Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-17 / 261. szám

8? DÉCMÁGYSRÖRSZSQ Frin*irwrr ág számára, 3. Vem parancsbekét, megegyezéses békét kelt knhi> ' i megegyezésben minden népnek az öt megillető szerepet keli juttatni, beleértve a nér Berlin, november 16. A' ncruet távirati iroda jelenti: A nyugati arcvonalon, mint u véderő­főparatrrsnoksúff jeleutése is megállapítja, ncm volt emlitésrcmélló ellenséges érintkezés. A Mosel és a Sdttr között földerítő csapatok cs a tüzérség tevékenysége valamivel élénkebb volt, mint az előző napokban. A Saar cs a Raj­na között a tüzérségi tűz alábbhagyott, míg a Felső Rajnánál nyugalom volt. A Rajna nyu­gati partján az ellenfél fokozott sáncmunkái voltak megállapíthatók. 14 francia artvonal le­génységének egyes csapatai, ismételten mutat­koztak és a llainán ál élénk integetéssel adtak megelégedésüknek kifejezést a nap zavartalan nyugalma fűtött. Lényegesen élénkebb volt a tengeri helyzet. Az a jelentés, bogy egyetlen német búvárhajó az utolsó napokban 26 000 tonnát süllyesztett el. csak < gy kis fejezetét világítja meg a német sikernek. Az ellenfélnek német búvárhajúk újabb elsüllyesztéséről szóló ismételt jelentései Budapest. november 10. A képviselőház csü­(Ortökön folytatta a költségvetés tárgyalását. Az iparügyi tárca költségvetése került sorra. Varga József ipar­ügy i miniszter jelenlétében. f a S n á d i N a g y András elnök megemléke­zett a nemzeti hadsereg budapesti bevonulásának Jö-ik évfordulójáról. — A ruui nap olyan évforduló történelmükben, mondotta —, amelynek ragyogása néhány pil­lanatra meg kell, hogy állítson bennünket. Ilusz esztendeje annak, hogy a nemzeti hadsereg Hor­thy Miklós fővezér vezérletével bevonult a meg­tépett ország fővárosába. — Anjik»r Horthy Miklós n nemzet elére állott, nfc önbizalmat is visszaadta fajtájának. Kbhen van fölmérhetetlen érdeme és abban, liogy ki»bKli­sédet és fásultságot elűzte a ielkekböl és a nem­zetet magabiztossá tette. A háboruutáni Magyaror­szág kevés ünnepet ülhetett, dc a két évtized clőttj november 10-ika nemcsak akkori elesfttsé­giinkhen volt a nemzet osztottan örömünnepe, ha­nem az is marad, amig magyar él a Kárpátok ko­-zorujnhah. A huszadik évforduló napján hálatelt szivvel. igaz hódolattal köszöntjük Magyarország kormány zóját. Ezután kimondotta a Ház. hogy a dicsőséges n.ip emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg és erről megfelelő formában értesíti a kormányzót. \ lelkes tapssal fogadott beszéd után a ké.pvi­Vlöház megkezdte az iparügyi tárca költségve­tésének a tárgyalását, amelyet Quirin Leó elő­adó ismertetett. A költségvetéshez először Szentivanyi Ha. fos szólt, aki helytelenített©, hogv egyes minisz­tériumi vezetötiszt) isvtök nyugdíjaztatásuk iitáu azoknál a vállalatoknál helyezkednek el, amelyek­kel etftbb hivatalos érintkezésben voltak. A költ­ségvetést nem fogadta el. f.aky Dezső, a MÉP vezérszónoka arról lie­3/élt, hogy az ipar Magyarországon egyre jobban előtérbe nyomul. Kétségtelennek mondotta, hogy ogvidőben iz iparban nagv nyereségek halmozóit­hattak föl <W éppen ezek tették lehetővé.. a* önlrv ve-ztie:óf. Hangoztatta, hogy a korminv program­inak 'egfiuilos i.lib része a kartelkérdés niegot­d isa.. \ kar lelek szerepét gyakran tés esen itéjik meg. mert a valóságban ez az ipari haladás egyik állomása A kirfelek rendezésére az árellenörzés és az adópolitika máris hatalmas eszközt adott a kormányzat ke/éhe. Jelenleg legfcmlosubb, kérdés » n versanyagellátás és a készletgazdálkodás. mef népet is. 3. A gazdasági játéi biztosítása rgész Európa és nemcsak a gyo lcs nemzetek számára. ellentétben vannak az angol gőzösök elvesztésé­ről tegnap és ma állandóan befutó jelentések­kel. Amíg az angolok tüdatosau eltekintenek attól, bogy az általuk állítólag