Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-04 / 250. szám

8 DCDMAGyARORSZXO Szomliaf, 1939. november 4. SZÍNHÁZ MÜVESZCT Sevillai borbély (Operaelőadás a Városi fcjzinliázban) , R o 8 s i n i örökifjú, bájos vigoperája, a „Se­villai borbély* került szilire péulck csto a Városi .Színházban. A bunior, komikum legüdébb motívu­maiból szőtt, hangulatos és színes muzsikáju víg­opera egyike a legnépszerűbbeknek ebben a nui­lujban s ezért meglepő volt, hogy a közönség csuk gyéren töltötte meg a nézőteret. Szegeden mindig volt körzönseg komoly operaelőadásra, láttunk a ',Városi Színházban forróhaiigulalu, zsúfolt opera­esteket. De a Szabadtéri Játékok városa ebben a műfajban különösen elkényeztetett, igényes. Az ehnult nyár felejthetetlen Aida- és Turandot-elö­adásai után — sajnos —, nincs tere nálunk a kí­sérletezésnek, bármilyen nemes oélu legyen is az. (Ezesetben talán a fiatal cuekesgárda megszó­laltatása.) A péntckcsti operaelőadás sok igyekezettel, fiatalos akarással cs jószándékkal készült, azon­ban — ismételjük — nem a Szabadtéri Játékok városa számára ... A szegedi közönség füle igen kényes a kisebb-nagyobb gikszerek iránt és sze­me kiforrott művészek színpadtechnikájához szo­kott. Az előadás jólgördülő, tempós és hangula­tos volt, kevésbé igenyes közönség talán meg tudla volna bocsájtani a kisebb zökkenőket is. Az enscmbléból kiemelkedett Csóka Béla rutinos, meleghangú, biztosmozgásu Figarója és Zsolnay Mária friss, kedves, fiatal Rosinája. Az ifjú éne­kesnő esengő, erőteljes szopránja fejlődésképes s ha egy kicsit több színpadi gyakorlatra tesz szert, nagyon jó énekesnő válhat belőle. Kürtös' Ká­roly, mint Almaviva, kellemes lirai tenort csil­logtatott, de a lámpaláz s fiatalságának bizonyta­lansága, sokat rontott szereplésén. Nyiltszini tapsot provokált Rácz Tilda szépen előadott áriá­jával és zengőhangu, ügyes Basilio volt Szöcs D. Péter. Hetényi Kálmán kissé félénk, bizonytalan Itartolója egészítette ki az együttest s a kisebb szólókat Szlrmay Reginald. Szalav Károlv és Bár­dos János énekelték. Szívesen üdvözöltük 'Ábrányi Emilt, az Opera­ház érdemekben gazdag karmesterét a zenekar élén. Hősiesen küzdött a derekasan ját«zó, de kisszámu zenekarral, hogy kihozzon belőle mln­• dent, ami — művészileg lehetséges volt. 'A kórus­ban a Bánky-társulat elsőrendű prózai színészei segédkeztek . , , (es. p.) oO°— II szegedi Városi Szinház játékrendie Szombaton délután: Érik a búzakalász. Szombat este: Paprikáscsirkc. .Vasárnap délután: Oj'urkovics-fiuk. Vasárnap este: Papriknscsirke. Hétfő este: Frontharcosok. (Eredeti bemutató a „Horthy Miklós* Nemzeti Repülőalap szegedi repülőterének létesítése javára). Kedd: Frontharcosok: FILM Riadó Indiában (A Korzó Mozi bemutatója) A Korzó Mozi uj filmje exotikus történet. Ab­bau különbözik az ilyen témájú angol filmtörté­netektől, hogy sem a rendezés, sem a szüzsé súly­pontja nem a revüszerü külsőségekre esik, hanem valóban belső és igaznak érzett hangulatát adja a rejtelmes Indiának. A film élményszerüséget biztosítja, hogy Biró Lajos a szövegkönyv anya­gát Lawrcnce ezredes világhirü könyvének a nyo­mán irta. A rendezés körültekintő és minden moz­zanata Korda Zoltánt dicséri. A szüzsé cs a ren­dezés mellett a film harmadik erőssége Snbu, a bámulatosan tehetséges indiai gyermek szi nősz ala­kilása. A -Kiadó Indiában* színes film cs uiind technikája, mind a szereplők remek jáléku a leg­jobb filmek sorába ava'lju, ' KÖZGAZDASÁG Szeged tüzifaellátásában nem lesz fönnakadds (A Délmagyarország munkatársától) A leg­utóbbi években — araint ismeretes — több alka­lommal nehézségek akadályozták Szeged tüzifael­látását. A közelmúlt években is megtörtént, hogy olyan jelentékeny fuhiány fenyegette a várost, hogy rendkívüli intézkedésekre,volt szükség, ne­hogy a lakosság tüzelőanyag nélkül maradjon. Ezek a nehézségek több alkalommal megismétlőd­tek cs ez érezhető is volt a tüzifapiacon. A Fel­vidék, különösen pedig Kárpátalja visszatérésé­vel lényegesen megváltozott a helyzet, amennyi-, ben Kárpátalján nagymennyiségű, mindennemű fa áll rendelkezésre, amellyel ki lehet elégíteni a ma­gyar szükségletet. Ennek az uj helyzetnek volt a folyománya az, hogy nem fenyegette az idén ve­szedelem Szeged faellálását, mégis a közelmúlt­ban olyan hirek keltek szárnyra, hogy fokozott munkára van szükség a tüzifamennyiség zavarta­lan biztosítása érdekében. Ezeknek a hircknek az volt az oka, hogy az elmúlt nyár egyes hónapjai­ban — amikor a legnagyobb mennyiségben érke­zik fa az Alföldre — különböző nehézségek mu­tatkoztak a szállításban, elsősorban azért, mert a tiszai tutajozás a románok magatartása követ­keztében csak igen vontatottan és későn indulha­tott meg. A közelmúltban megkötötték a magyar—román kereskedelmi megállapodást, amelynek egyik pontja volt a tüzifaellátás kérdése. A románok biztosítékot nyújtottak arra, hogy nem fogják megnehezíteni a tiszai tutajozást, a tutajok a nyár végén el Is indultak az Alföld felé és igy jelentékeny mennyiségű fa érkezett az egyes ti­szai állomásokra. Most azután sikerült elháritani a még jelent­kező nehézségeket és igy ma már blztositva van Szeged faellátása. Egy évben mintegy 60(10 vagon tűzifára van szüksége a városnak és ebből már jelentékeny mennyiség érkezett Szegedre. A szál­lítás most fönnakadds nélkül folyik; naponta át­lagosan 10—15 vagon érkezik s amig a hideg idő nem áll bc, lassú tempóban folytatódik a tutajozás is. A mai helyzetben a tűzifa nagyke­reskedői ára budapesti paritásban métermáz^án­ként 3.15 pengő, a közeljövőben azonban arra kell számitani, hogy 5—10 százalékos áremelkedést léptetnek életbe azzal a céllal, hogy minden fönn­akadás nélkül lehessen a még szükséges mennyi­séget biztosítani. A mai helyzet tehát az, hogy si­került a nehézségeket minden vonalon leküzdeni és igy Szeged idei faellátása biztosítva van. Hárommilliós Költséggel cnilíh föl a szegvári kendergijárat (A Délmagyarország munkatársától) Megírta a Délmagyarország, hogy a hódniezövásárhely— szentesi vasútvonal menten fekvő Szegvár község­ben kendergyárat építenek. A kormánynak föltett szándéka, hogy fokozza az ipari növénytermelést. A miniszterelnök Sze­geden hangsúlyozta, hogy a búzatermő területek csökkentése nemzetgazdasági szempontból rend­kívül fontos, mert az ipari növények fokozott ter­melése lényegesen emelne a gazdatársadulom jö­vedelmet. Magyarország ipari növénytermelése még kez­detleges. Legfontosabb ipari növénytermelésünk a icn- és kendertermclés, de ezen a téren még óriási lehetőségek vannak, különösen ma, amikor a nyersanyagbeszerzés világszerte súlyos problé­ma. A kormányzat idejében fölhivta az ország gazdatársadalmát erre és ezért rendkívüli nagy­jelentőségű a szegvári kcndcrtöldolgozó gyár ala­pításának Ilire. A szegvári gyárat a Weiss Man­fréd-féle derekegyházi uradalom létesít. Szegvár község vezetői fölismerték a gyáralapitással kap­csolatos előnyöket, a gyártelep részérc szükséges területeket a község képviselőtestülete megsza­vazta, igy nincs akadálya, hogy az uj gyár építési munkálatait már most, ősszel megkezdjék. Nem­csak az uradalom, hanem a környékbeli gazdák is a kendéi termelést fogják kultiválni. Információnk szerint a gyár — amely a legmodernebb alapon létesül —, közel 500 munkást foglalkoztat majd. Kelideráztatót, tilolót és fonódat állit föl és keu­derszövögépek beállítására is sor keri'1. A szeg­vári kciidcrgyarbaii kísérletezéseké' is folvtulnak a kcudcrszalma cottouizúlására, tekintve, hogy pamut, vagy más nyersanyaggal való keverésre használható, a kcudcrfouat igen jól nyújtható cs fonható is. Ilir szerint az eddigi kenderfeldolgozó gyá­raknál a szegvári lényegesen nagyobb kapacitású lesz A gazdákkal a termelési szerződést már meg is kötöttek s a jövő évben — amire a gyúr föl­épül — a gazdák a szükséges kciideruicunyiscgc­ket már szállítani tudják. A Weisz Manrréd-konszern által az invesztí­cióra rendelkezésre bocsálolt összeg — szakem­berek véleménye szerint — 2—3 millió pengő. A gépeket már megrendellek s a gyár 1910 őszén kö­rül üzembe. )( A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlése. A szegedi Kcreskclclmi ós Iparka­mara november 9-én, csütörtök délelőtt 11 óra­kor közgyűlést tart. A kamara vezetősége a közgyűlési meghívót már kikézbesitette. A tárgysorozaton szerepel a kereskedelemügyi és iparügyi miniszter Köriratainak ismertetése, a főtitkári jelentés, a kereskedelmi és iparkama­rák uj iflctményszabályzata, a kereskedelem képesiléséről szóló törvényjavaslat, a húsipar vasárnapi és Szent István-napi munkaszüne­téről szóló rendelettervezet, valamint ipari szaklanfolyamok létesítése. Ma és vasárnap este báziasan készült disznóforos vacso.ra a BaroSS-CUcremDcn Kostolja meg Ön is? • 0 TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat. Nyugodt hangu­latban üzleltelenül nyitott a mai lözsde. Az első árfolyamok tegnaphoz viszonyítva kevés eltérést tüntetett föl és a részvények nagyobb része alig tartott irányzat melleit kisebb árveszteségekkel nyitott. Később külső vételi érdeklődés nyomán a kereslet a piac egész területén megerősödött, az üzleti tevékenység megjavult és a részvények emelkedő árakon cseréllek gazdát. A kedvező megítélés következtében zárlatig a kereslet foko­zódott, ugy, hogy a tőzsde barátságos alaphangu­lat mellett jól tartolt irányzattal zárult. Magyar Nemzeti Bank 171.—, MAK 350 50, Ganz 1925, Egyesült Izzó, Szegedi Kender —.—. Zürichi dcvizazárlat. Fáris 10.11, Loudon 1753 és fél, Newyork 416.—, Brüsszel 74.25, Milánó 22.50, Amszterdam 236.75, Berlin 178 75, Stock­holm 106.25, Osló 10130, Kopenhága 86.10, Szóba 5.50 áru, Belgrád 10.—, Athén 3.40 áru, Istanbul 3.50 áru, Bukarest 3.40 áru. Budapesti hivatalos valutaárfolyamok". An­gol font 15.10—15 30, belga frank 63.05—6365, dán korona 72 80-73.60, dinár 6.50—790, dollár 378.70-384 30, francia frank 855—8.75, hollandi forint 200.70—202.70, Cseb-Morva protektorátus 7.50—11.80, (20 K-nál nagyobb cimletek kivételé­vel), Szlovákia 7.50-1180, (20 K-nál nagyobb cimletek kivételével), kanadai dollár 3.40—345, leu 3.00-3.60, líra 1C.90-17.90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), német márka , nor­vég korona 85.80-86.70. svéd korona 92.20-91 10, svájci frank 81.65—85 55. Budapesti terménytőzsdezáriat. A készáru pia­con az irányzat tartolt, árak változatlanok. A ha­táridős piacon nem fejlődött ki forgalom. A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszavidéki, felsötiszai, dunatiszai, fejérine­gyei, dunántuli, kisalföldi 77 kg-os 19.80, 78 kg-os 20.30, 79 kg-os 20.60, 80 kg-os 20.80. Rozs pestvi­déki 14.10—14.15, takarmányárpa I. 10.60—17.00, sörárpa I. 21.00—22.00, zab I 19.00—19.25, tengeri tiszántúli 19.15—19.35. Csikágói termciiytőzsdczárlat. Buza szilárd. Novemberre 87,5—háromnyolcad, decemberre 80 hcluiyolead—háromnegyed, márciusra 85 három­nyolcad—egynegyed. Tengeri szilárd. Novemberre 50 hétnyolcad, decemberre 53.75, márciusra 54.5. Rozs szilárd. Novemberre 51 háromnyolcad, de­cemberre 55 háromnyolcad, márciusra 55 hét­nyolcad.

Next

/
Thumbnails
Contents