Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-09 / 254. szám

4 DÉCMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1939. november 9. Népegészségügyi szempontból Szeged hátrányos helyzetben van Kcvcs a vízvezeték, mepkevesebb a csatornázás, viszont sok a vályogból épül ház Tanulságos adatok Johan Béla belügyi államtitkár »Gyógyul a magyar falu« cimü könyvéből (A Délmagyarország munka társától) örömmel, fölszabadult és ujjongó lelkesedéssel hirdeti Johann Béla dr. belügyi államtitkár nemrég megjelent kötetében, hogy: Gyógyul a magyar falu. A 300 oldalas könyv fölöleli a közijrazgatás szervezetéi, nz egészségügy szolgálatában, tájékoztatást ad a város és falu népességéről, ismerteti a közegészségügyi személyzet hatáskörét, valamint kiképzését, a közegészségügy inté-zméuyeinok falun és tanyákon levő elhelyezkedését, a betegellátást, az ember, környezetének higiéniáját, az ivóvízellátás problémáját, a fertőző betegségek elleni küzdelmet, az egészségvédelmi, egészségügyi propagandát és a szociális gondoskodást, annak n húszéves munkának nz eredményét, amelyet évszázadok óta elhanyagoltuk és amely alig 13 esztendős rendszerve tekinthet vissza. A magyar nemzet 1925-ben iktatta törvénybe a /fcicArfr/ter-alapUvány áldozatkészséget és az alapítvány támogatásának közegészségügyünk szempontjából nzóta lett jelentékenyebb hatása, amióta a falusi és tanyai munka megindítását lehetővé tette, az egészségügyi személyzet képzését újjáalakíthatta, módot nyújtott a zöldkcrcsztcs egészségügyi intézmény megszervezésére, a vízellátás javítására és a gyógyszerellátás ellenőrzésére. Sikcrül-c a falun és a tanyán anyákat, Csecsemőket, gyermekeket és életnek, az egészségnek megmenteni; sikerült-e megtalálni a módot, amely a magyar falu, a magyar tanya népének betegségokózta vérveszteségeit megállítja? Mindezekre felel cz a könyv, amelyik statisztikai számokkal világit rá arra a hatalmas munkára, amely a magyar falu egészségének védelmében a háború óta Magyarországon történt. A közigazgatási szervek fejezeténél megtudjuk Johann Béla dr. belügyi államtitkár könyvéből, hogy hazánkban 45 megyei város vau, a 25 vármegyei törvényhatóság területe 149 jár; sra és 8 járást kirendeltségre oszlik. A II.tgyközségek száma: 107J), a kisközségeké: 2215. Mindezek egészségügyi védelmét az országos közegészségügyi tanács intézi a belügyi örvosállnintitkár irányításával. Hogy mennyire fontos a falu' közegészségügyi helyzetének megjavítása, kitűnik a következő számokból: Magyarországon oz 1930. évi népszámlálás adatai szerint. 5,800.000 lélek él falun és Csaknem 2.900.000 tanyán, majorban, pusztán cs telepen. Tehát a: ország 7i.8 százaléka falusi életviszonyok között cl. Ebben a helyzetben is a nagyközség több előnyt élvez, mint a kisközség, nniely az összes 5000-ti él kisebb lélekszámú köziégek 92.1 százalékát teszi ki. De ide lehet sorolni azokat a városokat is, mint Szegedet es Debrecent, ahol a külterületen nincs vízvezeték, 7f*atornázás é* a házak igennagy százaléka vályogból, vagy sárhói hósitiit szilárd alapozás nélkül. Johann Béla de. belügyi államtitkár szerint flzegeden 19.'IO-ns népszámláláskor 135.000 lakos roll: ebből 09 százalék városi vízvezetékkel elOlcsóbb a fej-láb PJck-szalámigvár FrUótitzopart 12. Tisza Lajos-körűt 83. elárusitó üzleteiben 60 fillér kg-ként Iriss sertésbáj t.05 pengő kg-ként uirsznlonna-szedelék 1 40 pengő kg-ként »r**elt tepertő 40 fillér ko-ként látott, 