Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-21 / 264. szám

4 DCCMAlif ARORSZXG KcJd, 1939. november 2*. „Szép, valddl PERZSASZŐNYEGEK 3 napig kaphatók NeiflSS Mlhá'y szőnyeg- és paplan* üzletében Kelemen-Utca 7. (Oroszlán-utca sarok.) A gázgyár és a város pöre 34 utcai „irányvilágitásl" lámpa körül (14 Détmagyafotszág niunkdlúrsútút) Az el­mull év diáéni u vűrtts lm1ósáim n szükségessé vált világítási és biztonsági berendezések ki­egészítése során 81 utcái új gázlámpát szerel­tetett l'íil ;i város különböző részén, amelyek nz „irányvilágítási lámpák" szerépót töltötték be. Már amikor n polgármesteri elrendelte nz irány­világítási lámpák fölszerelését, a gázgyár kü­lötfe, bogy ezt csuk küliln költségmegtérítés ellenében észközölheti, a város viszont hivatko* rott, atrí, liogy álláspontja szerint, a pót,szerző­dés a lámpák fölszerelését kötelességévé teszi ;> gázgyárnak. A gázgyár akkor a sürgősségre való tekintettel föl is szereltette a lámpákat, do jogait föntartotta követelésének crvénycsí­tősére. A lámpák fölszerelése után a légszesz­gyár 2648 pengő megfizetéséért pört indított a \ ároa ellen, hivatkozva arra, hogy a szerződés szerint az ilyen új lámpa Fölszereléseket a vá­rosnak meg kell fizetnie. A pörben a gázgyári Habermann Gusztáv dr. és Szalag József fő­mérnök, a várost előbb Szeherhc Lajos dr. tb. ligvész, majd Csonka Miklós dr. főügyész kép­viselte. Az ügyben hétfőn délben hirdetett íté­letet, a szegedi járásbíróságon Kiss Báliul <lr, A járásbíróság elutasította a gázgyár körö­seiét, azzal az Indokolással, hogy a pótszerzö­dés helyes értelmezése szerint a gázgyár tarto­zik a saját költségén fütállittatni az utcai lám­pákat. A bíróság álláspontja szerint a szerző­dés alapjón a városnak módja van átcserélni a villanyégőket, gázlaulpákra, ha a fogyasztás nem léple (út a szerződésben megállapított mer­léket. Mivel pedig a bíróság uiegállapiiása sze­rint ezt a mértéket rj közvilágítás nem haladta meg, illetve nem érte é], a városnak joga volt az átcserélésre, ennek folytán pedig a gázgyár lartozik külön költség nélkül fölszerelni az ut­cai égőket. A bíróság nem tartotta figyelembe­vehetőnek a gázgyárnak azt az érvelését, hogy a pótszerződes értelmében külön-külön kelleno számolni a gáz-, illetve a villany fogyasztást a közvilágításnál. A járásbíróság ítéletének végső összefoglalása szerint, a város jogosau igényelhette a 34 irányrilúgítási gázlámpa költségmentes fölszerelését. Az ítélet ellen módja van a gázgyárnak fel­lebbezéssel élni. A szegedi törvényszék fölmentette a megvesztegetéssel vádolt végrehajtól Bar Ali szolgáltáért kapott ajándékba csirkéket és sertés', nem pedig hivatali ténykedése miatt (A Uéltnagyarviszag munhattírsáttíl) Érde­kes megvesztegetési iigyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék Utigvárg-lanácsa. A vád­lottak padján Varga Gyula battonyui bírósági végrehajtó ült, akit azért vádolt az ügyészség megvesztegetés vétségével, mert egy huttonyai gazdától csirkéket és sertést fogaduit el aján­dékba• Vitéz Marosi István telt följelentést a végrehajtó ellen s a följelentést érdekes ese­mények előzték meg. Marosi évekkel előbb nc­b"z helyzetbe került, egymásután foganatosí­tottak ellene végrehajtást ,'s tűztek kl árverést. Több ügyben Varga végrehajtó volt. kint a ta­nyáján, majd amikor két