Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

DECMAG7ARORSZAQ Vasárnap, Í939. október f. flszi rtivatcipok! !sko|a Cjpök! ELIT nagy válastékban, olcsó szabott árakon -nél Sxéchenyi'ié r 16. IOSS Józscf-ulca kőburkolása: 71.000, a Ilortby Miklós-utca aszfaltozása: 53.500, a zrínyi- Cs Ke­lemen-utca, valamint a ltudolf-tcr kőburkolatának átfcklctése: 53.500, az alsószivaltyulclepi csatorna bclorkolásának megváltoztatása cs uj csatorna építése: 90.000, az Alsó-szivaltyutelepen vizzáró­fal létositcse: 38.ÜOO, a felsővárosi sztvultyutclcp csatorna betorkolásának megváltoztatásival uj csatorna épitése: 43.000, a báriuaskölyuki szivaty­tyutelop üzembiztonsági okokból szükséges beru­házása: 14.000, a tápéi réthez uj fakouip beszer­zése: 20.000, a rakparti mellvéd falkiszélesitése: 01.000, végül a Rcrrlch Bcla-tér aszraltburkolása: 31.800 pengő, 180.000 pengő tatarozásokra 99.700 pengős összeget állított be a számvevő­ségi javaslat a nembcruházásjellegü szükségle­tekre. Ebből az összegből 7000 pengő jut tűzoltó­sági fölszerelésre, 5000 pengő a külterületi nyom orvosi, két szülésznői lakás cs két hullaház tata­rozására, 1700 pengő az alsóközpouti állatorvost lakás tatarozására, 10.000 pengő az összes óvó­dák tatarozására, 5000 pengő az óvónői lukások rendbehozatalára, 400 pengő a kccskéstclepi vil­lanyvilágítás bevezetésére, 8000 pengő a Móra-is­kola tatarozására és csatorna építésére, 6000 pen­gő, ulpénz 48.530 bold bérlőid után 17.864 pengő, JOOO pengő a Szent György-téri iskola burkolati és villanyvezeték! munkálataira, 40 0Q0 pengő a pia­ristagimnázium epületeinél szükséges álépitésre és 6000 pengő a rókusl templomban végzendő na­gyobb tatarozási munkálatokra. Ugyanitt szerepel még báróin irógép beszerzése is. Sajnálattal nél­külözzük azonban a város tulajdonában levő Du­gonics-utca 13. száiuu ház tatarozási munkálatai­nak elül erjesztését. Nagyobb tatarozást terveznek a kisteleki és i'öszkci templom, valamint a tápét plébánia melléképületein 9000 pengős költséggel és 10.000 pengővel segili meg a város a felsővá­rosi nemkegyuri tepiplom javítását is. 4000 pen­göbe kerül a városi vámházak rendkívüli tataro­zása, 4500 pengőt vettek föl a vasúti bid pillé­reinek javitására, a közúti hídnál végzendő kő­művesmunkák részérő sziDtén 4500 pengő jut. A fogadalmi templom továbbíestési költségeire ujabb 10.000 pengős részletet irányoztak elő, a Stefánia­Szövetség Fárisi-körut 4t. számú házában a csc­csemővédőbclyiségek tatarozására 1900 pengőt irányoztak elő. Az adóhivatali helyiségek tataro­zására 2S00 pengő az előirányzat. Ugyancsak a nemberuházásjellegü szükségletek csoporljába vettek fői a piaci helypénzszedők cgycnruhaellátását 5000 pengővel, a tíszáparti al­só rakodóterület löllöltését és küvezési munkála­tait 5000 pengővei, a vámszeraélyzet fegyverszük­scglelcit Ö00U pengővel, a vasúti lúd ulalü töltés megerősítését 55.000 pengővel, a tiszaparii rézsűk füvesítését 30.000 pengővel, a tiszaparii véderdők ültetését 5-100 pengővel, a közlui híd vasszerke­zetéuck mázolását 42 000 pengővel, ezcnkivül mintegy 20.000 pengő értékben különböző egyesü­leteket, kulturfiluickct, könyvkiadványokat támo­gat a város. Sajnálattal állapitjuk meg, hogy amíg a SzAK segélyezésére a varos 1000 pen­gőt, a vSzegcd« Futball Clubnak 3000 pengőt irányoz elő, addig például az egyetemi futballklubot: a KEAC-ot ki­felejtették a listából, holott a többszörös