42 százalékának volt csatornázása, 44.5 százalék vályogból, vagy sárból épített házban lakott, az analfabéták százaléka: 6.8, a földművelő lakosság százaléka: 36, a külterületek lakosainak százaléka: 34. A népsűrűség négyzetkilométerenként 166. Meg lehet állapítani nz összehasonlífásból, hogy ilyen hátrányos helyzetben Magyarországon krvcs város van. mert például Debrecen 117.000 lakosa közül 50 százaléknak vau vízvezetéke cs 24 százalék lakik sár-, vagy vályogkunyhóban. Budapesten 100, Győrött 51.000 lakosból 90, Miskolcon 69.000 lakosból 74, Pécsett 62.000 lakosból 74, Sopronlian 36.000 lakosból 85 százalék yan ellátva vízvezetékkel. Körülbelül ugyanez a helyzet a csatornázásnál is. Érdekes adatokat találunk" a könyv nemek szerint osztályozott népességi fejezetében. Itt is különbség vau város és falu között. A uőtüblilet a városokban nagyobb s miután a falu beáramlása a városba álluudóau türtcuik, a falvakban lényegesen több a gyermek. S bár a születési és szaporodási arányszám — mint legtölib .Országbau — szintén csökkent, a halálozási arányszám is fokozatos csökkoncst mutat. Itt is nagy különbség mutatkozik a város cs falu; között. A születések aránya a községekben magasabb, mint a városokban, viszont a halálozás pontos elbírálását megnehezíti az anyakönyvvezetés jelenlegi módja. Ugyauis a városban magasabb a halálozási arányszám, mert a városok, ahol legtöbb kórház is vau, öszszegyüjtik a vidék betegeit. Ezért van az, hogy például a tuberkulózis falun alacsonyabb halálozási aránnyal szerepel és a rák, meg a szivgaj is városban okoz több halált. Ezzel szemben a falun a meglévő statisztikai adutok szerint ilyen halóiokok fordulnak elő: aggkori végkimerülés, gyengeség, stb. — Mindez azért. — írja Jolian Béla dr. belügyi államtitkár —, mert a falusi betegek nagyrészt) városban, illetve kórházban bal meg. Részletesen tárgyalja Johan Béla dr. könyve a közegészségügyi személyzet alakulását. Tgy megtudjuk, hogy a tisztifőorvüsok száma Magyarországon az államosítással 26 állami és egy székesfővárosi tisztifőorvosra csökkent. A tisztiorvosokat eltiltották a magángyakorlatlói cs egyúttal megbízták azzal, hogy különböző betegségekről a közönséget a sajtó útján tájékoztassa. A községi orvos ezzel szemben magángyakorlatot folytathat, de emellett még egy sereg más állása, is vau (OTI, MAV, Stefánia, uradalmi, stb ). Kötelesek a községi körorvosok a. zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatot irányítani és a közegészségügyi körzőt községeit hetenként legalább kétszer fölkeresni. Az egészségügyi kormányzat 1939 elején '206 ú) községi körorvosi állást szervezett s ezzel a körorvosi állások száma 1193 ra emelkedett, tehát 100.006 telekre kereken 12 orvos jut. A falusi közegészségügyi személyzetnek ma már nélkülözhetetlen tagja az egészségügyi védőnő; a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat keretében dolgozó hölgyek fizetését a Rockefeller-alapítvány biztosítja. A védőnők középiskolai érettségi után 8 éves vcclőoőiutózeti képzést végeznek » ezután ideiglenes havi törzsí'izetésük 126 pengő, augely fokozatosan 250 pengőig emelkedik. Az egészségügyi kormányzat megállapítása szerint ezidőszeriut mintegy 300 egészséailavi védőnő áll szolgálatban, dc 8—900 védőnőre van szükség. A védőnő legíoutosubb föladata, hogy az orvos irányítása mellett jótékony angyala legyen a falunak, ahol a lakosok mindegyikét ismernie és scgítenio.kell. Az egyedülálló