Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-04 / 226. szám

DÖMAGYARORSZAG Szerda, 1939. X. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 220. szám Chamberlain nagy beszéde a háborúról és a békéről Kijelentette, hogy a moszkvai német-orosz nyilatkozat nem téritette el a szövetségeseket kitűzött céljaik meg­valósításétól. de attól sem zárkóznak el, hogy megfon­tolás tárgyává tegyenek bizonyos javaslatokat Lloyd George óvatosságra inteti és nemzetek közötti értekez­let gondolatát vetette föl Loudon, október 3. Chamberlain mi: uiszterelnök — amint az Havas-iroda jelenti —, az alsóház koddi ülésén elmondotta nagy érdeklődéssel várt nyilatkozatát a legújabb politikai fejleményekről. _ A mull bét folyamán nemzetközi téren igen nagyjelentőségű események történtek — jelentette ki a miniszterelnök. Chamberlain ezután megemlékezett Ribbcn­*.rop német külügyminiszter moszkvai utazá­sáról. — Bizonyos körükben — folytatta Cham­berlain — azt kívánták, hogy a brit kormány határozza meg magatartását a helyzet mai ala­kulásában. Én mindabban, ami történt, semmi olyat nem látok, ami arra indíthatná országunkat, hogy megváltoztassa eddig elfoglalt cs helyesnek itélt magatartását. »— rA német—szovjetorosz szerződés — folytatta Chamberlain — Lengyelország te­kintetében módosította a helyzetet, ilc cb'»öl meg egyáltalában nem következik, hogy az el­ért megállapodások végeredményben szükség­kép Németország javára szolgálnak és meg kevésbé következik, hogy érinthetné a brit kormány kitűzött céljait. — Semmi sincs ebben a megállapodásban — mondotta emelt hangon Chamberlain —, ami meggyőzhetne minket arról, hogy más volna B méltó magatartás, mint amilyent elhatároz­tunk s amely abban áll, hogy mozgósítsuk An­glia és a brit világbirodalom minden segély­forrását, hogy a lehető leghathatósabban folytat­hassuk a háborút. Bár fény, hogy Lengyelország volt a háborúba Való belépésünk közvetlen oka, mégsem ez volt az alapvelő ok. Ez az ok valójában az angol és a francia nép lelkében mélyen gyökerező az a meggyőző­dés volt, hogy tarthatatlanná vált az az állapot, amelyben Európa népeinek választani kellett szabadságuk elvesztése, vagy szabadságuk megvédése érdekében, haderejüknek folytonos mozgósítása közölt. — A német-orosz nyilatkozatnak" az a ré­sze, amely célzást tesz az ellenségeskedések beszüntetésére, homályos ugyan, de ugyanak­kor látszólag bizonyos békejavaslatot cs alig rejtett fenyegetést tartalmaz arra az esetre, ha ez a javaslat visszautasításra találna. — Természetesen, nem lehet előre tudni, milyen természetű ez az indítvány, "de már inost kijelenthetem, liogy semmiféle fenyegetés nem bírhatja rá országunkat, vagy Francia­országot annak a célnak elejtésére, amelyet maguk elé tűzlek, amikor háborúba léptek. .Chamberlain ezután IiclylelenilcUc a n'cmc­fckiirk azt :> kísérletét, hogy a háboiu foly­tatásáért teljes mértékben a szövetségesekre hárítsák a felelősséget csak azért, mert nem voltak hajlandók a harcot a kitűzött cclok el­érése előtt abbahagyni. — A háború felelőssége azokat terheli — mondotta —, akik elhatározták cs folytatták a sorozatos támadások politikáját. Kijelentette továbbá Chamberlain, hogy nem bízik a nemet kormány ígéreteiben. — Ha azonban javaslatokat lesznek nekünk — folytatta —, akkor iicui mulasztjuk el, hogy ezeket a javaslatokat megvizsgáljuk, mégpedig a most kifejtettek világánál. Senki nincs, aki azt kívánná, hogy a háború csak egy nappal is továbbtartson a szükségesnél, de az «n-ol nép túlnyomó többsége — és bizonyosra ve­szem, hogy a francia nép nagy többségének is ez az eltökélt szándéka mindent megtesz, bogv végetérjen az erőszak uralma cs hogy a kor­mányok a jövőben be is tartsák adott szavukat. Chamberlain ezután visszapillantást vetett az elmúlt betek katonai helyzetére. Közölte, hogy a francia csapatok a nyugati harctéren ujabb előrehaladást érlek el, amely lehetővé előállása­erős mi­szövelségesekkcl együtt Karcok A német hajóhad ellen intézett támadások­ról szólva, megállapította a miniszterelnök, hogy az angol íégihaderő bizonyos vesztesége­ket