel foglalkozott, Szeder János a csendőrség cs rendőrség teljesítményét dicsérte. Mcskó Zollán kérle, hogy a jegyzőket mentesítsék az adóbehajtás alól. A választói törvény mód o s i t á sát s ü rge 11 e. Nagy László elismeréssel beszélt az egészségügy terén eddig elért eredményekről és a zöldkercsztes nővérek munkájáról. Azt kívánta, hogy ezek önfeláldozó munkájukért legalábbis tanítónői fizetést és nyugdijat kapjanak. Az egészségvédelem és a szociális gondoskodás közös alapokra helyezését kívánta. 15 a k y László különböző indítványokat telt a csendőrség és rendőrség helyzetének, ellátásának cs fölszerelésének megjavitásáról. A költségvetési nem fogadja cl. Somogyi Ferenc fölszőlalásábnn szociálpolitikai cs közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. Szcntiványi Fajos sürgette a közigazgatási reformjavaslatokat. Ellenzéki pártállásánál foga költségvetést, a községek háztartási kérdővárosok nehéz helyzetéről szó. a közigazgatás állomásait a minisztériumig. Hangoztatva nem fogadta el Fáp.ay Tslván sciről cs az alföldi lott. Szöllősi Jenő taglalta a tanyáktól ta, hogy a tanyáiknak távbeszélőkre, kövezett, illákra van sziikséire. A vármegyéről szólva, kifogásolta. hogy nem vezetik az alkotmányosság szellemében a. vármegye életet. A közigazgatás meggyorsítását és olesóbbálélelét kívánta. A költségvetést nem fogadta el. Vitéz K c r c s z t c s-F i s cü e r Ferenc belügyminiszter vitazáró beszédében visszautasította fürgeségben, találékonyságban és ösziöubcn. A kereskedelem ucm válhatik hivatalok impériumának tárgyává még akkor sem, lui szőve/kezeli forma helyctlcsíli a liivulali bürokráciát. A termelési szövetkezetek nélkülözhetetlenek lesznek mindig, mert a kisexiszteuciát a nagyüzem előnyeihez juttatják termelésben és értékesítésben egyaránt. Amikor a kereskedelmi miniszter a szövetkezeti eszme mellett ál! ki. akkor necsak a Hangyára gondoljanak a kereskedelmi pálya sújtottjai, necsak azokra a inammut-szövctkezelckre, amelyek megnehezítik az önálló exisztenciák teremtését és tevékenységét, hanem azokra a szövetkezetekre, amelyek nyersanyaggal, vevőkörrel, gépekkel és összeköttetésekkdf látják el azokat a kisexiszteneiákat, amelyek c szervezet s o szervezetnek támogatása nélkül olyan fogyasztók sem lehetnének, mint amilyenekké őket a megszervezett termelés és megszervezett értékesítés emeli. 'A kereskedelemnek éltető levegője a. szabadság. Ezt a szabadságot most nem » kereskedelmi minisztérium é.s nem a törvényhozás korlátozza, hanem az élet, amelynek részesei vagyunk. Amikor véres habok nyaldossák körül a békének azt a kis szigetét, amelyen „élned, halnod kell ", amikor háborús gazdálkodásra tért át az egész világ, a hadviselő országok épúgv, mint azok. amelyek ma még, látszólag békében élnek, amikor a szabad és büszke Svájc behozta az élelmicikkekre vonatkozóan a jegv rendszert, amikor a nyersaiiy a trés élelmieikkellálás nemzetvédelemmé lepel t. elő mindenütt, akkor csak álmodozni. lehet a kereskedelem szabadságáról, de a/l programul kitűzni esak a beláthatatlan jövő számára szabad. Ma az a feladat, hogy átmentse az önálló kereskedői r:\iszteneiákaf a kormányzat arra oz időre, amikor szabaddá válhatik újra ez a foglalkozási ág s a nemzetbúség és keresztény erkölcs pillérei közöít folytathatja tovább eddig is értékes, nélkülözhetetlen tevékenységét. Amíg Varga József a kereskedelmi miniszter, addig nem keli félteni sem a magyar kereskedőket, sem a magyar kereskedelmet-