Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-07 / 252. szám

DMGYARORSZA Kedd, 1939. XI. 1. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 232. szám ü kétarcú földreform (Oo- dr.) Napjaink világtörténelmet formáló erőinek ütközése sc csökkentheti azt az érdeklődóst, amellyel immár három évtized magyarsága fordul a magyar föld alkotmányos rendezése felé. Minden nép sorsa összenőtt földjével. A geopolitikai tényezők embertformáló erői ma már közismertek. Fokozottan érvényesülnek azonban a föld és az ember, viszonyát kifejező szabályok a magyarság életében. Az apai röghöz való görcsös ragaszkodás, a föld .utáni íi.táui vágyakozás nemzettestülik széles rétegeit izzik át évszázadok óta. Egy Budai Nagy Antal, egy Dózsa György-tömegeket sodró megmozdulásában milliók földutáni vágyakozása volt a mozgató erő. Az összeomlást követő forradalmi zavargásokban is kimutatható crőtényezőkéut szerepel a frontokról hazaáram lók vissza nem fojtható földéhsége. A tömegek akkori vágyakozása létrehívta a BethlenNagyatádi Szabó-féle 1920-as földbirtokrendcZést, amelyet másfél évtized után követett a Gömbös-féle 1936. évi földreformtörvény. A Gömbös-féle rendezés sem bizonyult azonban elégségesnek, mire most újabb törvényjavaslatot terjesztett be a kormány az 1936.. évi földbirtökrendozésl törvényben megjelölt célok „fokozottabb ütemben való megvalósítása" érdekében. A föld tehát több a magyarság életében, mint egyszerű termelési tényező, épúgy, mint mindannyiunk életében az édesanya is mindig tőbb, mint puszta ember. A nemzeti vagyon bármely tétele körül történjék is átcsoportosítás, — megmozdulnak a társadalom különböző csoportjai, högy az új helyzeteket saját érdekeiknek megfelelően alakítsák. A különböző társadalmi osztályok, érdekcsoportok, reformot sürgetők és ellenzők azonban rendszerint könynyen szem elől tévesztik a magasabb, objektív szempontokat s a népi érdekek szubjektív útrészt őjóbo tévednek. A rendezést irányítóknak tehát mindenekelőtt a szubjektív erőkkel kell megmérkőzniük. Utána gondolhatnak csak a tulajdonképpeni problémára, a magyar földbirtokrendezós kei nagy ütközőpontjának: a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai szempontoknak áthidalásáraMint vörös fonál húzódik végig a magyar földbirtokrendezés történetén a minél több embernek minél nagyobb birtokot elv szükségszerűsége. Ma már mezőgazdasági üzemtanilag bebizonyított tény ugyanis, bogy Magyarországon általában 10—50 holdig terjedő területen — a kisbirtokon — folytatható a leggazdaságosabb termelés. Ezzel szemben a ma nagy számban lévő törpebirtokokon csak fejletlen, hiányos gazdálkodás űzhető. Világos tehát, liögy a gazdaságpolitikai szempontok azt sürgetik, bogy minden erőnket a törpebirtokok, kisbirtokká növelésére fordítsuk és 10 holdnál kisebb birtoktesteket ne létesítsünk a földbirtokreudezés során. Ezzel a világos gazdaságpolitikai szemponttal szemben áll azonban egy másik, nem kevésbé világos és alig kikerülhető szempont: a társadalompolitikai, amelyik azt mendja, hogy minél több embernek juttassunk földet, mert a nincstelenek, a „bárommillió proletár," állandói gyiianyag a szélsőségek kezében. Az 192(1.as liilUbirtokreudezós közvetlenül a Molotov: Oroszország a béke utján kiván haladni A hiililöui itápüizfos a kulturális és történeti hagyományok megbecsülésének szükségességét hangoztatta jubileumi beszedeken A délkeleteurópai probléma és Bulgária kulcshelyzete a diplomáciai érdeklődés előterében A finn—orosz lielyaet ujabb fordulathoz érkezett. Szombaton ugy látszott, bogy kirobban a napok óta tarló feszültség, dc hétfőre ismét bizonyos enyhülés állott bc. A jelek szerint Oroszország nem akarja a hurt a végsőkig feszíteni és a békés megegyezés érdekében hajlandó lesz engedményekre. A kopenhágai Politiken értesülése szerint az orosz követeléseket mérsékelték. A lap szerint az oroszok nem követelik Hangőt, hanem a Hangőtől 15 kilométerre fekvő Lappvikot. Az amerikai semlegességi törvény módositása továbbra is az érdeklődés középpontjában áll. Anuál is inkább, inert a, fölhalmozott amerikai hadianyagok szállítása rövidesen megindul a szövetséges államok felé. Előtérbe került Göring tábornagy római u(ja. Az utazással