Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-26 / 269. szám

6 mm D £ ü WÁ G Y Á R O K S Z X G Vasnrnan. T959. novemKer E6. Ferii Kalapok, Púimnak höníösöh készen és rendelésre, jól olcsó Pollák Testvéreknél Széchcnyi-tér 17. C6ckonics-u. 6. fl diadalmas magyar ötvös­művészet Báránvné-Oberschall Magda dr. előadása az Egyetemet és Főiskolát Végzett Ma­gyar Nők Egyesületében (A Dclmagyarország munkatársától) Szín­vonalas és értékes előadás hangzott ol szomba­ton délután az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nök Egyesületének szegcdi csoportja rendezésében, nz egyetem auditórium maximu­mában. Uárányiic-OberseUull Magda dr., az Or­szágos Magyar Történelmi Múzeum osztály­vezetője „A XVI. és XVII. század magyar ipar­művészete" rímmel tartotta meg nagyszerű is­meretekkel és lebilincselő stíráskészséggel föl­épített előadását. Az előadást Sehmidt Hcnrik­nc, az egyesület elnöknője vezette be és ismer­tette a fiatal kultúrtörténész munkásságát. Dárányné-Oborsehall Magda dr. előadásá­nak bevezetőjében megindokolta, miért válasz­totta a XVI. s XVII. század iparművészeti érté­keinek ismertetését előadása tárgyául. A ma­gyar stílus virágkora volt ez, amikor először találkozott össze a Kelet és Nyugat ktlltúrális áramlata. Magyarországon cs kifejlesztette az egyéni uiagyar Iparművészetek Az ipnrinüvc­>zrt négy főágát, mutatta be: nz ötvözés, hím­zés, bútor és kerámia művészetét. Az ötvös­művészet XVI. s XVII. századbeli remekeit ve. ti tett képek segítségével hozta közelebb a hall­gatósághoz. Ttégi erdélyi talpaspoharakat, Beth­len Gábor „gyapjas"-pohurút, Thököly Anna náízpoharát, Bethlen Kata dísztányérját, I. Bá­ké»czi Ferenc urany áldozóserlegét és Serédy Zsófin dísztányérját esodádhatta meg egész se­reg más, kultúrtörténeti érték között a hallga­lóság, majd a, híres, régi. székely úrihímzésre, uásfákra, forgókra, láncokra és gyűrűkre ke­rült sor, végül a babán fazekas-művészet kifej­lődéséről, ehnagj'urosodásáról és a regi ma­gyar bútorokról beszélt a kitűnő előadó. A színes, érdekes és mindvégig lebilincselő előadást a hallgatóság nagy figyelemmel kísér­te és hálás elismeréssel adózott a vendégelő­adónak. A hallgatóság soraiban több egyetemi tanár is jcleu volt-, nemkülönben az előkelő hölgytársaság vezető tagjai. Gyermekjátékok nagy választékban a legolcsóbb áron Szánténál Széchenyi-tér 11 (Városi bérház) lmahad(árat a vallásos buzgóság íerfedesfórt \ Ifafollhus Aftclö tövőevl munbaprogramjá: „világion Krisztus országáén" (A Délmagyarország munkatársától) Azzal a spk támadással szemben, amely az egyházat éri, az egyház öntudatukban akarja híveit meg­erősíteni és formális imahad járattal akar ke­gyelmi segítséget kérni. Ezért Gluftfclder Gyula dr. Csanádi püspök most megjelent VIII. számú körlovelóben el­rendeli, hogy az idei advent minden napján a Roráté-szentmise végén, vasárnap és ünnepna­pokon pedig minden Szentmise, végén kiilöu ima mondandó a Szentlélek Úristenhez, hogy küldjön elegendő számú * ilági apostolt uz anyaszentegyház mérhetetlen munkájához. Elrendeli továbbá, hogy advent vasárnapjaiu egységesen éjklns-prédjkációk tartandók az egyház helyes fogalmáról é-s a híveknek az egyházzal szemben tartozó kötelességeiről. A program végrehajtása céljából egyházköz­ségi és espereskeriflcti bizottságok alakulnak, melyeknek tagjai ebben a szent propagandában a lelkészkedő papság segítségére lesznek. Advent négy vasárnapjáu négy püspök a rádió útján szól a katolikus magyarsághoz éa ismerteti részleteiben uzokat a gondolatokat, amelyek ezt az intézkedést aktuálissá teszik. A főpapi szózatok iránt valláskülönbség nélkül országszerte a legnagyobb érdeklődés uiutut­közik­Kovács Henrik KÖNYV- ÉS PA PIRKERESKEDÉSÉBEN Kalásztag KÜLCSEY-U. 9 Kalásztag lüutósra és Karácsonyra Legszebb ajándék: képes és mesésköny­vek, ifjúsági iratok, fotó- és zeDealbu­uiok, emlékkönyvek, dísz tintatartök, töl­tőtollak, levélpapírok, stb. NAGY VÁLASZTÉKBAN, OLCSÓ ARAKON >« Olti Vilmos: Stanislaw Lolewinski filozófiája (Egy varsói gyászjelentés margójára) Stanislaw Lalewinski uiég nem is olyan tegen tanárnak készüli a varsói egyetemen, .unit névjegyén ugy jelölt, hogy »magisler íi­lozofji*. Csöndes, befelénéző embeihe volt az én Slanislav barátom, akivel egyébként az egyik nyári egyetemen ismerkedtem meg. Ak­kortájt még sokkal csöndesebb idők uralkod­tak Európában, Több idő jutott a filozófiá­nak. Stanislaw barátom is élt-halt a filozó­fiáért, olyanannyira, bogy egészen mostanáig megdönthetetlennek látszó véleményem volt, hogy Stanislaw, akivel még az ebédnél, de a vacsoránál sem lehetett másról beszélni, mint a Lét változásáról vagv fogalmáról, esetleg a? Érték és Tény dualizmusáról, semmi egyéb­re sem képen, mint a filozófiára. Hogv senki tévedésbe ne essék, lc kel! szö­geznem. nem vagyok ellensége a filozófiának, sót igen jó barátom volt és most is az, mint minden sokat egyedül lévő embernek. Bc Stanislaw ban mégis túlsók volt a filozófia. Emlékszem, gyönyörű kalászbantobzódó nyár volt. Az előadások alatt is bc-befáncolt a nap­<ngár a tanterembe és mi sokszor a legna­gyobb erőniegfeszitésseí sem tudtunk oda­figyelni. Ma is világos előttem a kép: ' voltak percek, amikor az egész teremben csak két ember figyelt az előadásra, a/, előadó pro­fesszor és Stanislaw. 'Akkori ugy magyaráztam u dolgot, hogy mindez azért van. mert höl­gyeket is bebocsátottak' az előadásra, a höl­gyeknek pedig ősidőktől fogva nagyobb bai'a­muk van előadni, mint hallgatni (pláne filo­zófiát'). Miután azonban olt esak a profesz­sror beszelhetett, a hölgyek kénytelenek rol. rák kompromisszummal is megelégedni: nem beszéltek, de fészkelődtek, izegtek-mozoirtak, mosolvogtak (nem npagukban. hanem a fiuk­ra) stb. Ennek következtében mi, egvéhként hallgatásra is alkalmas genus sem tudtunk odafigyelni. Csillagos juliu«í éjszakákon sokat vitatkoz­tunk Slunislavv-vah Mint jámbor közgazdász­tanonc nagy szükségét éreztem a filozófiának. Volt azonban közöttünk egy olasz fin is, aki nemzetközi joggal foglalkozott s szívből még­se td te a filozófiát, mint haszontalan, min­dent általánosra tágitó tudományt. (Azóta vin sikerült megállapítanom, vájjon olasz jogászbaiálunk is nem azért gyülölte-c a fi­lozófiát, mert náluk is alternative leheteti be­lőle, szigorlatozni, mint évekkel ezelőtt a sze­gedi egyetemen: egyik diák a jogbölcsész­profcsszonál vizsgázott bölcseletből cs nem­zetközi jogból, a másik pedig a