Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-15 / 259. szám

Szerda. 1939. XI. 15. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 239. szám H frázisok uralma Nincs intelem, nincs figyelmeztetés, amelyik az aggodalom súlyában s a íöltárt félelmek komolyságában fölérhetne azok­nak a szavaknak magasságához, amelye­kéi Csanád nagy püspöke intézett a Szent lrure Szenátus díszközgyűlésének elnöki emelvényéről mindenkihez, akiből uem halt ki a felelősségérzés s aki utódaira szebb és rendezettebb világol akar hagyni, mint amilyenről elődei az ő számára gondos kód­úi tudtak. Ez a beszéd bátor, mert lélekkel és el­szántsággal leli hadüzenet a frázisok cs jel­szavak uralma cllcu. A frázisok cs jelsza­vak telítik most a levegőt cs a közszellc­uiet. Valamikor egy gondolat hordozói, egy eszme hirdetői voltak a jelszavak, bennük kalapálódolt ki olykor a fölraktározódott tudás, a kilágull életszemlélet, hirdetői cs sligmái voltak gondolatoknak és eszmék­nek, lobogói meggyőződéseknek és hitek­nek. Ám azzal már tisztában vau mindenki, liogy a jelszavaknak külön életük van. Nemcsak a könyveknek, a frázisoknak is megvan — sua fafa. Amíg virágzanak, oda vaunak kötve a szárhoz, amely már lóbázza őket s szoktatja alikoz, hogy a szel hívásá­val hajladozzanak, de uiég a száron ké­résziül a gyökér odarögzíti a talajhoz, amelyből kisarkadlak. Á magok, a vesze­delmes magok, — amelyek annál több ve­szélyt hurcolhatnak szerteszét, minél ter­mékenyebbekké tudnak válni idegen vilú­pok idegen talaján, — már elszabadulnak a virágkely bének börtönéből s ját ékszereivé válnak a szeleknek, amelyek fölkapják pi­hcsúlyukat s viszik magukkal — talán bc­fertőzni egészséges talajt s megmérgezni egészséges lelkeket. Hányszor láthatjuk, hogy az életkörül­mények, melyek visszhangossá tettek egy gondolatot, melyek egy-két szóba belesűrí­tettek kívánságokat és panaszokat, amelye­kel, jelszóvá emeltek. — minél könnyebb valami, annál magasabbra h het emelni, — szálló igéket, — szálló magvak, szálló igék, — merőben megváltoztak, de változatlanul éllek tovább a jelszavak, melyeknek eletet adlak. A gazdasági helyzet, a társadalmi viszonyok, a politikai konstelláció tel jesség­gel átalakultak, de a jelszavak, melyeket fölröpítettek, élnek tovább változatlanul. Mint a kötelékeiből kioldozott léggömb, szaldós tovább az iires szó ballon ja, súlyá­nak homokzsákjaj régen kihullottak belőle, eloldozódtak a kötelékek, amelyekkel a rea­litás talajához volt rögzítve; alulról min­denki bámulja a uap bíborával befestett léggömböt s csudálják báva hiszékenység­gel, hogy legyőzte a levegőt s n föld törvc­iiyeif. dc arra senki sem gondol, hogy seí­lyálól megfosztva, kötelékeitől elvágva, irányzék és kormány nélkül a pusztulásba iszi azt, amit rábízlak s hiába fürdik most a uap bíborában, a pusztulás áldo­zata lesz maga is. Jelszavak mikrobái töltik bc a levegőt; Alig lehet lélekzetel venni, alig lehet újsá­gol venni a kezünkbe, hogy be ne fertőződ­jünk a jelszavak baktériumaival, fliába Finnország nem enged* de remélii hogy a tárgyalások nem akadtak meg véglegesen Moszkva vár, katonai készültség Leningrád környékén Hollandiában es Belgiumban nemileg enijbiiH a ír.s/iiHseg — I he síiül a nemei válási a holland Királynő Cs a belga Király hehe­felhívására Fokozódó heves harcok Piermaiensnél Stockholm, november 14. A Havas-iroda je­lenti: A lapok megállapítják, hogy Oroszország­nak Finnországgal szemben támasztott követelése mind jelentősebbe vált. Nemcsak a bankói tenge­részeti támpontot kövelelik, hanem a karcliai föld­nyelven is támpontokat akarnak létesíteni, nem is beszélve az cszakfinnországi Halász-félsziget­ről, A moszkvai sajtó a kis Finnországot azzal vádolja, hogy fenyegeti a hatalmas