Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-22 / 265. szám

D é i: m a g y a tt O b s z 4 g Szerda, 1939. november 23. Kölcsey utca 7. Gyapjutorontáli legolcsóbban K U f\ S ÜIS 9 Hí CÜ 1 ^r!"zetl Iakaréko3Bás lael» Őskeresztény Megszüntették a statáriumot a cseh védnökségben Prágában ás a kerületekben helyreállt a rend ás a nyugalom Prága, november 21. A német távirati iroda jelenti: A hatóságok által elrendelt intézkedések a jelek szerint teljesen elegendőek voltak ahhoz, hogy csirájában elfojtsák TScncs híveiből álló kis csoportoknak a védnökség rendje és nyugalma megzavarására iráni/ülő kísérleteit. A legutóbbi eseményekkel kapcsolatban elrendelték, hogy Prágában este 10 órakot. sár. jdk be a vendéglőket. Minthogy november 18-a óta a közrendet cs a nyffgalmat semmi sem zavarta meg, ezt a rendelkezést ismét fölfüggesztették. 'Az United Press állításn. hogy „Prága halott város" és „a csehek a lehetőség szerint a házakban tartózkodnak és nem mennek az Utcára", egyetlen napon sem volt helytálló és tisztán a képzelet szüleménye. Bárki, aki Prágába látogatott, meggyőződhetett volna, hogy az utca képo — eltekintve október 28-án ós a november 15-ón lejátszódott és néhány útvonalra. korlátozott tiiutcléscktől, amelyeket cseh értelmiségűck rendezlek teljesen normális cs az élet mindenütt úgy folyik, mint a nagyvárosokban szokásos. A színházakat és a mozgóképszínházakat tömegesen látogatják, akárcsak'a kávéházakat és vendéglőket. Prága, november 21. Nagy-Prága területén és egyes politikai kerületekben kihirdetett rög. tdnltélöbfráskodást kedden ismét megszüntették, tekintettel arra, hogy Prágában teljes a nyugalom, semmiféle rendzavarás nem történi és a Tseh lakosság békésen végzi munkáját. Három miniszteri beszéd a képviselőház keddi ülésén Elfogadta a Ház a miniszterelnöki, a külügyi tárca ás a felvidéki minisztérium koltsegvetéset Budapest, november 21. A képviselőház kedden délelőtt a külügyi tárca a költségvetését tárgyalta. , Hunyadi Ferenc gróf előadó Ismertette a külügyi tárca költségvetését. B a jc sy-Zs 11 in s zk i Eudre, a független kisgazdapárt vezérszónoka a korniánv külpolitikáját bizakodással Dézi, mert a Telfki-kormény nehéz helyzetekt>en megőrizte nz ország függetlenségét és «z egcsz világon megnövelte az ország presztízsét, n kormányzó országgyűlést megnyitó beszéde busz év óta a legszerencsésebben fogalmazta meg a magyar külpolitika alapelveit. M a k k a i János szerint az egész magyar nép kívánja, hogy a háború szörnyűségei mielőbb vftgetérjenek. Magyarország álláspontját abban sz alapvető tételben lehet mcgformulázni, hogy mi a háborúban nem veszünk részt. Sajnálatos, hogy román részről nem érkezett a kölcsönös viszony megjavítására alkalmas megfelelő ajánlat. M a t o I c s y Mátyás rokonszenvvel viseltetik .1 lengyel nép iránt. Szerinte a lengyel kormány az oka a szörnyű és mérhetetlen szenvedésnek* amely a részvétet érdemlő lengyel nemzetre zúdult. Tur csányi Imre rOlszólulása után Oláh György a német hadsereg katonai erénveit méltatta. M e s k 6 Zoltán hangoztatta, hogy a Magyaréi r; /ti gr a menekült lengyel katonák menedékjoga, rvk biztosítása a nemzeti becsület kérdése. Ezután * CMkv Tstván gróf kOlügymtnteztep tartotta meg nasry érdeklődéssel várt expozéját. — Hónapok ota — mondotta többek" között' n külügyminiszter — szívszorongva kémleljük a láthatárt körülöttünk. A világháború befejezése óta külföldön mindinkább közismertté válik kettős világnézetünk: elsősorban magyarok vagyunk, de különleges érdekeink