Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-23 / 266. szám

DftMAGYARORSZAfi CsUtörtöh, 1939. XI. 23. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. áfoluain 290. szám Magyar Külpolitika 'A .beszedet a megnyilatkozástól a kije­lentések jelentősége cs hatása választja el. 11a föl akarjak mérni a magyar küliigy­niiraszter inegnyilatkozásáuak jelentőségét és curópui súlyút, azt kell néznünk, hogyan visszhangoznak rá az irányított külföldi lapvclemények. Ma minden külföldi lap szócső, egyikben a kormányzati politika iránya rajzolódik ki, másikat a külpolitika irányítói használnak föl arra, liogy „kísér­leti" ötleteiket vessék bcune föl: ba ked­ve/ő fogadtatásra találnak, akkor beismer­hetik, hogy alapjuk a jólérlesültscg volt, ha bonyodalmak magvait vetnék el, akkor hideg tekintet lel cs fagyos nyugalommal tagadják le, hogy a gondolat tőlük szárma­zott. A magyar külügyminiszter beszéde — szinte azt lehet megállapítani — sokkal nagyobb sikerf uratolt a külföldön, mint itthon. Nem mintha itthon volna egyetlen liang, amelyik helytelenítene a külügymi­niszter expozéjának tartalmát, a kijelen­téseknek célbataláló formulázását s a ma­gvar külpolitikának azt az irányát és le­nvegét, amit ez a beszéd rajzolt ki a világ­politika zűrzavaros helyzetében s aminek foglalatja, sűrített kivonata a külügymi­niszternek ez a tájékoztatása volt. Mi a magyar külpolitika céljait és programját találtuk meg bcune, tisztán megró jzolt fel­adatokat a tisztázatlan helyzetben, félre­érthetetlen kijelentéseket a félremagyaráz­ható szituációban. A magyar külügymi­niszter példát mutatott arra, hogy ebben a zűrzavaros időben is lehet tisztán, határo­zottan és becsülelcs őszinteséggel beszelni, csak legyenek tiszták a célok és határozot­tak a feladatok, amelyeket maga cs nem­zete elé tűz ki a külpolitika érdeke cs pa­rancsa. Jólesik azonban látni azt, hogy elsősor­ban nz olasz és délszláv lapok milyen tűn­tél ésszerű melegséggel foglalkoznak kül­ügyminiszterünk beszédével. Minden or­szág külpolitikai súlyát az mulatja, hogy külügyminiszterének megnyilatkozásait mi­lyen érdeklődés fogadja a nemzetközi po­litikában. S ha kiterítjük magunk elé az olasz és délszláv lapokat s látjuk, hogy a nemzeti, közvéleményt visszatükröző "agy lapok az első kobimnájukat a niagvar kül­ügyminiszter expozéjának szentelték, hogy a "magyar külügyminiszter arcképével te­szik érdekesebbe a lapot s hogy számukra a világtörténelemnek ezen a napján nem volt. fonfosabb és érdekesebb, mint a ma­gyar küliigiiminiszler beszéde, akkor büsz­kén alkothatunk magunknak képet arról, hogy az utolsó évek alatt s a javunkra vál­tozó külpolitikai helyzetben mennyit nyert, súlyban és jelentőségben a magyarsúg nem­zetközi állásfoglalása s a magyar kormány • külpolitikai, elhatározása. _ Egységesebb magyar közvélemény nem volt még soha. mint amilyen most a külpo­litikánk számára szolgáltatja a nemzeti egység aranyfedezetéi. Részletkérdésekben s lókéul a nagy elhatározások kialakulása idején lehettek viták; volt, aki erősebb akcentust kívánt olykor egyes elhatározó­Anglia csapatokat és fegyvereket kttlű a világ minden részébe llorcBelislia angol hadugumlniszter bejelentette, hogij neíröl-liefre emelkedik a Franciaországba küldött csapaton száma — francia­ország csatlakozott a szigorított blohádhoz Német repülőgépek ujabb látogatása Anglia fölölt — Bombákat dobtak a Shettland szigetekre London, november 22. Hore B c 1 i s b a had­ügymiuiszter az alsóház szerdai ülésén beszámolt n katonai helyzetről. Mindenekelőtt elismeréssel emlékezett inog a lengyel csapatokról. — A lengyel hadsereg — mondotta — közre­működésével lehetővé tette az angol hadseregnek, hogy elfoglalja állásait. Az angol hadseregről szólva, ezeket mondotta: — Amikor utoljára szólaltam föl a llázban, 15U.000 emberünk volt Franciaországban. Azóta számuk hétről-hétre többezer fővel emelkedett. A következő év tavaszáig számuk meg jelentéke­nyebben fog emelkedni. A territoriális hadseregre fordított áldozatok beigazolódtak, mert csapatain­kat kiegészítettük a territoriális hadsereggel, Franciaországba küldött hadseregünk sokkal je­lentékenyebb, mint 1911-ben volt. NnsyhrHuimia