Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-13 / 233. szám

DÉLMAGYARORSZAG (nbv w .mmmmmmi w mmm mmm mmmmm rnam mm* Péntek, 1939. X. 13. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP 1 XV. évfolyam 233. szám Választások A szombati közgyűlés napirendjén a je­lentus ügyek között is a közérdeklődésben első helyet foglaljak le a maguk számára a .választások. Máskor is ugy volt, hogy a legnagyobb jelentőségű kérdések tárgyalá­sánál alig volt 15—20 városatya jelen, de amikor az adóvégrehajtói állásokra Icbe­ictt szavazni, akkor megleltek a padsorok s "zsúfolt nézőtér® díszítette a közélet fó­rumát. Most azonban nem alárendeltebb jclcn­loségü állásokat kell a közgyűlésnek betöl­tenie, érlhctő hál, ha városszerte a legna­gyobb crdeklődcssel tekintenek a szom­bati események felé. Nem a mi feladatunk az, hogy a választási küzdelem személyi részével foglalkozzunk, sem meggyőződé­sünknek, sem ízlésünknek nem felel meg a személyi kérdések előtérbe helyezése. Mi h város érdekét nézzük most is s nem ké­telkedhetünk abban, hogy mindenki, aki érzi magában ' a felelősség súlyát s aki, mint a kutya a vizet, nem tudja és nem akarja magáról lerázni a következmények­ert vuló felelősség súlyát, csak a városával, a közérdekkel törődik s minden személyi hajsza hatásától igyekszik magát mentesí­teni akkor, amikor a város vezető-tisztvise­lőit a maga befolyásával, vagy szavazatá­val segit kiválasztani. 'Annyiszor hallottuk már — s annyiszor találkoztunk már jelenségekkel, amelyek igazolni látszottak azt a megállapítást —, hogy ez a város szegény természeti kin­csekben, történelmi emlékekben, idegenfor­galmi attrakciókban, de talán legszegé­nyebb emberekben. Azt szokták mondo­gatni, hogy ha másutt megüresedik egy pozíció, az a gond, hogy a sok érdemes jelölt közül hogyan tudják kiválasztani a legérdemesebbet, minálunk az a súlyos feladat, hogy egy érdemeset, méltót, igazi Jogcímmel rendelkezőt tudjunk találni, aki nemcsak a helyét foglalja cl, hanem az űrt is betölti. Mi mindig tagadtuk ennek a pesszimista álláspontnak jogosultságát s mindig azt hangoztattuk, hogy másban kell keresni annak okát, hogy az érdemesek' visszahúzódnak onnan, ahol őket méltatlan kudarc érheti s hogy az első sorba azok ke­rülhettek tahin nagyobb számban, mint másutt, akiknek vállalkozó kedvet sokkal inkább az önkritika hiánya, mint a közéleti tevékenység elismert jogcíme teremti meg. Ebben a városban kiválóan tehetséges, ki­kezdhetetlen erkölcsi tekintélyű férfiak élnek, ennek a városnak szellemi szinvo­nalat egészen magasra kell taksálni, de ta­gadhatatlan, hogy — éppúgy, mint másutt — a tehetség cs a hang, a hivatottság és a lörtelcs, az elismert jogcim cs az önkritika hiánya sokszor igen élénken konkurrálnak egymással. Megüresedett a városi főügyészi állás, az a tisztség, amely még őrzi a régi és csorbí­tatlan önkormányzat emlékeit s amelynek betöltéséhez egész kivételes jogászi tudás­ra, hiánytalan gyakorlati ismeretekre, a munkavégzésben kitűnt rátermettségre s a magyar jogi tudomány és. gyakorlati jogélet egész területére kiterjedő jogi kultúra bir­tokára vaii szűkség. Másutt, ha ilyen po­/íitió betöltésére kerti 1 a sor. mégiscsak Anglia nem fogadhat el területi hóditások elismerésén alapuló békét Chamberlain alsóházi beszédében visszautasította Hitler béke­ajánlatát, mert nem lát biztosítékot a béke betartására Megtartották az első orosz-finn tanácskozást — Menekül Finn ország lakossága London, október 12. Zsúfolt radsöf.ok előtt mondotta, el Chamberlain miniszterelnök az alsóházban nagy beszédét, amelyet Nagybritau­nia cs az egész yilág közvéleménye már. napok óta várt. Chamberlain Hővezető szavaiban vázolta a « lengyel háború kitörésének előzményeit. Lengyelország lerohanása és a Lengyelország­ban, legalább is a háború utolsó napjaiban fel­halmozódott romok, homlokegyenest ellentétben vannak azokkal a kötelezettségekkel, amelyek­ről Hitler ma úgy beszél, mintha valóban tel­jesítette volna őket. Miután a Hitler rendelete értelmében indított támadásnak oly sok német cs lengyel élet esett áldozatul, Hitler kancellár möst előterjeszti javaslatait. Arra számítottak, hogy a javaslatok olyasvalamit tartalmaznak, amelyek legalább részbeD jóvátebetuék