elsüllyesztett btf­v űrhajókról közelebbi adatokat tegyenok közzé, azt még sem kerülhetik el,-hogy no ismertes­sék legalább azoknak az angol, vagy Angliának szállító gőzösöknek a nevét és tonnatartalmát, amelyeket semleges szemtanuk jelenlétében süllyesztettek el. Az angolok hellyel-közzel kí­sérletet tesznek, hogy német hajók neveit, sorol­ják föl. Igy nemrégiben hivatalosan jelentet­ték, hogy az angol cirkálók elsüllyesztették a t.Schwabenland" nevű repül öblztosi tó hajót, holott a „Schwabenland" augusztus óla egyik német kikötőben van. Tsland nyugati partján a „Faraira" nevű nemet, gőzöst hősies személy­zete elsüllyesztette, amikor angol hadihajók kö­zeledtek. hogy a gőzöst elfoglalják. A hajó le­génységét egy angol hadihajó vette föl. Emellett fül kell készülni az esetleg bekövetkező visszaesésre. 1\ a b ó k Lajos azt hangoztatta, hogy a bauxit­teniirlésben óriási lehetőségek rejlenek, majd azt mondotta, hogy a fizrlésrs szabadság ügyét egysé­gesen kell rendezni. Foglalkozott a bányamunká­suk fizetésével és azt indítványozta, hogy a bá­nyamunkások ny ugbéiellátásálioz szükséges időt Sj évre kellene leszállítani. A költségvetést ucni fogadta el. l'ajor Miklós felvidéki problémákat vetett föl, Küzi-Horváth József és Müller Antal a nyersanyagkérdésröl beszélt, majd M e s k ó Zoltán és \V | 1 d c r Gyula szólalt föl R Szabó István és Szabó Gyula az iparfejlesztést sürget­te, Bajcsy-Zsilinszky Endre a fa, és só árának csökkentését kérte. Ronkay Ferenc azt fejtegette, hogy nem az ipar, hanem a kereskede­lem drágit. Itt a r ó t i Károly, Molnár Dezső és C s o ó r Lajos fölszólalás* után Varga József iparügyi miniszter mondotta cl expozéját az ország ipari helyzetéről. Foglalkozott az ipar megszervezését érintő kér­désekkel. Hazánk ipari konjunktúrája a multdvi néháiiYhúnupos pangás után nagyarányú cuielkc­d'st mutat. Az ötéves terv megkezdése éppen arra az időpontra esett, amikor magángazdaságunk te­vékenységé már lanyhulni kcadctl és ipari terme­lésünk eddig még soha nem látott módolt emelke­dett. Az ipari munkások létszáma ezidőszerint 8(10 ezer főre becsülhetik Egyes iparágakban mar nnmkáshtóny mutatkozott s hogy a termelésben zavar nem állott elő, az elsősorban a magyar munkás rátermettségének, tanulékonyságának kö­i szűnhető. A miniszter rámutatott ezután arra, hogy Igen fontosnak tartja ni ipari decentralizáció megol­dását. Nemzeti szempontból fontos, hogv az ipart a magyar nép körébe telepítse. Szükséges a kartel­térvény revíziója. Ezután a nyersanyagellátás kérdését ismertet­te Tájékoztatást nvujtoft az ásvány olajkutatás Je­lenlegi állásáról, rámutatott a lispei nlaimrzö fon­tosságára. Ezidőszerint az a legfőbb" kötelességein — mondotta Varga .fn^ef —, hogv az ipari uvers­ii a va gc.i zd á tkiulás lehriö za> u talanságát bi/.tosit­sam. Olyan feladat amelyet csuk vnegielöinl köuuyü. de biztosítani nehéz, mert a békés terme­lés lehetősége rcmesak rajtunk múlik. A koemánv­zat hely es szervezéssel és a tnunka örökös erőfe­szítésével és áldozatokba] csakis akkor tudj* * munka ütemét megtartani, ha a külföld nem csor­bítja indokolatlanul a. nyersanyagbeszerzést és ex­portunkat. Biznuük kell abban, hogy törekvésein­ket megértik és' az ®adok, hogy adhass* elvét ve­lünk szemben a továbbiakban is megtartják." Et­től a bizakodástol áthatva Ígérem, bogy az ádáz háború közepette mindnyájunk által kívánt békés munka időszakát arra fogom fölhasználni, hogy iparunk fejlesztése mellett szociális feladataink megoldását is nlömozditsum. . A villamosítást minden erővel elö kell mozdí­tani és a villamosítási törvény módosításával le. lietövc akarja tenni a szegényebb községek áram­ellátását is. Ezután az iparosság problémáival foglalkozott, rámutatva, hogy a kisipar támogatása három irá­nyú: 1. a munkaalkalmak fokozása, 2. a szakkép­zés növelése, 3. a hitelellátás biztosítása. A Bata-kérdést a szembenálló érdekek figye­lembevételével kizárólag az ország érdeke szem­pontjából igyekszik megoldani. Ezért a cipöjavi. tási tevékenységet korlátozta a Bata-iizentekben és ezt érvényesíteni akarja még akkor is, ha né­hány javítás nélkül nem rentábilis Ba fa-üzem be­zárna. Magyarországon nem lehet a jövő utja az, hogy a kisipari termelést csak a gyárlnar szívja, föl. Az árkérdéssel foglalkozva rámutatott, hogy ai nyersanyagárak csak a legutóbbi időkben mulat­nak emelkedő tendenciát, bár a munkabérek is emelkedtek, nz árszínvonal nem emelkedett. A miniszter végül részletesen válaszolt -*« egyes felszólalásokra. Másfélórás beszédét nacy tapssal fogadták. A Ház legközelebbi ülését pén­teken 10 órakor tartja s azon a földművelésügyi tárca költségvetését tárgyalja. Schneller Károly előadása: Elet és halál a számok tükrében (A Délmagyarország munkatársától) Különösen időszerű és uagyvoualn érdekes előadás hangzott' cl csütörtök délután az Egyetem Barátainak Egye-i 'sületeben. Ereky István dr. professzor, az egye­sület elnöke elsöizbcn üdvözölhette az előadói székben Schneller Károly dr. egyetemi la­uárt, a jogikar statisztikai tanszékének proíes}­szorát.. Üdvözölto abból az alkalomból is, hogy valószínűleg Schneller Károly dr. fogja fölvál­tani a már közel egyeve lemondott Csekey Ist­váu dr. professzort az egyesület ügyvezetö-iotit-, kári 'tisztségében. -Élet és halál a számok tükrében* cimiuel tar­totta meg rendkívül érdekes előadását Schneller; Károly dr. Bevezetésképpen ismertette a statisz­tika tudományát és rövid visszapillantást adott ennek a fiatal tudományi ágnak történetére. Mint általábau minden tudományosságnál, a statiszti­kánál is központi probléma az élet és halál kér­dése s a statisztika, mint társadalmi tudomány, a tömegjelcnségekcl mutatja ki. A születések számarányaival kapcsolatosan az előadó érdekes szembeállításokkal bizonyította, hogy Magyarországon a születések számarány a erősen lecsökkent, szemben a szomszédos Szovjet­oroszország, Románia és Délszláv in emelkedő szü­letési tendenciájával. Kimutatta az ázsiai hatal­mas szaporodási számarányokat cs hangsúlyozta' a szines népek lehetőségeit az európaiakkal szem. ben. Kimutatta még, hogy az emberi élet korhu­tára milyen jelentősen kinyúlt századunkban s ez az emberi élet konzerválására vezethető vissza. Beszélt Körösi József slaudardszámitásairól, majd hangsúlyozta, hogy a halandóságban milyeu jelentős szerepe van a gazdasági viszonyoknak és .u halandóság kialakulását értékes statisztikai adatokkal támasztotta alá. A kitüuö előadó beszédének befejezéseképpen hangoztatta a családtámogatás, a népességi politi­ka gyors segítségének szükségét s azt, hogy ta­lán az utolsó órában sietnének a nemzet megmen­tésére azok, akik uem a tüneteket, hanetn az in­dítóokok gyökereit gyógyítanák. A nagyvonalú, értékes előadást Ereky István' dr. köszöute meg és bejelentette, hogy csütörtö­kön, '23-án délután Batizfatvy János dr. egye­tem! tanár > Időszakos jelenségek a természetben és a nő életében • eimmel fai t előadást. Lőrinc Verette dc. a tisztiorvosi vizsgálóbizott­ság tagja. Budapestről jelentik: A belügyminisz­ter Eö rin.cz Ferenc dr. egyetemi nv. rk. ta­nárt, a szegedi Ferenc József.tudomány egyetem közegészségtani intézetének igazgatóját bárornévl időtartamra, a tisztiorvosi vissaúlóbizoltság tü*­iává ki nevez le. A nemetek tdiolldh az angol lengerl sikerekről kiadott hireket varga miniszter nagy beszéde az ipari (arca költségvetési vitaiában ipari termelésiinh eddig még soliíi nem látott módon emelkedett — Namitontossagu hifelentésch a mjersanuaggazdáihodás zavartalan* ságanah biziositasaroi

Next

/
Thumbnails
Contents