lány uehéz problémájúval találkozunk itt, éppenezért a vcdúuöuek nehéz az elete, mert csak ott lehet eredményes a munkája, ahol bizalmat cs megbecsülést tud szerezni. Fölveti a kérdést Jóban Bcla dr.: Férjhez menjen-e a vcdönö'f A felelet igen-i mond, de ekkor le keli mondania állásáról, mert már, ucm tudja ellátni a föladatát, ahogy az a falu egészségének yédelmébcu áll. Rendkívül nagy probléma falün a bábacllátás. A szülésznők fizetése nagyon kevés, ezért fölvetődött a kérdés, nem Icbetuo-o kiképzett xédőnő-bábákat alkalmazni uz egészségügyi szolgálat terén? A szülésznőket ugyanis a mai rendszerben nem tudja úgy kezbentartani az egészségügyi védelem, pedig egészségügyi állapotuk nem kielégítő. Páll Gábor 400 ismétlőtanfolyamra berendelt szülésznőt megvizsgált és ezek közül 35 nagyothallott, 45 rosszul látott, tizenkettőnek lábszárfekclyc volt, hatnak fekélyes mébbaja, kettőnek mellrákja, negyvenegynek lucscs fertőzöttsége, tehát a 100 közül csupán 191 volt egészségesnek mondható. Fülsorolja még az egészségügyi vedelem katonái között a belügyi államtitkai) az cgcszségőröket, a búsvizsgálókat, a balótlkémeket, majd részletesen tárgyalja a tisztiorvosok kiképzését, a községi és kürprvosok kiképzését, a zöldkeresztcs védőnők és bábák képzését s mindezekből levonható az a tauulság, hogy a magyar falu, ha lassan is, de gyógyul- Ma már Magyarországon 55 egészségház működik rendkívül örvendetes eredménnyel. A gyermekeket ilt rendszeresen fürdetik, megvizsgálják ós gyógyítják. Hálás szavakkal emlékezik meg az grvosállamUlkár, néhai Klcbclsberg Künó gróf miniszterről, aki főföladalául tűzte ki az óvodák goudozási föladutküréuek kiépítését. Óriási eredmény, bogy a mai Magyarország 1163 óvodájában több mint 100.600 gyermekro ügyel uek föl. A gyógyszerellátás 1101 gyógyszertárból történik, tehát átlag 6100 lakosra jut egy gyógyszertár. Jóban Béla dr. megjegyzi, hogy a gyógyszereszek képzése sajnos, ucm megfelelő. Kívánatos volna a máfl hosszú évek óta tervezett új gyógyszerészeti képzés bevezetése. A' könyv további tartalmát fölölelő betegellátási, népélelmezési, ivóvízellátási, valamiut az egészségvédelmi kérdésekről újabb cikk keretében foglalkozunk. Sorozatos lopások és zsebtolvajtások a valérlatéri és a marstéri piacokon \A Délmagyarország munkatársától) Szerdán délelőtt öt esetben lettek följelentést a reudőrségen piaci lopás és zsebtolvajlás miatt. A föl jelentők között szerepel többek között egy úriasszony, aki elmondotta, hogy a valériatéri piacon rctiküljét levágták n karjáról. A retikülben kevés készpénzén kívül két postatakarékpénztárt betétkönyv is volt, amelyek közül az egyik 290, a másik -10 pengős betétről van kiállítva. I gy baklói gazdálkodo bejelentette, hogy amig a valériatéri terményketrskedésben tartózkodott, kocsijáról elloplak 100 peugő értékű bundáját. Fgy "gyári munkástól pénztárcáját lopták el a marstéri piac közelében. A pénztárcában 70 pengő volt. Ezt a pénzt később az egyik kocsmában mulató napszámosnál a detektívek megtalálták, aki azt állította, hogy a pénzt találta. Ezenkívül följelentést tettek a rendőrségen egy kabát lopás cs egy zsebtolvajlás miatt is A följelentések ügyében j rendőrség nyomozást indított, még a délelőtt folyamán elfogtak egy rovüttiuuHu napszámost, uki erősen gyanítható a lopások elkövetésével. A rendőrségnek az a föltevése, bogy a tsoroz.:tos lopásokat egy tolvajbanda követte el. ar.eiy piaci opásök: a szövetkezett.