Oroszorszá­got. A világ azonban sohasem ismerné el a Finn­országgal szemben elkövetett erőszakol. Remél­jük — fejezik be a lapok —, hogy Moszkva nem lesz olyan vak és nem nyúl hozzá Finnország függetlenségéhez. Hoszhva megvárja a nemzetközi Helyzet fejlődését Moszkva, november 14. Finn körökben úgy hiszik, hogy Oroszország pillanatnyilag min­den következmény nélkül viseli el a tárgyalá­sok meghiúsulását cs vem nyúlt az erőszakos cselekvés eszközéhez, hanem inkább megvárja a nemzetközi helyzet fejlődését. Bizonyos katonai tevékenységei lehet ész­lelni Leningrád környékén. Ugy tudják, hogy Leningrád gyakorlatilag ostromállapotban van. Finnországból sem hiányoznak a védelmi intézkedések. Megjegyzik illetékes helyen, liogy a. Moszkva és Helsinki közötti tárgyalásokat nem szakították meg határozottan, hanem csak félbeszakították. Helsinkii jelentés szerint a lapok megálla­pítják, liogy a finn küldöttség visszatérési? nem jelenti a tárgyalások, végleges megszaka­dását. A „TTufvudstadsbladet" című lap a Finn* öbölben a szovjet részéről követelt flollulá­maszponilal kapcsolatban megjegyzi, hogy eb­ben a' kérdésben nem jöhet szóba megegyezéses, megállapodás. Szerdán adják át Brüsszelben és Hágában a német választ Brüsszel, november 14. A Havas-iroda berni jelentése szerint valószínűleg szerdán adják át a német választ a belga és a holland uralkodó kezdeményezésére. A válasz rövid lesz. A ber­lini belga nagykövet ma Ribbcntrop külügy­miniszternél járt. Azt állítják, bogy cz a láto­gatás összefüggésben van azzal a válasszal, amelyet a német kormány a két uralkodó föl­hívására ad. „ReméliUK, hogu Belgium meg mcnchOI a háhoru horzaliiiaiior Brüsszel, november 14. Kauwclarrl, az újon­nan megválasztott képviselőházi elnök szék fog­vagyunk cberck, a figyelmünk is ellany­hulliat s igazságként, vezérlő •gondolatként szívjuk magunkba azt, ami tartalmatlan jelszó s hatni esők azért tud, mert a fülből az éricicin kikapcsolásával tud eljutni a szenvedélyek alvilágába. Mint a termesz­hangyák, ezek a jelszavak mindent elpusz­títanak, hogy maguknak tudjanak házat építeni, .államot alkotni. Építkezni, csak a romokból tudnak, abból az anyagból, auiit összerágtak és széttéplek előbb. S ma már a tanult ember.^a Iwmo sapiens is alig tudja megkülönböztetni a gyűlölet gyári üzemé­ben, szériában készült jelszavukat a szik­rúzóan igazságtól. S ez éppen a veszedelem. Jóhiszemű, derék polgárok tántorodnak meg annak a mákony nak bűnös varázslata alatt, amit jelszavakból szívnak magukba. Mint az elvarázsolt kastély tiikörtermében, ma már nem tudjuk: hol a fal és hol az ajtó, hol a hazugság szakadéka és hol az út, amelyik kivezet a fényre, a világosság­ra, n szabadba. S ezekben a szörnyű időkben szólal meg varázslatos szavával Csanád püspöke s hívja maga mellé sorompóba azokat, akik megtudják különböztetni még a jót a go­nosztól, a jelszavakat az igazság kinyilat­koztatásától s hívja őket — szavában a Szentlélek harangjával — arra nz erkölcsi töltésépítésre, amit ezzel az áradattal szem­ben emelnünk kell. Nemzetünkkel és val­lásunkkal szemben ma ez a legelső, tnu­laszthatatlau kötelességünk. Azzal az . ir­reális. ámító hadjárattal szemben", ame­lyik világtájaktól és országba tárok lói füg­getlenül vívja meg a maga bűnös harcát az erkölcs uralmával, a szellemi értékek erő­dítményeivel, a tudomás és erkölcs sebez­hetetlen pajzsával kell fölvonulnunk. Az első kötelességünk — amint püspökünk er­re figyelmeztet. — n lelkek fölszabadítása a jelszavak igézete alól. Uj szabadságharc­ra van szükség, a lelkek szabadságharcára, de most csak szavak bilincseit kell össze­törni s csupán fnVzisok zárait kell leverni. Magyarok és keresztények; — ehhez nem volna erőnk?,

Next

/
Thumbnails
Contents