érvényesítésekor soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezeket a lehetőség határain brüil hozzá kell hangolnunk az egyetemes magyar érdekekhez. - Ennek a külpolitikánál? hosszú Utja van, ó mcs elődeink követték és ha régebben talán nem jutott el ilyen pregnánsan a nemzetközi kéztiiii-itba, az azzal magva rázható, hogy a háború előtt kevésbé voltunk előtérben. Állítása bizonyságául ismertette a külügyminiszter a magyar kormánynak a francia külügyminisztériumhoz 1920 májusában eljuttatott emlékiratát, amelyben a magyar kormány hangsu-' lyozta, hogy Magyarország és szomszédai között a helyzet őszinte, méltányos rendezését kivánja. Ezután a trianoni békeszerződést követő MilIerandféle kísérőlevéllel foglalkozott a külügyminiszter és idézte annak igazságtalan állításait Magyarország megcsonkítására vouatkozolag. — A világháborúban fölülraaradottak — mondotta a miniszter — érezték, bogy baj van, talán igen komoly baj, dc a megelőzés célravezető békés eszközeit csak nagyon kevesen merték, még négy fal között is, meglátni, vagy felsorolni. — Nem igen akarta scuki scin belátni, hogy az ujjárendezés Németország bevonása nélkül, vagy pláne ellene irányuló éllel nemcsak rendkivlil veszélyes, de egyenesen lehetetlen. Arról beszélt ezután a miniszter, miért nem lépett be Magyarország a kisantantba, majd elmon.dotta, hogyan fejlesztette ki a kormányzat az ország katonai és külpolitikai biztonságát a német és olasz barátságra támaszkodva. Kijelentette, hogy viszonyunk Défszfárlával örvendetesen javul. Az erős Délszlávia egyenesen magyar érdek. Romániával szemben kezdeményező lépéseket tettünk, a továbbiakat Bukarestre bizzuk. — Őszintén sajnálom — mondotta Csáky —, hogy egyes kormányok még saját érdekükben sem hajlandók megérteni az uj idők szavát. Mi, tisztelt Iláz, türelmesek, sőt engedékenyek vagyunk, ameddig jogainkat veszélyeztetve nem látjuk. A Wokkhirekröl szólva kijelentette, hogv Magyarország esak akkor vesz részt ilyen alakulásban, ha előzetesen letnnipitj.it az ellentéteket köztünk és *zi együttműködésben lésztveuni kívánó államok között. A magyar—orosz viszonyról ezeket mondotta a miniszter: — Az orosz államfő szaval, melyeket uj követünkhöz intézett, teljesen fedik a ml nézetünket is, hogy érdekellentét a két nép között alig képzelhető el és hogv kapcsolataink gazdasági téren erősen fejleszthetők. Angliához és Franciaországhoz való kapcsolataink hangsulvozása után a kisebbségek" sorsáról beszélt még Csáky István gróf. hangoztatva, hogy Szent István koronája olvan életfölfoaást ieleiithrt minden nemzetiség részére, amely összefog anélkül, hogy egybeolvasztana. A Ház nagy tapssal fogadta a külügyminiszter beszédét, s. ,v. Kéthlv "Arma felszólalásában a cenzúra működé-ét telte szr>vá. János Áron éTlrlnvsé®n V«>vmSi"'V!»iris»3"»<»!il {• ncnizet'sa"i kérdéssel fooInH-orett Az értelmiségi kormán® biztosság nrtTézsé"ekkrl küzd. amelyek anyagiakkal kapcsolatosak A keresztény vállalatoknak érezniök kell azt, hogy a kormánybiztosság munkásságát az egész magyar társadalom aggódó szeretettel kisérL Porubszky Géza felszólalásában felvidéki problémákkal foglalkozott Meskó Zoltán az amerikai magyarok visszatelepítésének gondolatát vetette föl. D o n á t b György szervezeti kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. Rámutatott arra, bogy a uiinisztercluökuek hatáskörében sok olyau dolog tartozik, amely elvonja a kormányzás munkásságától. Külön nemzetiségi minisztérium fölállítását tartaná szükségosuck. Szeder Fcrcnc