Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-23 / 266. szám

D E i M Á G Y A ft ORSZÁG Csütörtök, 1*759. november 25. Az özvecy édesanya szülötartási narca leányával A támas^nclkül maradt anya havi tartásdíj fizetésere kérte kötelezni leányát Mire köteles a gyermek ? (A Délmngyarország munkatársától) Nemcsak rvonnektartasi kbtelczcttségetjsmerhck u magyar j<•: szabályok, hanem bizonyos esetekben a gyer­k részére is előírják a szillőtartási kötelességet. De !ul a törvény rendelkezésein, minden erkölcsi érzés is kulélességévé leszi u gyermeknek, ba sző­lője öregkorára lámasz nélkül marad, hogy ep­pi HU© gondoskodjék eltartásáról, mint abban az időben, amikor a szülők fiatalon, munkakészségük birtokában mindent elkövettek a gyermekeknek nemcsak eltartásáért. Iiancni megfelelő nevelésé­ért is. Ilyen szülötartási ügy fejeződött most bc a sze­gedi bíróságok elölt. Az ii© részletei bővelked­nek nemcsak megrázó cs minden emberi érzést mrgindttó eseményekben, hanem váratlan fordu­latokban is. Az ügy — tekintet nélkül a szerep­lőkre és n személyekre — már csak azért is ki­emelkedik a jogszolgáltatás eseményei közül, mert a szülőt és a gyermeket természetszerűen összefű­ző kapcsolufok, érzések miatt csnk nagyon rit­kán kertit szülötartási pör a bíróságok elé. Az anya, aki ebben az ügyben szembenállóit fölnőtt és igen rendezett anyagi vlsznyok közé került leányával és aki kénytelen volt ezt a meg­magyarázhatatlan ellentétet birói hatóságok elé vinni, sok evvel ezelőtt egy ismert ügyvéd felesé­ge volt. Az ügyvéd váratlanul és fiatalkorban halt meg. támasz nélkül hagyva özvegyét két gyerme­kevei. A jómeiiclclü Irodából netn maradt inás az özvegy részére, mint egy kis villa, de ugyanak­kor az a kötelesség, hogy megtelelő nevelésben ríszcsitse fiát ós leányát. Az özvegy, liogy eleget 'ehessen nnyaí kötelességének, kénytelen volt a kis villát pénzzé tenni, sőt később bútorait is ér­tékesítenie kellett. Fia elvégezte a középiskolát a háború alatt egészen fiatalon hösilia.áU halt. Az özvegy a sorozatos csapások ulán is teljesí­tette egyetlen leányával szemben szülői Köteles­ségét és sikerült leányának is letennie az éreltsc­y.it. A ieany hosszú kísérletezések után álláshoz jutott, az ügyvéd özvegye pedig kénytelen volt házvezetőnőnek menni, hogy fönntarthassa magát. Kis keresetéből továbbra is támogatta leányát, mnjd később rendelkezésére boesójtotta a még megmaradt és megmentett bútorait is. Nemsokára a fiatal, müveit leánynak kérője akadt és az anya, hogy lehetővé tegye a házasságot, átadta egy­szobás lakását is. Az idők folyamán egyre javult a fiatal házaspár anyagi helyzete, a 70 év köriili özvegy pedig egyre súlyosabb helyzetbe került, szervezetét súlyos betegség támadta meg és igy már házvezetőnőnek sem szegődhetett cl. Hosszú ideig ápolták, majd nehéz helyzetében mintegy évvel ezelőtt eltagadta leányának meghívását, Sze­gedre utazott azzal, hogv ellátja a ház körüli leen­dőket és ezért leánya biztosítja legminimálisabb szükségleteit, ttövid ideig tartott azonban a za­vartalan együttlét, az idős özvegyasszony beteg­sége eg> re súlyosabb lett, orvosi kezelésre szorult, mnjd alig háromhónapos tartózkodás után kénytelen volt eltávozni leányának otthonából azzal az indokolással, liogy további oftmaradása leheleteimé vált. Kénytelen volt nővéréhez utazni és az özvegyasZ­szonyt arra kérni, engedje meg, liogy lakásában meghúzódhasson. Nővére, aki maga is szerény nyugdíjból él, legalább fekhelyet biztosított az öz­vegyasszonynak, akinek látása is egyre jobban \ 's/rdelembc került. Ellátásáról azonban alig volt képes gondoskodni, semmiféle