szenvedett ugyan, de maguk a németek is elismerték, hogy lelőtték két vadászrepülőgé­püket. A tengereken változatlan eréllyel folyik a tengeralattjárók elleni harc. Chamberlain vé­leménye szerint teljes mértékben jogosult az angol államférfiaknak az a reménységé, hory a tengeralattjárók részéről fenyegető veszélv enyhül. — Ebben a pillanatban — mondotta Cham­berlain — az angol kikötőkön ál lebonvoli­tolt kereskedelmi forgalom állandóan növek­szik. Ilajókisérő és véderőrendszerünk állal biztosi tolt nagy tengeri utakon a ha jók szá­zai haladnak. Chamberlain felhivla a képviselőház fi­gyelmét a német rádiónak arra a közlésére, hogy ezentúl az angol kereskedelmi tengeré­szet minden egyes hajóját hadihajónak te­kintik. E kijelentésből nyilvánvaló, hogy Né­metországnak eltökélt szándéka a tengeralatt­járóharc folytatása. — Ez n legjobban bizonvitja — mondotta * miniszterelnök —, mennyire fontos hajóinak hatékony vedelnie és elekin leiben teljes erőnkkel azon vagyunk, hogy minden intéz­kedési niegtegyünk. Chamberlain ezután a jiémetek állal elsü-. lycsztelt semleges hajókkal foglalkozott. 'Az angol kormány előre kidolgozott terv szerint szembeszáll ezzel a veszéllyel is. Ezután ki­jclenlclle a miniszterelnök, hogy azok az an­gol hadiha jók, amelyek ellen a német repülő­támadást intézték, az a»\rk Royal« nevű re. piilőgépanyahaiót is beleértve, tovább végzik rendes szolgálatukat. A doniiniuniokkal kapcsolatban hangoztatta Chamberlain, hogy azok télies mértékben tá­mogatják az anyaországot. Megállapította ló­lábbá, hogy a sorozás Angliában mindenütt jő eredménnyel folyik. Iclle számukra, hogy fontos megfigy kát foglaljanak el. Franciaországba gol hadsereget szállítottak, amely a a francia Lloyd George: Értekezletre kellene összehívni a nemzeteket.., LandOn, októbefl 3. Az Havas-iroda jelenti: Az alsóház keddi ülésén Lloyd George fölszó­lalásában a többi között ezeket mondotta: — Nézetem szerint kétségkívül tárgyalások folytak Olaszország, Németország cs Oroszor­szág között részletesebb békeföltételckről. "Vé­leményem szerint nagyon fontos, hogy ne ítél­jünk elhamarkodottan. Egy ilyen javaslatot igen figyelmesen meg kell vizsgálni, főleg, ha a jegyzéket az olasz, vagy az orosz kormány nyújtaná át, amelyek eddig semlegesek voltak. Föltéve, ha ilyen okmányt kapunk, a helyzet két szempgntból egészen megváltozik. Először, mert ez az okmány semleges állam kormányá­tól származna, másreszt pedig, mert ezeknek a kormányoknak is erdeke volna az esetleges zá­radékok tiszteletben tartása. Ez az okmáuy nem egy kormány szavától függene, hanem leg­alább két más állam aláírása is szefcpelne fajta. — Nézetem szerint elsőrangú fontosságú — fejezte be beszédét Lloyd George —, hogy min­den lehelő segítséget megadjunk a francia had­seregnek, mert neki kell a következő hat hónap alatt viselnie a harc oroszlánrészét. Lloyd Georgo kijelentette meg, b'ogy o há­börű kimenteié nem Angliától, Franciaország­tól cs Németországtól függ, hanem a scmleacscfi maaalatlásálóL különösen Olaszország, Oroszország ós az EgyCi sült. Államok viselkedésétől. Chamberlain válaszában kijelentette, hogy­ha javaslatok érkeznek, nem kell elhamarkodni a válaszadást. Nincsen §k arra, hogy siessenek a válasszal olyan javaslatokra, amelyek yaló­sziiiülcg komoly megvizsgálást kívánnak. Lloyd George kijelentette, hogy nem mond­hatják azt, hogy ő minden javaslat elfogadását javasolta. — Én lennék az Utolsó, — jelentette ki —, aki a megadást javasolnám, de azt hiszem, hogy az alsóháznak meg kellene vizsgálnia, hogy nem kellene-c értekezletre egybehívni a nemzeteket, beleértve az Egyesült Államokat is, hogy vizsgáljanak meg minden clölerjcs*­leli javaslatot. (MTI) Ausztrália szolidáris Angliával b'idney, október 3. Lyons, Ausztrália minisz­terelnöke kijeleulolte, hogy Hitler bél.eajáula­taira csak egy válasz lehetséges: Nemi Az angolok internálták a Hónom ellenzőit Stokholm, október 3. A „Svcnska" jelentése szerint sir Oswald Blosley-t, az angol fasiszták vezérét a háború több ellenzőjével együtt gyűj­tőtáborba internálták.

Next

/
Thumbnails
Contents