tiltakozott az ellen, bogy o pártok között megkülönböztetést tegyenek a szer vczkedésl szabadság szempontjából. A költsegve tést nem fogadta el. Toleki Tál gróf miniszterelnök válaszolt a fölszóliilásokra. A miniszterelnök Donátb György felszólalásába kapcsolódva, rámutatott arra, hogy a miniszterelnök aló valóban sok olyan dolog tartozik, amely akadályozza, a tulajdonképpeni kormányzási munka végzésében. Igyekezni fog, hogy a miniszterelnökség szervezetét leépítse és hogy a miniszterelnökséget azzá tegye, ami a hivatása. Külön kisebbségi minisztérium fölállítását nopi tartja szükségesnek, viszont a munkakör belföldi és külföldi vonatkozás szerint kettéágazik. A propagandaszervek kérdését vizsgálva, a miniszterelnök hangoztatta, hogy itt elsősorban a pénz hiányzik. Dc ncin is nagyon szeret; használni a propaganda szót, amely ma sokak előtt a hazugság szinonimájának számit. — Belső propagandának számit az, bogy megfelelő benső öntudatot teremtsünk a magyarság legszélesebb rétegeiben. A társadalmi rgyesületekuck vigyázniok kell, hogy eredeti célkitűzéseik mellett ne politizáljanak. ÁDulúbau kissé sok a politizálás nálunk, — Nem vagyok barátja — mondotta a mlnisztcrelnök —, bogy a tisztviselő pártokhoz tartozzék, illetve, hogy ezt élje és kifelé ezt mutassa. A tisztviselő akkor tudja 8z egyetemet) felfogást képviselni és szolgálni, ha munkájában a pártpolitikától mentes. Kijelentette a miniszterelnök, hogy az amerikai kivándorlók gondozását szivén viseli. Az északamerikai, braziljai és kanadai magyarok gondozásával részben államilag, részben társadalmilag foglalkoznak. E réven sikerült összetartani őket és összeköttetésben is vagyunk velük. A miniszterelnök után Jaross Andor tárcanélküli miniszter szólalt föl. Rámutott, hogy a tárcanélküli minisztérium köllségvclése azért olyan szerény, mert az a munka, amire * minisztérium Rgy évvel ezelőtt vállalkozott, végéhez közeledik. A felvidéki kereskedelmi és ipari Jogosítványok terén végrehajtott revízióról szólva. kijelentette, liogy megfelel azoknak a kiváuul. mukn.-ik, amelyeket a magyarság támaszt. A bécsi döntés alapján visszakerült területen a 'Jf.179 jogosítványból 10.768 volt zsidóé és ebből megvontak több, mint (5200-at, ugy, hogy a zsidók' arányszámát a jogosítványok terén 32 százalékról t6 százalékra csökkentették. Ami az igazolásokat illeti, ezek a magyar ncmzethilség szempontjából történtek. — A cseh földbirtokpolitika revíziójára nekünk föltétlenül szükségünk vau a felvidéki magyar szólláscsinálás érdekében. Ezt azért hangsúlyozza, mert jogi körök ós volt magyarországi birtokosok bokfélekép magyarázták a helyzetet. A felvidéki földbirtokpolitika revíziójával nemcsak a busaéves harcban ki (ur tó egyéneket akarják jutalmazni, kanéin erre a nemzetnek, a magyar államnak van szüksége az újonnan meggvökeresedő magyarság érdekében. Kérte a miniéttórium költségvetésének elfogadását. A Ház ezután általánosságban, majd részleteiben is elfogadta a miniszterelnökség és a kisebb tárcák költségvetését. Tusnádi Nagy András elnök napirendi indítványt tolt, hogy a Iláz legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsa s ennek naiprendjéro tűzze ki a vattás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését. A Húz az elnök napirendi indítványát elfogadta és "zzd az iilés uegyed'7 órakor véget ért. A s;crdai interpellációi napra J8 Ipterpelláci"* van bejegyezve, köztük 12 olyan, amelyet a? elő ző Interpellációi! napról hajítottak cl. Afl interpellációk meghallgatására 6 órakor kerül soc