délkerülcti bajnok szintén tagja a Nemzeti Bajnokság mezőnyének. A számvevőségi köl'tsógvetéselőirányzat a vá­rosrendezési előmunkálati költségekre az elmúlt, évi és az idei pénzügyminiszteri határozatok alap. ján .55.000 pengőt vett föl, miután a munkálato­kat meg kellett kezdeni. Mivel azonban az elő­készítés alatt álló szabályrendelet szerint a háromszögelési munkálatok cimén föl­merülő költségeket áthárítják a telek­tulajdonosokra, • a számvevőség ezt az összeget nem vette föl a költségvetésbe, mert azt a tárkészlelbö), vagy an­nak hiányában kölcsönből kell előlegezni. Az elő­legezett összeg a mérnöki hivatal által beterjesz­tett telektulajdonosok terhére közadók módjára lesz behajtható. A várost, mint telektulajdonost terhelő összegek sem szerepelhetnek az Í910. évi költségvetéselöirányzatban, uiert az ősszeg nagy­sága jelenleg még ismeretlen. Erro a célra majd az 1941. évi költségvetésbe lehet fölvenni bizonyos összeget. A számvevőség javasolja, hogy a beruházási kiadások részbeni fedezésére — alapos megfonto­lás és szakbizottságok által történő le'tárgyalás utáu —• készpénzfizetés mellett örökáron eladha­tók lennének minduzon apró és különálló városi földek, amelyekre sem a város, vagy utrendezés, sem pedig más egyéb közcélból szükség uincs és amelyek jövedelmezősége jelentéktelen. 200.000 pengővei hevesebbet jövedelmez ma a városi bérfőid9 mini 4943-ban RondkivüJ érdekes a számvevőségi főtanácsos­nak az a javaslata, hogy a földhaszonbcrekef kell méltányosan fölemelni, az erdők és a kertészet jö­vedelmét és egyéb önálló vagyonke­zelésű intézmények, üzemek gazdálko­dását kell eredményesebbé tenni. Esetleg szó lehetuo a kereseti adókulcs 5 száza­lékos kulcsának emeléséről, ezt azonban nem ja­vasolja a számvevőségi főtanácsos, mert adóeme­lés helyeit inkább a jövedelmező vagyonrészek gazdaságosabb kihasználásával kell a lakosság terheit csökkenteni. Nagyon érdekes statisztikát imtott össze a számvevőségi hivatal vezetője ar­sói, hogy . • a város belföldet ma 700.000 pengő­vel kevesebbet jövedelmeznek, mint 1913-ban, holott azóta a bérföldek W*IU holddal még növekedtek. Kt 10],'I évi zárszámadás szerint a foldhasson­Vrnek és járulékainak összege 42440 hold után 1 .(>74.673 .korona volt, amely 1.16 pengővel, átszá­molva. 1.912620 pengő. Ezzel szemben az 1910. Avi költségvetés szerinti eredmény: földliaszon­hérbö! 1,037.078 pengő, adótéritésb'öl 173.302 pen­gő a csongrádistjgáruti iskola tatarozására, összesen tehát 1.258.244 pengő, vagyis kerek 700 pzer pengővel kevesebb. Ilogy ez a mai helyzet miként állott elő, nrrn szolgáljon okulásul, hogy 1913-ban a szegedi bélföldekért mai va­lutára átszámítva 45.77 pengőt fizettek holdanként, ina 25.93 pengőt fizetnek. A differencia 19.81 pengő, egyösszegben pedig pontosan kiteszi a 104 százalékos pótadóelőirányzatot. Végül Dékány Sándor megjegyzi, hogy a viz­tnti költségvetését az 1939 január 7-én kelt 30.171 —1939. számú belügyminiszteri rendelet alapján már kikerült a háztartási alap költségvetéséből és a jövöévi költségvetésben külön alapkért sze­rénél Egyelőre még külön alapként van fölvéve a vízvezetéki tartalékalap is. A vizmü kóltségveté­seben szerepelnek az évenként megismétlődd ki­adások, mtg a vízvezeték tartalékalapban a beru­házási kiadások szerepelnek. Deficites tízemi gazdálkodás Külön szerepel a város hét üzenie a számve­vőségi javaslatban. Ebből kitűnik, hogy á halgaz