kapcsolatban a belgrádi Politika azt irja, hogy az utazást néniét részről cáfolják. Rómában ugv tudják, hogy nagyjelentőségű diplomáciai tanácskozások indulnak meg Németország és Olaszország között. A lap szerint, ugy látszik, hogy Olaszországon keresztül teendő ujabb, a béke helyreállítására vonatkozó javaslatok megtételéről van szó. Rómában két nap óta nagyjelentőségű tárgyalások folynak, Mussolini hosszabb kihallgatáson fogadia Umbcrto trónörököst, akivel katonai kérdésekről folytatott megbeszélést, majd a Ducc Graziani vezértábornaggyal tanácskozott. Később Soddu tábornok jelent meg Mussolininál. Jólértesült politikai körökben ugy tudják, hogy a megbeszéléseken a tiszti és az altiszti keret kibővítésének kérdései szerepeltek. Molotov a haguománijoK tiszteletéről és a Szovfef Dékeszándéháről Moszkva, november 6. Molotov külügyi népbiztos — amint a Havas-iroda jelenti —, a szovjetforradalom 22-ik évfordulójának ünnepén másfélórás beszedet mondott Moszkvában. Rámutatott, bogy az emberiségnek mintegy fele harcban áll és még mindig vannak olyan törekvések, amelyek a hadviselők számának növelésére irányulnak. A Szovjetunió szembe, száll ezzel az irányzattal. Molotov szerint hamis az a beállítás, mintha a háborút a demokrácia védelmében viselnék. A továbbiakban általános áttekintést adott a Szovjet az ipar és mezőgazdaság eredményeiről és hangoztatta a kultúrális és történelmi hagyományok megbecsülésének szükségességét. A szociális haladás szovjetfölfogás szerint is csak a történelmi hagyományokon alapulhat. — A Szovjetnek áldozatok árán is sikerült népe számára a békét biztosítania, — mündotta végül Molotov. A jövőben is ezen az úton kiván maf.adní, mert a béke politikája Szovjctoroszörszág számára is a legjobb politika. forradalom után, képtelen volt kitérni s társadalompolitikai szempontok elől. Csonkamagyarország akkori 6 millió katasztrális holdnyi nagybirtokállományból 1 millió holdat osztott föl, nagyrészt földnélküli kisemberek közt, amivel csak a törpebirtokok számát növelte. A többség csak egy-két hold szántót, vagy még annyit se, Csupán házhelyet kapott. Ezen elaprózási eljárással 260 özer egyén jutott házhelyhez; 430 ezer pedig földet kapott. A BethlenNagyatádi Szabó-féle földbirtokrendezés tehát — a Családtagokat is számítva — közel 2 millió lelket érintett, az akkori Magyarország lakosságának 25 százalékát. Hogy az 1920-as rendezés földhözju'fofíai rövidesen mekkora nyomorba kerültek, megcá folhatatlanul bizonyítja az a tény is, hogy a nekik juttatott föld árát, — amelyet 52 évi részletben kellett volna fizetniük —, rövidesen képtejcnek voltak törleszteni. A földbirtokrendezcsro fölvett 36 millió dolláros svéd gyüfakölcsön kamatai sem folytak be, a megváltás alá eső nagy- és középbirtokosok többsége csak kötelezvényeket kapott, amelyek kamatait azonban nem fizették, úgyhogy végső megoldásként 1937-ben az állam kénytelen volt a földhözjutottak évi fizetési kötelezettségét oly erősen leszúllíUiui, bogv a le-/állítással 20 millió pengő értékű tőket engedett cl a törpebirtokosoknak. A Gömbös-féle földbirfok'rondezés már inkább a gazdaságpolitikai szempontokra volt tekintettel. Ugy számították, hogy öt év, alatt 270 ezer katasztrális hold lesz felosztható cs 150 ezer hold haszonbérbe adható. Ezen rendezési terv két évtized alatt 35 ezer líj 10 holdon felüli kisbirtokos réteget akart elővarázsolni. Az 1936. évi 27. tc.-ben tcstetöltött földreform végrehajtását azonnal meg is kezdték. A széles néptömegeket azonban a rendezési terv viszonylagosan is lassú üteme ném elégítette ki. Az elégedetlenséget csak fokozta a politikai hangulatkeltés, amely a Gömbös-féle tervben amiigyis háttérbe szoruló társadalompolitikai szempontokat új erővel lökte a közérdeklődés homlokterébe és létrehívta a most beterjesztett javaslatot, amelyik már első soraiban is gyorsabb ütemet ígér. Reméljük, a magyar földnek egészségesebb megosztásáért folytatott küzdelemben sem nz egyének, sem az érdekcsoportok nem fogják szemelől téveszteni a nagy egyetemes nemzeti szempontokat s a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai ellentéteket az általános termelékenység növelésének egyedül helyes ut.ian sikerül mtt'd összhangba hoznunk.