év múlva egy ügy­ben ismét ki kellett szállnia, ujabb végrehajtás foganatosítására, .viharos jelenetek játszódtak le a tanyán. A végrehajtó előadása szerint nem akarták beengedni a tanyába, később a gazda felesége, megtámadta, megütötte cs szemüvegét leverte. A jelenet miatt bűnvádi iigy indult meg Marosi felesége ellen, majd Marosi telt följe­lentést a végrehajtó ellen megvesztegetés miatt. A gazda nagyobb összeggel tartozott, egy Laktoférl az egyik gépgyárnak, már az úrvc­l -t is kitűzték Marosiék ellen. Kélsé/gbeesélt iV'lyzctelieu fordult ekkor a végrehajtóhoz, aki tátva a gazda fölindiillságát és eiilyos helyze­tet, barátságból vállalkozott arra, bogy egyez­séget, kísérel meg a gyárral és megpróbálja az árverést elhalászta)nl. Kétfzben fölufázott Bu­'lapeslre, fölkereste a gyár iigy védjél: Morcai Béla dr. I, föltárta elölte a liel j zelet t'» így ké­sőbb sikerült a traktoriig.vet árverés nélkül el­intézni. A kétszeri budapesti átért a gazdA vállalkozott arra, bogv megtéríti költségeit és mivel készpénze nem volt, először két csirkét Ifíkliilt a végrehajtónak, majd decemberben rag hízott sertést; k az ajáutlékok kiegyen­lítettek a 70—SO p ngős utazási költséget. Ami­kor két év űitih a a végrehajtónak ismét még kellett jelennie egy fciglalás töiatt a tanyán és ott lejátszódott a viharos jelenet, vitéz Marosi Wlielentetfe a végrehajtót megvesztegetés miatt. Az ügyésze-éri azért eineif Vadai, rneft álláspontja szeriül Varga hivatali hatásköré­ben ajándékokat fogadott cl. A hétfőt főtárgyaláson Varga Gyula Kije­lentette, hogy pusztán Szánalomból segédkezett a gazda ügyében, mint magánember; a traktor­ügyben nem ő foganatosította a végrehajtást, mert, ő más kerületben működött, Látta Marosi kétségbeesett helyzetét, ezért akart ségíteni rajta azzal, hogy fölutazott Budapestre s egyez­séget, ig>etezetl létrehozni. Neki ebből semmi előnye nem volt, mint magánember segített egy súlyos helyzetben lévő Ismerősén. Az el Is­merte, hogy Marosi la kásája küldött két csir­két útravalóul, majd egy fczázkilús sertést, dc már előbb magára vállalta, hogy megfizeti a budapesti utazások költségeit. Vitéz Marosi István tanúvallomásában azt adta elő, liogy nem kérto föl Vargát, az inter­vencióra; az utazások titán kétszá?,kilós sertést küldött a végrehajtónak. — Miért jelenlelte föl maga két év Után a végrehajtót.' — kérdezte az, elnök. — Mert nagyon el voltam keseredve, hogy Varga föl jelent e\e „ feleségeméi, ah 11 ct is ítél­tek, halott nem is bénította a végrehajtót, ha­nem ö ment neki az ajtónak és ágy sérült, meg. A bizonyítás során több tanút hallgattak ki, majd fölolvasták Motvai Béla dr. ügyvéd vallomását, aki emlékezett arra, hogy a trak­tor-ügyben Varga kétszer volt nála Besteif. Szász Dezső dr. ügyész. Szemző Imre dr. vé­dő és Székely Kereiie. dr., a sértett; képviselő­jének fölszólalás,-!, nlán a törvényszék kihirdöt­le ítéletéi, amelyben Varga Gyulát fölmentette a megvesztegetés vádja alól. Az ítélet indoko­lása nicgéilhipítjílí m-m vitás, liogy a csirkéket és a sertést megkapta Varga, de ,z nincs össze­függésben a régrehajtó hivatali ténykedésével,. mert a kérdéses ügyek nem tartoztak Varga hivatali hatáskörébe. Varga csupáu emberba­ráti szolgálatot vállalt Önként; az ajándékökat nem azért kapta, hogy ne foganatosítson vég­rehajtást, vágy