Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-09 / 254. szám

DÉLMAGYARORSZÁG CsütörföK, 1939. XI. 9. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 254. szám Németország ötéves háborúra készült föl Hitler a nemzeti szocialista forradalom évfordulóján mondott nagti bestédében hliclentctte, boa«j Németországot sem katonai, sem aaz dasági téren nem lehet legyőzni Anglia és Franciaország .megbeszéli a beiga-hoiiand békeiegyzéket München, november 8. A nemzeti szocialista hagyományoknak megfelelően szerdán este a tör­ténelmi cmlókii uemzeti szocialista fölvonulás elő­estéjének évfordulóján az idén is összegyűlt a régi gárda. Az összejövetelen Hitler is megjelent. Este 8 órakor az egybegyűltek ujjongása köze­pette lépett u terembe Ilitlcr s nagy beszédben emlékezett meg 1923. november 9-cről. Az akkori időkről szólva, többek közölt a következőket niou­dotta: — A háborút követő esztendők során sok szó cselt a háborús bűnösség kérdéséről. Ma azopban tudjuk, hogy az 1911. évi német kormányt csak egy vétkesség terheli: hogy nem tette meg mind. azt, ami a háború esetére szükséges volt cs hogy a legkedvezőtlenebb pillanatban engedte magát a háborúba sodortatni. A régi Németország ellen­felei ugyanazok, amelyek ma is ellenfelei, ök idéz­ték elő a háborút, mégpedig ugyanazokkal a szó­lamokkal és hazugságokkal. Valamennyien, akik akkoriban harcosok voltunk, tudjuk, hogy ben­nünket az angolok és franciák a harctéren nem győztek le, hanem hazugságokkal lopták ki népünk kezéből a fegyvert. Ma talán vannak a külföldön egyesek, akik csodálkoznak nagy önbizalmam fö­lött. Csak azt válaszolom nekik, hogy ezt az ön­bizalmat a harctéren szereztem. A háború négy esztendeje alatt soha egy pillanatra nem támadt bennem az a meggyőződés, vagy az a nyomasztó tudat, hogy bármely ellenfelünk különb lehet ná­lunk. Németországot ellenfelei akkor hazugsá­gaikkal teritették le. Azoknak a férfiaknak a ha­zugságai, akik ma ismét hazudnak, mert nta ismét olyan háborús uszitók. Minden egyforma maradt, csak egy dolog változott uieg: akkoriban háború­ra uszítottak és Németországnak gyenge kormá­nya volt. Ma. ismét háborúra uszítanak, Ncruelnr­száguak azonban más kormánya van. — Azt mondották akkoriban, bogy Anglia nz igazságért harcol. Anglia mindeneseire már 300 esztendeje harcol az igazságért és ezért jutalmaz­lak 10 millió négyzetkilométer földterülettel és ezen 480 millió emberrel, hogy uralkodjék rajtuk. — Anglia tOM-ben azl Állította, hogy az ön­rendelkezési jogért is harcol. Azt lehetett volna várni, hogy Anglia legalább a világbirodalom számára proklamálni fogja az önrendelkezést. Ugy látszik, hogy ezt a legközelebbi háborúra hagylak. — Háromszáz éven át igy gondolkodott 'An­glia: ITadakozluiik a világ ellen, gazdagodtunk', országot ország ulán igáztunk le, most a miénk a világ, most nyugalom legyen. Érthető tehát, hogy a Népszövetség állal valóban bekövetkezett álla­pot stabilizálására törekedtek. Később azután minden máskép leli. Ma előáll egy angol minisz­ter és azl mondja, hogy milyen szívesen jutnánk megértésre Németországgal, ha bizalommal le­helnénk a néniéi kormányok iránt. Ugyanez van azonban az én nyelvemen is: Milyen szívesen sze­relnék megértést létrehozni uz angolokká], ha bi­zalom inul lehetnénk vezetői szavai iránt. Alig volt valaha is nép, amelyet jobban félrevezettek volna hazugságokkal és jobban megtévesztettek és megcsaltak volna, mint az elmúlt két évtizedben a német népet az angol államférfiak*. Ifid maradt a. tiéock inciíigért szabadsága? Hol maradt az igazságosság? Hol maradi a győzök' és legyőzői­tek nélküli béke? Hol maradt a népek önrendel­kezési joga? Hol maradt a' gvarmatl probléma megmeri igazságo rendezése? Hol maradt az az ünnepélyes nyilatkozat, bogy Németországtól nem akarták elvenni gyarmatait? Hol maradt az a ki­jelentés, hogy a biztos leszerelés következik bc? Csupa hazugság! Elvették gyarmatainkat, megsemmisítették kereskedelmünket, elrabolták hajóhadunkat. A nemetek millióit szakították cl tőlünk, népünket kifosztották. Olyan hadisarcot róttak ki rája, ame­lyet száz esztendő alatt sem lehetett volua leróni. No tegyenek ma ugy, mintha egy nemzeti szocia­lista Németországnak esetleg iucg akarnák nyit­ni a brillek aranyszivét! — Az akkori Németország hitt az angol Ígére­tekben és az angol államférfiaknak, de mindig csak megcsalták. A versaillcsi szerződés sokszáz szakasza mind sértés cs kihívás Németország szá­niára. Utána következett a nyomor időszaka, a pénzhigitás, a nagy munkanélküliség, népünk lassú éhínségének az időszaka. Ebből az ínségből keletkezett a mi mozgalmunk. A nemzeti szocia­lista mozgalom akkor kezdte meg diadalmenetét és azóta Németország világhatalom lett. Egész eél­kilözésönk a német politika, átszervezése volt a Franciaországgal és Angliával való megértés szel­lemében. . — A mi követelésünk tiltakozás volt az ellen,' hogy demokratáink lemondtak az életről. Eszem­ben sincs, hogy az életről való lemondást kimond­jam. Ellenkezőleg? érvényesíteni fogom a né­met nép életjogát és biztonságát. A inai Németor­szág mindenesetre bizlositani akarja határait és megvédeni életterét. A német népet előbbre vittük szabaddá cs egyúttal erőssé tettük Németországot] Itt. azonban megértem a háborús uszitók gondjait. Sajnálattal láttuk, hogy az uj Németország többé már nem a régi. Én ugyanis azon fáradoztam, hogy Németországot nemcsak kulturális téren fej­lesszem, hanem hatalmi téren is, mégpedig alapo. san. Olyan véderőt építettünk ki, amelyről nyu­godtan kimondhatom, hogy nincs párja a. világon. A véderő mögött áll a nép olyan egységben, ami­nőre a német történelemben eddig nem volt, példa. A véderő és a nép fölött áll olyan fanatikus aka­raterőtől eltöltött kormány, amiuöro az elmúlt évek alatt nem volt példa- Ennek az uj német bi­rodalomnak semmiféle hadi célja nem volt An­gliával és Franciaországgal szemben. Legutóbbi beszedemben is állást foglullam, amikor utoljára kezemet nyújtottam Angliának és Franciaország­nak. Ha mégis megtámadtak bennünket, ennrk semmi köze sem lehet, Csehország, vagy Lengyel­ország kérdéséhez. Ezeket elég gyorsau elfelejtet­lek. Lengyelország példája mutatja, hogy mily kevés érdeke van Angliának államok lclc iránt, mert különben Angliának Oroszországot is meg kellett volna támadnia, mivelhogy Lengyelorszá­got kettéosztotta. Meggyőződésem, hogv mindad­dig lesz báboríj iniig a világ javait neui fogják igazságosan szétosztani. — Nekünk az a nézetünk, bogy ennek a háború­nak véget kell érnie és minden pár esztendőben nem lehet ujabb háborút kezdeni. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy a nemzetek befolyásuk Urüle. tét maguk korlátozzák s valamely nemzet ne tart­son jogot arra, hogy a világrendör szerepét jálsza. — A brit kormánynak rcnd-diktalura létesí­tésére irányuló kísérlete meghiúsult. Az angolok különben maguk is tudják, hogy az általuk meg­adott okok nem igaziak. Alapjában véve a szociá­lis Németországot gyűlölik. Pénzmágnásaik, zsidó cs ucmzsidó nemzetközi bankárok azok, akik gyű­lölnek bennünket, mert ebben a Németországban rossz példát látnak, amely eselleg népeiket is fel­ingerelheti. Természetesen gyűlölik egyúttal az erős Németországot is, amely crőrchalad, amely vállalta az áldozatokat. Csak azt sajnálom, bogy Franciaország a brit háborús iis/.llók szolgálatába állt, hogy Angliával együtt akar haladni. Ami n német ncpet illeti, sohasem félt ilyen fronttól. Kct arcvonalon sikereket értünk el. M»st egy arc­vonalunk van és ezen az arcvonalon sikeresen megálljuk a helyünket, rfclől mindenki nygödt le­bet. Nem o német politika sikerének, hanem a jó­zan ész sikerének tekintem, hogy sikerült meg­egyezésre jutni Oroszországgal. — Kezeskedik arról a párt, bogy Némciország­bun nem mutatkoznak olyan jelenségek, aminőket a világháború alatt sajnosan ínég kellett érnünk. Ila azt mondják, hogy a báboru talán három évig fog tarlani, azt válaszolhatom, hogy milyen sokáig fa i-t a háború, az uein játszik szerepet. Németor­szág azonban sohasem fog kapitulálni sem most, sem jövőben. Azt mondják, hogy Nagybritannia hároméves liáborut készit elő. A háború kjiöré­sének napján utasítottam Göring vezérfáboroa­gyot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden in­tézkedést ötéves háború fartaniára, nem azért, mintha bizonyos volna, hogy a háború eddig az ideig fog tartaui, hanem mert Németország öt év múlva sem fog kapitulálni. Meg fogjuk mutatni, mire képes egy 80 milliós nép, amely egységes vezetés alatt áll. Biztosithalok mindenkit, hogy ellenfeleink sem kaionai, sein gazdasági téren nem tudnak bennünket legyőzni. Ebben a háború­ban csak egy győzhet és ez az egy: Németország. Németország hü marad a nemzett szocializmus régi eszményképéhez, amelyért minden német, ba szükséges, akár életét is föláldozza. A kancellár beszédét a nemzeti szocialista mozgalom éilelcscvel fejezte bc. Az angol mlniszfcrfdnács tanulmányozta a Delga holland heheszőzatof Zürich", november 8. Londonból jelentik: A belga-holland közvetítő indítvány meglepetéssze­rűen ért e az ango| mértékadó köröket. A Forcign Office még kedden este azounal érintkezésbe lé­peti a Quai d OrsayévaJ, hogy kölcsönösen meg­vizsgálják a közvetítő ajánlatot és lebelöleg mi­nél hamarabb ismertessék a két nyugati demok­rácia egyező magatartását. London, november S. Az angol sajtó elutasítóan fogadja Lipót belga király és Vilma holland királynő békelépését. A Times vezércikke szerint Anglia legjobb válaszaként Ilali f ax lord be­szédét állit ja oda. A Daily Telegraph is hasonló hangnemben ir. — Tartós békének, tisztességes békének kell lennie — irja a lap — és most semmi sem bizo­nyítja azt, hogy a tisztességes béke föllételeit el lehet nyerni. 'Á Daily Herald szerint Nagybritannia és Fran­ciaország hajlandó volna megvitatni a béke sza­kátyúzásának föltételeit, ba, Németország vissza­vonja csapatait Lengyelországból és Csehország búi. Ezcsetben értékesek lennének Belgium és Hol­landia jószolgálataL London, november 8. A' minisztertanács ta­nulmányozta Lipót király ég Vilma királynő bé­keszózalát. Mielőtt bármilyen választ adnának, megbeszéléseket folytainak a francia kormánnyal. Elmarad Hess csutförtöhre bejelentét! beszéde Berlin, november 8. Hess Rudolfnak', a Fülí. rer helyetlesének csütörtökre tervezett rádióbe­széde elmarad.

Next

/
Thumbnails
Contents