a tör­ténteket, amelyek rövid idő alatt követték a Csehszlovák nemzet jogai kárára elkövetett sé­relmet. Ez a számítás teljes mértékben meddő maradt. Másrészt nyilvánvaló, hogy Hitler Lengyelországnak azt a részét, amelyet úgy ál­lított be, mint német népi érdekterületet, olybá tekinti, mintha cz a kérdés kizárólag Németor­szágot érdekelné és ezért csak c német érdekek­nek megfelelően lehetne megoldani, Hitier sze­rint a lengyel terület végleges formájának megszabása és a leDgyol állam újjáalakítása olyan kérdések, amelyeket nem lehet a nyuga­ton viselt háborúval rendezni, hanem kizárólag Orgszország és Németország által intézhetők cl. Kénytelenek vigyünk tehát megállapítani, hogy a német kancellár állal beterjesztett ja­vaslatok azon a jogcímen alapulnak, hogy tet­szése szerint cselekedhessek a legyőzöttekkel, — Nagybritannia ezeket az alapokat nem fo­gadhatná cl anélkül- — mondotta Chamber­lain —, hogy csorbát ne ejtsen becsületén és föl ne adja azt az elvét, amely szerint a nem­zetek közötti nézeteltéréseket tárgyalás, nem pedig az erőszak eszközével lccll megoldani. Chamberlain kifejtotte ezután: nem szabad túlságos jelentőséget tulajdonítani Hitler beszé­de ama részeinek, amelyek Németország szom­szédaira vonatkoznak. ígérete elleuóro többmil­lió lengyelt és csehet bekebelezett a birodalom­ba. — Ezekulán nem bízhatunk a jelenlegi né­met kormány egyetlen szavában sem — mon­dotta a miniszterelnök. Nincs szándékunkban, hogy megtagadjuk Németországtól azt a jogot, amelyre Európában joga van, olyan Németor­szágtól, amely a többi néppel a burát ság és a bizalom kapcsolatait tartja fönn. Éppen ellen­kezőleg: fölfogásunk szerint nem lehet tényle­gesen orvosolni a világ jelenlegi bajait anél­kül, hogy valamennyi ország jogos kívánal­mainak és szükségleteinek eleget ne tegyünk és anélkül, högy kellő pillanatban ki ne dol­gozzunk egy újabb békerendezési tervet, Az an­gol kormány úgy vélekedik, hogy a jövS igen kevés reménnyel kecsegtethet, ha ilyen összeül falu eleje* cs kiválasztják azt a legnagyobb ludásu, legkiválóbb szellemi és erkölcsi javakkal ékeskedő ügyvedet, akit n város legnagyobb hatáskörű ügyvédi pozíciójába akarnak emelni s akire a vá­ros első ügyvédjének diszes és súlyos fele­lősséget jelentő munkakörét akarják bizui — bogy élőkről már ne beszéljünk: — Lá­zár Györgynek és Ivánkovics Sándornak örökét. Minden becsületes ember közdol­gokban ugy cselekszik, mint a maga dol­gában, akire a saját ügyünk elintézését nem bíznánk, arra ne bizzuk a város ügyeit sem. Akit. kórházi orvosnak megteszünk, arra merjük rábízni a magunk egészségét is s akire rábízzuk a város ügyeit, arra merhessük rábízni a magunk ügyeit is. 'A felelőtlenségnek akrobatamulaíványa vol­na, ha valaki kórházi orvosnak olyan dok­tort akarna kijelölni, akire a' nálliáját nem bizná s <S város milliós ügyeit olyan ügy­véd kezére adná, akit a maga tizpengős pőrével nem bizna meg nyugodtan. Most nem arról van szó, bogy bc kell tölteni egy állást s meg kell választani a jelöltek közül egyel, bánom arról, hogy ki kell választani azt a jogtudomány minden fegyverével harcolni tudó jogászt, akire nyugodtun és felelősség mellett rá lehet bizni a város jogi képviseletét s akinek véleményét tudása, judiciumn, jogi művelt­sége, tájékozódottsága, gyakoriul i ismere­tei s kikezdhetetlen ügyvédi tekintélye te­szik nagysulyuvá minden hatóság előli. Elitélünk minden személyi harcot, akárki indítja is cl s akárki ellen irányul is, azt a rendkívüli felelősséget, amelyik mind­azokra hárul, akik ennek a kérdésnek el­döntéséhez hozzájárulhatnak, bün megza­varni indulatok fólkeltésével, vagy szemé­lyi harcok föl idézésével. Minden állásfog­lalással és minden szavazattal csak a vá­rost szabad szolgálni s mint ahogy a hivő mohamedán mindig Mekka felé néz, min­dig csak azt szabad keresni, anii a várói érdeke s ami a városi közigazgatás színvo­nalának emelését jelenti. Nem kételkedhe­tünk abban, hogy a város közgyűlése azok", akik a város jelenéért és jövendőjéért felelősek, most is meg fogják találni azt a megoldást, amit a közérdek kiván s ame­lyik a tehetség és hivatoltsag előtt nyitja: meg a szélesebb munkakör és nagyobb te-, lelusség ka Dilit. i

Next

/
Thumbnails
Contents