támasza, jövedelme nem volt és ezért kétségbeesett helyzetében az tigyet a bíróság elé vitte. A bitósági iratokból egv kettétört étet tragiku­ma bontakozott ki. Alig von még egy ilyen bíró­sági akis, amely ilyen megrázó erővel mutatná meg anui és teánva között fölmerült megmagya­rázhatatlan ellentétet. A/, özvegy szülölartás cí­men adta he keresetét és havi (itt pengő tartásdíj megfizetésére kérte kötelezni leányát. Az özvegy a keresetben elmondotta, tűrhetetlenné vált a leányánál való tartózkodás, ugy érezte, mintha csak erővel akarták volna eltávolítani a bázból. Oljan részleteket bozott föl keresetének IndokO­lásáu], amelyekkel a/t igyekezett igazol ni. bogy hánya és családja rövid néhány hónap alatt megunta a magával tehetetlen, majdnem vak 7<: éves n--zonv vendégeskedését és egymásután olyan családi jeleneteket rendeztek, amelyek miatt kénytelen volt eltávozni leányának házából, vállalva, még a legrciuéijv telcnehb jövőt is, uem tudva, hogy élete alkonyán ki gondos­kodik uiajd rótn­A megrázó keresetben elmondotta, hogyan áldozta löt egész életét, vagyonát gyermekeinek nevelé­sére és most 70 eves korban ott tart hogy kény­telen meghúzódni özvegyasszony nővérénél, sen­ki támasza, segítője nincs. Ezért kéri a, bíróság­tól, itéljo meg részére a tartásdijat, amelyből « legszűkebb ellátását még hátralevő néhány évére biztosítani tudja. A birói gyakorlatban egészen ritka szülötar­tási ügyben a szegedi törvényszék több tárgyalást tartott és a bizonyítás során is kibontakozott en­nek a tőnkrcuicut életnek, valamint az uuya cs leánya küzütli egészen szokatlan ellentétnek min­den drámai részlete. A bizonyítás lefolytatása után a törvényszék ítéletében elutasította a/< anya keresetét jogi és ténybeli indoko­lással. A bíróság kimondotta, bogy jogszabály az, bogy a gyermek köteles keresetképteteD és vagyontalan üuiőjét citartaui, akit azonban elsősorban ter­mészetbeni eltartás illeti meg. Mivel pedig a leány azzal kérte anyja keresetének elutasítását, hogy hajlandó özvegy anyjáról gondoskodni, do csak ab­ban az esetben, ba visszatér hozzá, tehát csak természetbeni eltartásra vállalkozott, a bíróság kénytelen volt az összes keresetet elutasítani an­nál is inkább, tnert a bizonyítás során tényekkel cs alkalmas tanúvallomásokkal nem sikerüli bi­zonyítani azt, bo© az özve© leánya, annak csa­ládja valóban lclietctlennó lette volna az anya to­vábbi otlmaradását. Neui sikerült bizonyítani azt sem, bogy az özvc©ct nem megfelelő bánásmód­ban részcsitelték. Az elutasító Ítélet ellen az öz­vegy fölJebbezésscl éit, ujabb indokokat előadva kérésének alaposságára és ott tartózkodásának lehetetlenségére Ujabb adatok alapján kérte, hogy nocsak természetbeni tartásra, hanem szülőtartás megfizetésére kötelezze leányát a bíróság. Hosszas tárgyalások után végül is sikerült az ügyet ujabb birói ítélet nélkül- elintézni, közvetlenül a másod­fokú kihirdetés elölt az özve© leánya vállalko­zott arra, ho© havonta HO pengő tartásdíjat fizet életo végéig beteg édesanyjának. Ezzel a fölaján­lással lezáródon az özve©' anya és leányának bí­rósági harca és i© nem volt szükség arra, ho© birói fórumok döntsenek ebben a szomorú «ziilő­tarlási ügyben. Bíau lytiátK nu u tu^^/^íf^^ bunda ?,. 160 tát tíMand tnauka bunda?,. zoo -ta Mi iöviéni az akotietepen ? Szövevényie$ takarmánylopásí és seviéscsere-bUnligy a törvényszék előtt (A Déliuagyarorezág munkatársától) Bonyodal­mas lopási bünpörbcn Ítélkezett szerdán a sze­gedi törvényszék U u gv ú r y-tanácsa. A tatár­gyalás bővelkedett váratlan fordulatokban, e©­inást követték a meglepő vallomások, ugy, liogy a bíróságnak valóban nehéz kérdéseket kellett meg­fejtenie, hogy az igazságot tisztázza Ítéletében­Hónapokkal ezelőtt névtelen följelentés érke­zeit a szegedi rendörségre arról, ho© a rúkusl akolteicpck környékén titokzatos események, éj­szakai szállítások történnek. A detektívek azon­nal lesbeállottak és megállapították, ho© Pon­lyik Pál telepéről kiilöuböző takarniánymennyl­ségeket szállítanak el. Ez volt az alapja a bűn­ügynek, amelyben később az ügyészség lopás miatt vádat emelt Pontyik I'ál ellen, akinek két akta volt üzemben a rókusi fcketeföídcken, ahol mint­e© '2UO serlés részérc volt hely. Pontyik az aklo­kat bérbeadia Csanádi József cs Kovács József sertés nagy vágóknak, de u©anakkor vál­lalkozott arra is, lio© ellátja a sertések hizlalá­sát. táplálását. A bérbeadott aklok mellett magá­nak Pontyiknak is volt 70 sertése, amelyeket ugyancsak táplálni krtlett. Elvből keletkezett az­után az eHcntét és a szövevényes bünü© is. Csa­nádi és Kovács azt vette ugyanis észre, ho© megdézsmálják takarmányukat, illetve azzal ete­tik a többi sertést is, nn©obb mennyiséget elszál­lítanak és ezenkívül még a jobbminöségü sertése­ket is kicserélik silányabbakra, amelyek — meg­állapításuk szerint — l'ontyiké voltak. Az ügyész­ség azonban nemcsak Pontyik elten emelt vádat lopás minit, h.uuem Olasz Ida, Kolonlcs Dezső né és F r i g y e s Sebestyén ellen is, akik a vád szerint mint tettestársak vetlek részt a lo­pásokban. Olasz Ida az akolli iepen működött, ugyancsak ott dolgozott Frigyes is. mig Kolonics­né ismerőse ••olt Olasz. Idának. Az ügy először x törvényszéken Molnár Ist­ván dr. törvényszéki biró elé került, mivel azon­ban az ügyészség üzletszerűséget látott fönnfo­rogni, a súlyosabb minősítés inialt az iratokat át­tették a törvényszék hármas tanácsához. Az Fng­várv-lauács elölt az összes vádlottak ártatlansá­gukat hangoztattak, kijelentve, hogy senki sem vitte cl Kovácsék takarmányát, a sertéseket nem cserélték ki és csak a saját takarmánnyal etették, Kolonicsné pedig — vallotta — semmit sciu tu­dott arról, ami az akol telepen történt, mindössze ismerőse volt Olasz Idának cs csak segitett ucki néhány alkalommal. A vallomások szinte átlátha­tatlanná tették uz ü©ct, amikor Frigyes Sebes­fyen azzal állott elő, bogy eddig azért vádolta a többieket, mert szerelmes volt Olasz . Idába és mivel nem hallgatta meg, bosszúból tett terhelő vatlomást. Eddigi előadását azzal változtatta meg, ho© semmiféle szabálytalanság nem történt a sertések etetése körül, nem is lehetett azokat rosszabb minőségűek re kicserélni. A bizouyilás lefolytatása után Liszkay Ló­ránd dr. ii©ész bejelentette, ho© nem tartja föoo a vádat üzletszerű lopás büntette miatt, bancin csak folytatólagosan elkövetett egyszerű lopás miatt kéri a vádlottakat elitéiül. A védők vala­mennyi vádlott fölmcntését kérték, mert nincs bi­zonyíték arra, ho© valóban lopások történtek volna, dc meg alkalmazotti viszony is áll fönn, márpedig a sértettek neui kívánják a vádlottak megbüntetését, a differenciák miatt '2800 pengőben kiegyeztek Fontyikkal. A törvényszék hosszas ta­nácskozás után hozta rnr.g ítéletet, amelyben Pontyik Pált fölmentették a vád alól azzal ag indokolással, hogy ellen® nincs magúninditváuy, az alkalmazotti viszonyt pedig a sértettekkel széniben tnrg kellett állapítani. Ezzel széniben Olasz Idát és Kolonlcs Dezsőnél, mint bűnrészeseket 8 8 hónapi börtönre. Frigyes Sebestyént nedig egyévi bör­tönre Ítélték. A különös szövevényes ii© most a ff»lJeMiczé«eE miatt az ítélőtábla elé kerül. JkLMM Jonatán, Londonpepin elsfUeAau, termelőtől nagy­ban és kicsinyben kapható Marcit-u. 12. udvarban

Next

/
Thumbnails
Contents