jelenleg több, mint egymillió embert képez ki. Hangsúlyozta a miniszter a francia és az angol csapatok között fönnálló viszony szívélyességet. Bejelentette, bo© Anglia mozdonyokat kiild Fran­ciaországba, mert uj vasútvonalakat építenek a harcterek felé. Anglia csapatokat és fegyvereket kiild a világ más ré-zcihe is, hogy minden eshe­tősége® fölkészüljön. (MTI) Német repülőgépek uiabü látogatása London fölött London, november 22. A l'rcsso Assoliatioa je­lentése szerint hat német bombavető szerdán átre­pült a Shetland szigetek fölött és bombákat do­bott le. A bombák célt tévesztettek, lígy angol vá­rosban légiriadót rendeltek el, amely azonban csak rövid ideig tartott. Amszterdam, november 22. Szerdán megismét­lődött a német legihaderő látogatása az angol fő­város fölölt — amint ,i. Reuter Iroda jelenti. Eb­beu az esetben sem rendeltek el légiriadót. A. né­met repülőgépek, mint kedden, most is olyan ala­csonyan repültek, hogy az emberek az utcákról kétségtelenül fölismerhették a keresztet a gépeken. Alint a Reuter Iroda még közli, a német gépek hosszabb ideig köröztek London fölött, azután folytatták utjukat. Az angol légvédelmi tűz telje­sen hatástalan maradt. Berlin, november 22. A német távirati iroda je­lenti: Szerdán a német repülőgépek a Sliettlanil­szjgetek közelében támadást intéztek az angol ten­geri haderő egységei ellen. A támadás során egy angol vizirepülőgépet gépfegvyertüzzel lá liba bo­rítottak. Az angol jelentésekkel cllentélben a német repüfök.magukat a Shettland szigeteket ucut támadták nicg; X franciák elsüllyesztettek kei német kuvarkajót T'dris, november 22. Hivatalosan közlik 22-éü csfc: A szerdai napol mindkét részről légiiévé• krnyseg jellemezte. Ugyanaz a torpedóromboló három nap leforgása alatt hét ellenséges ten­geralattjárót süllyesztett el. Az egyik tenger­alattjárót vizirepiitőgep vette észre. Megtorpedóztak egy angol cirkálót Neqvyork, november 22. A német távirali iroda jelenti: A Newyork Times föltűnő beállításban közöl »e© bizalmas jelentést*, ho© egy német tengeralattjáró megtorpedózta a Belfast angol cir­kálót, amely a Firlh of l'örlhban horgonyzott. A Belfast cirkáló az angol hndihajóhad legújabb egységeihez tartozik és 10.000 tonnás. (MTI) sok számára, volt talán, aki forte-1 ajánlóit akkor, amikor a mezzoforte volt a külpo­litikánk jelzése, dc — maradjunk meg a hasonlatnál, — a téma földolgozása, a for­ma megállapítása, a hangszerelés módja I tekintetében — folytassuk a képet — min­dig tökéletes volt a harmónia. S alig kép­zelhető el szerencsésebb összefoglalása a nemzet sérelmeinek és panaszainak s ama történelmi tényezőknek, amelyek a magyar nemzet külpolitikáját s a külpolitika irá­nyát cs tartalmát megszabják, uiint kül­ügyminiszterünk elmondott expozéja. A történelemtúdás, a politikus, az államférfi és a stílművész megnyilatkozásainak ritka szerencsés találkozása ez a beszéd; nz utol­só két évtized mulasztásainak és tévedései­nek romjaiból építette föl benne a konzek­venciáknak azt a zárt formáját, amely védi és magasan hordozza most a magyar álláspontot. Akár barátainkról emlékezett meg, akár a szonv-zédállamokbo/ fűződő kapcsolataiul ró' akár a/t a feladatot fe­lőlié ki, amit fokozni kell, ha elértünk s aminek megteremtésén fáradozni kell, ha még nem értük el; minden szavában és minden kifejezésében pontosan azt és pon­tosan annyit mondott, amennyit a magyar érdek ma megenged cs megkövetel. A sok találgatás és felelőtlen koholmány infláció­ja idején, amikor egyfelől a suttogó barito­nok, másfelől az éteri hazugságok támad­ják meg láthatatlan baktériumok módjára az egészséges lélek egészséges bizalmát, jól­esik hallani ezt a férfiasait őszinte, és be­csületesen szókimondó beszédet, amelynek jelentőségét minden sikerei) és minden ha­táson túl elsősorban mégis az adja meg, liogy a magyar kiilpolilika nyilatkozott meg benne, félreérthetetlen egyenességgel és nyíltsággal. Íme, ezt akarjuk, imc. ezt valljuk, ha kell. ezért áldozzuk életünket. A zűrzavarban, a khaoszban egyetlen tisz­ta és egyetlen határozott hang szólalt meg: a magvar külügyminiszter bcizédi-, a ma gvar kiilpolilika programja,

Next

/
Thumbnails
Contents