dasági üzemben 16.700 pengő hiány mutatkozik, pedig az előirányzatban jóval kevesebb összeg szerepel, mint az elmúlt esztendőben. A zálogköl­esöintózeti haszonból 3133 pengő tartalékalapra, ugyanannyi összeg a szegényalap céljára van elő irányozva. A gőz- és tiszai partfürdőnél 11.411 pengő haszon mutatkozik, a mezőgazdasági üzem­űéi 34.200 pengő haszon, amelyből 2500 pengő muu­kisbázak építésére, 1900 pengő tenyészállatok be­szerzésere szükséges. Az autóbuszüzemnél 15.679 pengő haszon mutatkozik, a köztisztasági üzeni nél 3030 oencő. ezzel szemben 8 kisvasúira a véros 1940-ben is 150.063 pengőt szándékozik ráfizetni. A reDdkivül gyeugchasznu öt gazdasági üzem gaz­dálkodását tökéletesen fölborítja a kisvasút ha­talmas deficitje. Végül az előirányzat fölsorolja a különböző és különálló alapokat. Ebből megtud­juk,'hogy a társadalmi szegényakciónál 90.000 pengőt a háztartási alap fodez; a testnevelési alapra 40.000 pengő vau előirányozva, az árva­ház! alapnál a 35.024 pengőt kitevő előirányzat­ból a háztartási alap 32.900 pengőt fedez; a szere, tetbáz, népkonyhák és tüdöbeteggondozó költség­vetéséhez a háztartási alapból 224.000 pengőt, a nyugdíjalap fedezésére ugyancsak a háztartási alapból 734.014 pengőt fordítanak. A hősi sirok gondozását egészében a háztartás viseli, az inség­őapot pedig a háztartás 38.000 pengővel egészíti ki. LEGÚJABB »r Őszi mortelkalapialm MEGÉRKEZTEK Kónya Ica Kirvé u.2 Kérem kirakatom megtekinteni, este kivilágítva A tanyai bizottság á'lapitia meg a Kisvasút téli menetrendjét (A Délmagyarország munkatársától) Több ízbeu rámutattunk arra, hogy a tanyai kisvasút meuetrendje íróasztal mellett készült és egyál­talán nem igazodik az élethez. Pálfy József dr. polgármester közleményeink hatása alatt a legutóbbi üzemi bizottsági ülésen elhatározta, hogy október 4-cu, szerdán délelőtt 11 órakoü egy úgynevezett menetrendi értekezletet hiv5 össze, amelyen a szakértők és az érdekeltek ál­lapítanák meg a kisvasút, téli menetrendjét, amelynek életbeléptetését október 8-ára tért vozték. A polgármester, illetve az üzemi bizottság elhatározása általános nemtetszést váltott ki és — különösen a törvényhatósági bizottsági tagok között — olyau állásfoglalásra adott al­kalmat, hogy a menetrend megállapítása nem a tetszés szerint összehívott értekezlet feladata, hanem a törvényhatósági bizottság úgynevezett tanyai bizollt ságánuk jogkörébe tartozik. A polgármesternek tehát a monetrend megálla­pítását a tanyai bizottságra kellelt volna bíz­nia, amelyet felelőssé lehet teunL. Az utóbbi hetekben egyre tartja magát 3 hír, hogy a város az autóbuszüzemet bérbe­adja- Ha ezt a város keresztülviszi, a tauyai kisvasút menetrendjének megállapítása illuzó­rikus, mert a magánvállalkozás majd egysze­rűen fölöslegessé teszi a tanyai kisvasutat. A bérlő valószínűleg az élethez igazítja majd a személyszállítást e a tanyai lakosság gyorsab­ban, olcsóbban és a gyakorlati követelmény ék­nek megfelelőbben jut majd bnza Szenedről. Fürst Rézs! kozmetikai intézete Horváth Mihály-utca 9. (Széchenyi Mozival szemben) felelősség mellett megszünteti az> összes szépséghibákat. Szemölcs cs szőrszá­lak végleges kiirtása. — Arcápoló szerek, pudeiek, hajfesték. Számos elismerő lövet. Tanítványok kiképzése. Olcsó árak. Tel.:30-3B letiolcsóbban Lakberendezői Szövetkezetné'i llP ARCS ARNOK. iHorválh Mihály-u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents