Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-26 / 269. szám

Vasárnap. 1939. XI. 29. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. cvíoluam 299. szám A szegedi szinház 'Áldozzunk egy percnyi figyelmet a szegedi színháznak s annak a művészi teljesítménynek, aminek jelentőségét, értékét, nemzeti és keresztény irányzatát a szinház műsorából is meg lehet állapítani. A szegedi szinház műsorán az clmulI és most múló napokban a következő darabok szerepelnek: Paprikáscsirke, Házasodni tilos, Csókoljon meg, A harapós férj, Debrecenbe kéne menni. Ezeket a címeket a novemberi műsorról szedtük össze, bevalljuk, nem hiánytalan foglalatja cz a fölsorolás azoknak a daraboknak, amelyek a színházi műsornak a jellegét megadják. Igaz, időnként az ígéretes kezdettől eltekintve, voltak szárnypróbálgató kísérletek más irányban is, dc egyre általánosabbá váll s egyre inkább eluralkodott a szegedi színpadon a budapesti kültelki színházak műsora, szíuvouala és szinliázvezefési fölfogása. A szegedi színigazgatót mi nagyon kitűnő művészembernek tartjuk, aki addig, smíg a stagione-rendszer nem lett a vidéki magyar színészet életformája, hősi küzdelmet folytatott a kultúráért, a nioócrt és a becsületes kenyérért. Minden tőlüuk telhető módon támogattuk ebben az eposzi l üzdclmében a fáradhatatlan munkabírású és nemes szándékú igazgatót s egy vezéreikkünk egyengette ólját akkor is, amikor először jött lelkes, kis társulatával és magasszínvonulú repertoárjával a szegcdi színpadra. Ámde mindez csak a mult emléke. A szegcdi szinház jelenlegi igazgatója az előzetes elgondolás szerint annak a hivatásnak betöltésérc vállalkozott, liogy a Nemzeti Szinház levegőjét, szellemét, irányát és műsorát vigye mindenhová, ahova lelkének lángoló tiize s koncessziójának szövege szólítja, — de meg kell csak nézni novemberi műsorát s mfh<Tenki belátja, hogy soha nem lehet Szeged olijuti messzire Budapesttől, mint amilyen Távol esett a szegcdi színház művészi teljesítménye a Nemzeti Színház hivatásától, szellemétől, művészi irányától. A szegedi szinház igazgatója suttogó propagandáról beszélt s annak tulajdonítja, hogy a közönség nein nyújtja a színháznak azl a támogatást, amire az ú j rendszer színigazgatói számítani szeretnének. Ahogy mi a tényeket s a szegedi polgárságot ismerjük, ezt a suttogó propagandát, aminek mi se sziszegését, se zizegését nem hallottuk soha, a legutolsó sorban szabad felelőssé tenni uz iircs, vagy csuk harmadrészben meglelt nézőtérért. Mert amiért a szinház felelős, azért ne ültessék le a közönséget a vádlottak padjára. Nein kell ahhoz suttogó propaganda, bogy a színházba járó közönség helyes tájékozódást szerezzen magának a szinházvezetés nívójáról. Iíu a szegedi szinház igazgatója hű maradt volna azokhoz a princípiumokhoz, melyeknek lelkes és önzetlen szolgálata neki bccsiilést cs rangot szerzett s amelynek hivatalos elismerése nyitotta meg előtte a legnagyobb vidéki városok színházának kapuit, akkor nem kellene kiagyalni azt a suttogó propagandát, amire — azt hiszi. — át lehet hárítani a saját tévedéseiért a felelősséget. Aszal legyen I Ez Iában még a szegedi szinház Anglia megtalálta az ahnahaboru elleni hatásos védehezést A semleges dllamoh mm diplomáciai (cvehcmjscgc a szigorított blohdd miau Nemet repülök homhcitáinadása az Északt tenderen angol haiOegtjségek ellen - Nemet jelentés szerint négv hajót telitalálat ért London, november 25. A reggeli lapok hosszúbb cikkekben foglalkoznak az Anglia partjai mentén elhelyezett mágneses aknák kérdésevei. A lapok nem titkolják, bogy a háború kilátásai komoly veszélyt vetítenek előre és bogy a német akció elleni hatásos védekezés eszközeit már megtalálták. Jóllehet, emberi életben és anyagiakban eddig is jelentős bárok érték Angliát, az angol birodalom elegendő utánpótlással rendelkezik" s ezért nyugtalanságra nincs ok. — irják az újságok. A Daily Llerald szerint -az aknák lerakásával a háború ujabb és veszélyesebb fejezetei következtek el. Oktalanság volna eltitkolni n német aínuháboru eddigi eredményeit, <le az angol népet ezzel az ujabb támadási módszerrel nem fogják legyőzni. A semlegesek lépése Ü hlokád korlátozási) érdekéken London, november 25. Az angol kormány németellenes blokádintézkedésci éléuk diplomáciai tevékenységet váltottak ki a semlegesek részéről, Énnek folytán az olasz nagykövet, "a belga és holland követ, valamint a japán nagykövet látogatást lett nz angol külügyminisztériumban. Diplomáciai -körökben nem hiszik, bogy ezek a lépések késleltethetik a német külkereskedelem ellenőrzési módjának keddre tervezett nyiivánosságraliozatalát. Az angol kormány a legnagyobb figyelemmel fogadta a semlegesek érveit és szeretné n semlegeseket sújtó kellemetlenségeket a. legteljesebb mértékben korlátozni, miulán már a íiéuielek módszerei is nehézségeket okoztak. London, november 25. A nyílt tengeren úton lévő nemet árúkkal kapcsolatos rendelet küszöbönálló közzétételére •vonatkozóan kijelentik, hogy a rendelet nyilvánosságra hozatalának a jövő hét keddjére történi megállapítása figyelmezletéss o háborút nem viselő államok számára, lioyy addig az időpontig rendeljék vissza a. tengeren úton lévő árúrakományaikat. Domhafalálat ér( négu angol hadihajót Berlin, november 25. Szombaton "német liarcirc- j pülőgépek köteléke az Északi-tenger északi részcliudvrők ellen. Kétségbevonhatatlan megfigyelés szerint négy angol hadibajót telitalálat ért, Valaben 9Ú0 kilométerre az északitengeri német part- I mennyi német repülőgép az igen erős légvédelmi (ól, több bombatámadást Intézett angol tengeri I tűz ellenére sértetlenül visszatért kiindulópontjára. Francia és német hadiieleníés Páris, november 25. A Ha vas-iroda félhivatalos közleménye szerint a németek 15 kilométerre keletre a Moseltől, rajtaütést kíséreltek meg a francia állások ellen, ezenkívül nz arcvonal két másik szakaszán is eldördült egy-két "ágyúlövés. A Moscllől keletre eső vidék erősen hegyes és ezen a környéken a németek több helyi jellegű vállalkozást hajtottak végre. A pénteki támadás igazgatója is, hogy a zsidódon szinház meg nem jelent keresztény színházi szellemet. A slugione-iguzgalók működéseitek s az egész ú j rendszernek csuk az adna jogosultságot, ha bebizonyítanák, hogy a nemzeti és keresztény szellem kiröpítő fészkeivé alakították át az cliizlcticsedclt s silány operettek örvényébe fulladt magyar színházi kultúrát. De hol maradt cz az igazolás például a szegcdi szinház művészi teljesítményéből, a Paprikáscsirke, Házasodni, tilos cs Csókoljon meg-reperloárból s a Szevillui borbély rossz előadásának nívójából? Szegeden az utolsó évek operaelőadásain — bogy ízelítőkén! csak egy-két nevet említsünk. —•' Pataky Káinján, Svéd Sándor, Németh Mária, Rostviirige, Mercedes Capsir szerepeltek s még akkor is, amikor a szegedi szinház a szalagon készült operettek egyedárúságu lett, legalább időnkén/ nagyszerű áldozatot mutatott be a színpadi kidtúra örökélő nagyságai emlékére. Mindenki azt várta, hogy az ú j rendszer és az ú j rend emelkedését jelenti a színvonalnak és fokozását jelenti az igényeknek, liogy a vidéki színpadok a keresztény és ncuizfcli irányzat művészi szolgálatára vállalkoznak s felemelkednek a tiszta irodalom s a magasfeszültségű kultura örök fényforrásaihoz, hogy a magyar színpad újra a magyar kultúra és magyar nemzeti érzés tűzhelye lesz. megtisztulva és fölemelkedve, hi'vatúsának magusztos jelentőségére eszmélve s vállalva a nemzetnevelésnek a/t a nagyszerű munkáját, amil a színpad vállalni és betötcui köteles. Átjárhalatlan szakadék tncralezik o kiválás és a szolgálat, a fölvállalt cs bclöllölt kötelességek között A szegedi szinház dekadenciájának szomorú kudarcához jutott el akkor, amikor állam "és város crőfelelli, támogatást nyú jt s amikor a nemzeti és keresztény öntudat átjelzése terelné össze 'színházat és a közönséget, ha a sziuház teljesítményeivel uem védekezne az ellen, hogy lelkesebb ós kilurióltb közönsége gyönyörködni is tudjon művészi és niagyafj munkájában, '