árverést, ez nem is az ő fel­adata volt, hanem egy magánügyet intézett magánemberként. A fölmentő ítélet ellen Szász Dezső dr, ügyész föllebbezést jelentett be. KapcsoSfák a szegedi tanyát az Éjszakai telefonszolgálatba (A Délmagyarország munkatársától) Fiék Jenő kormáuyfőtauáesoB érdekes beadvánnyal fordult n szegedi postaigazgatósághoz, amely­ben clmoudja, hogy Varga József dr. kereske­delemügyi miniszter november 14-t'u tartott be­szódébea bejeiéit ette, hogy intézkedni kíván a távbeszélő éjjeli szolgálat bevezetésére még a legkisebb faluban is. Ezzel kapcsolatosan Fick Jenő rámutat arra, bogy a szegedi tanyavilág bekapcsolása a távhcszélőbúlózat 'éjszakai szol­gálatába. óriási jelentőségű nemcsak gazdasági, baneili katonai érdekből ts, Kívánatos, bogv a határok mellett fekvő helységek a parin utján is állandó összeköttetésben legyenek Saeged­,1,1. immitm Dworáh NoriHTí vagyonát Budapestről jelentik: A nagy pórt fölvett .•irau.vbotráuy ügyében a rendőrség folytatja a. nyomozást,; mert meg kell állapítania, bogy uz eddig még tneg m-m talált, dc a jelek szerint sok aranyat tartalmazó kinvscszsákoh hol van­nak, Az eddigi nyomozás eredményei alapján a vizsgálóbíró elrcnda.ilc a letartóztatott. Dieo­rák Norbert igazgató hatalmas vagyonára a bűnügyi, zárlatai, Kétségtelennek látszik, hogy az igazgató a köteloZÓ beszolgáltatás elöl kél­millió pengő értékű aranyat rejtett el, ezért elrendelte a vizsgálóbíró a már lefoglalt araiiy­kltttfSeken kívül n kétmilliós vagyon lefogla­lását. EiTo úgylátszik, van is fedezet, mert lhvorákuak több bérháza is van llinlapesten. A rendőri bizottságok hétfőn délelőtt végre is hajtották Dworák Norbert ingó- éa ingatlan­vagyonára a bűnügyi zárlatot. Az urauybotrány bátterébeu különben síbo­lási. bűnügyet is sejtenek és azt hiszik, hogy a budapesti betörövilág aranyzsákmányának, a Sehcld cég műhelye roll. a te váltási helye. AZ OLVASO ROVATA Mi les? a szeacdi „oaprirtahói" iötéüitésaei? A Déliuagyarország egyik legutóbbi számában ilyen cim alatt foglalkozik azzal, liogy a terve­zett „paprikahúz* kérdése miért' akadt meg. A sze­gediek nagy örömmel fogadlak ezt a tervel, mert azt várták, hogy cír.ol Szeged városa monumentá­lis középülettel gazdagodik. E sorok irója ölöm­mel vette tudomásul azt is, bogy a monumentális paprikaházat a Széchenyi-térre, gyönyörű város­házánk szomszédságában akarják megépíteni. Ér­deklődött is a közelebbi részletek iránt és nincs arról tudomása, hogy a Hangya a paprikaház épí­tésével kapcsolatos terveinek föltétlenül kötötte volna ki azt, hogy a város a telket Ingyen a dia. Ugy tudom, hogy a város hatósága szerelné leg­jobban, ha a paprikaház a Széchenyi-térnek ezen a részén épülne föl. Ha pedig ez igy van, azt ké­zenfekvőnek fogja találni mindenki, hogy a város igyekszik clöscgileni azt, hogy a paprikaliáz cél­jára szükséges telek megszerezhető legyen, tgaza van a Héliiiagyurors/ág cikkének abban, hogy a paprikaház fölépítésének többféle akadálya van, mert vgves kereskedők érthetetlenül ellenzik sít, hbgv Szeried iárosa egy közérdeket szolgáló im­pozáns épülethez jussom Márpedig elsősorban né­künk. szegedieknek kell fáítkorokknl fogadnunk és minden rendelkezésünkre állő eszközzel előse­gítenünk nzt, hogy városunk égy ilyen épülettel gazdagodjék. Egy szegedi pnlgán

Next

/
Thumbnails
Contents