nemzetközi jogi professzornál. Mondani sem kell. hogy u jogbölcsész-professzoniál a jogfilozófiát kel­lett alaposabban tudni, a másik professzornál pedig a nemzetközi jogot. Igv azután, aki a jogbölesész-profcsszorhoz kelült, a filozófiát átkozta, aki pedig a nemzetközi jogi profes­szorhoz. a nemzetközi jog fölött szilta a fo­gát. Közniegnyugt itásra közlöm, ma már Sze­geden mindkét tárgy fölött szívhatja fogát szegény szigorló népség, mert uiosl már mind­két professzor esak a szaktárgyát kérdezi.) Stanislaw barátunk tehát gyakran és éj­félig nyúló vitákban kísérletezett rávenni olasz kollegánkat, hogy fektesse a »droit in­ternationale® egyelőre még könnyen megingó tételeit a »philosophia perennis* szilárd alap­jaira. Ciiuse.ppe. Stillini csak mosolygott, hol kedvesen, hol fölényesen, dc mindig könnye­dén. iigv, ahogy e>ak az olaszok tudnak mo­solyogni. Aztán elrohantak az együtt töltött szép nanok. Az idok is nagyon megv áltoztak Eurónában. Giuseppe Stillini szegény sohasem helyez­hette az ó kedves tételeit az örök filozófia alapjaira, mert miként az abesszin háború befejezése után tudomásunkra jutott, elesett az afrikai háború legelején, távol „dolce Na­polic-jától, amelyről oly melegen és szinesen tudott mindig mesélni a kékszemű, germán szőkeségeknek, akik sohasem fogytak ki az öreg Vcsuvio, Pompei, Capri szépségeiről kér­dezősködni. Stanislaw Lolewinskivel azonban állandó levelezési viszonyban maradtam. Levélben megismerkedtem szüleivel is és kisbugával, aki az egyik varsói leányucvelőiutézet nö­vendéke es — amint gyakran üzente — egy­re melegebben szereti a magyarokat, meg a magyar nótát, amelyből nem győztem neki eleget küldeni. Az öreg Lolewinski, a latin és görög nyelv gimnáziumi tanára is irt néha néhány sort és ugy vettem ki, vágyai oda 'tor­nyosultak, liogy két év múlva majd nyugdí j­ba megy, van egy kis földecskéjük hazzal. Varsótól mintegy 50 km -re és ott fognak majd cini. Az ősszel együtt izgultunk cs lelkesítettük! egymást levélben a közös lengyel-magyar ha-i tárért, a tavasszal azután, ugyanrsak levél­ben együtt örvendeztünk a megvalósult ál-) mon. Én is mindig Ígértem, hogy most mán meglátogatjuk egymást, ük is... Azután gyászjelentést hozott a posta: Sta­nislaw Lolewinski elesett a napokig dűlő Visztula-menti harcokban/ miután kézigrá-i nál-köteggel egyedül megrohamozott és harc a képtelenné tett egy nehéz tankot. Stanislaw Lolewinski, vékony, vézna, hall­gatag barátom, hál Te ehhez is értettél? Ki nézte volna ki belőled ezt az óriások ereiét is fölülmúló haditettei? Könnyes szemmel ir­va e sorokat, innen kérek Tőled bocsánatot, hogv mostarne mindig azt hittem, liogy Te csak a filozófiához értesz... Vagy falán ép-, pen filozófiádból fakadt cz? Te. tudom, most szépen le tudnád vezetni és megmagyaráznád nekem logikai, pszicho­lógiai és aviologiai sikon is, ha nem feküdnél ott, átlőtt homlokkal, vércsen a távoli Visz­tula agvasos partján ... De azt is tudom, hogv azóta már találkozz tál Giusenne Stillini barátunkkal is és ta­lán már meg is gvőztcd, hogv mégis csak rá kellene helvezni azokat a könnyen megingó nemzetközi jogi tételeket a yphilosophia peq renni?*. ••ZIÜK-L töretlen alapjaira?.

Next

/
Thumbnails
Contents