Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-27 / 245. szám
Fe'nfeE T939. okfóBer 27. délmagyarország Délszláv ia övömmel iidvöxli a német áttelepítési mozgalmat Egy belgrádi lap a béke és a jószomszédi viszony biztosítását látja a mozgalom megvalósításában Belgrád, október 26. A Politika .Csütörtöki száuia vezércikket ír a délkeleteurópai ós kelet' cruópal németek visszatelepítésével kapcsolatbait. A eikk ismerteti az! olaszországi német kisebbség visszatelepítését és elmondja, hogy Európa többi országaiban is gyakori jeleuség a kisebbségek jelenléte és hogy a történelem folyamán bebizonyosodott, hogy ezek a kisebbségek gyakran az országok közötti légkör kiélesedéséhez járullak hozzá, ahelyett, hogy baráti, kapcsolatokat tudtak volna létesíteni tíz illető államok között. Délszlávia — f oly tatja a cikk — szintén érdekelve van ebben a legutóbb fölmerült visszatelepítési kérdéssel kapcsolatban. Jugoszláviában összesen körülbelül 150.000 német él, másrészt Németországban is él körülbelül 150-000 délszláv. Hitlernek a német kisebbségek visszatelepítése kérdésében hozott döntését óhaja értelmében meg fogják valósítani. Ez az óhaj minden esetben kedvező kommentárokat váltott ki valamennyi érdekelt dunamedencci állam politikai köreiben. Általában rámutatnak arra, hogy Hitler kancellár döntése Németországnak ázt az óhaját jelenti, hogy a kérdés megoldásával véget vessen a dunamedencci államok és Németország Itózött lehetséges félreértéseknek ugyanolyan módon, ahogyan az Olaszország esetében történt. A kérdés megoldása kétségtelenül liózzá fog járulni a béke és a jószomszédi viszony megvalósításúhoz Európának ebben a részében. Megmérgezte magát egy előkelő, len gyei származású úriasszony a hódmezővásárhelyi kórházban (A Dclmagyarország miVikatáfsától) Csütörtökön a reggeli órákban föltűnést keltő öngyilkosság híre terjedt ql Hódmezővásárhelyeu. A közkéi-ház sebészeti Osztályán ismeretlen méreggel öngyilkosságot követett cl a város egjik ismertnevű földbirtokosnője: özY. Kovács Sebestyén Zoltáné Zamárszky üertrad. A városszerte ismert lengyelszárinazású úriasszony a világháború után került Hódmezővásárhelyre, mint egy dúsgazdag földbirtokoscsalád egyik tagjának a felesége. KovácsBebcstyún a lengyel harctéren ismerkedett meg a hiresszépségü lengyel urilcáunyal és a báború titán magával hozta szüleinek házába. Nemsokkal a házasságkötés után Kovács-Sebestyén meghalt cs a messzeföldről jött úriasszony itt maradt Magyarországon, HódmezöTonelli Sándor dr. előadása: A franciák Szegeden , (A Dclmagyarország munkatársától) Az Egyetem Barátainak Egyesülete szokásos csütörtöki előadássorozatában Tonclli Sándor dr. kormány-főtanácsos, kamarai főtitkár, tartott általános érdeklődés mellett előadást ,,A franciák Szegeden" címmel. A kitünű előadó — Sík Sándor dr. egyetemi tanár üdvözlőszavai után — igen érdekes és végig lekötő visszapillantást tett a szegedi 1918—19-es állapotokra, arra az időpontra, amikor Szeged francia megszállás alá került. Az oknyomozó történész és a közvetlen szemlélő tárgyilagos hangján fejtöt to ki előadásának kezdetén, hogy a francia megszállás kizárólag katonai jellegű volt, csupán a tiszai hidak uralmát biztosította. A franria megszállás 1918 decemberétől 1920 márciusáig tartott és a francia megszállási viszonyokkal kell kapcsolatba hozni azokat a magyar vonatkozású eseményeket is, amelyek később olyan döntően befolyásolták a magyarság sorsát- 1918 decerpber első napjaiban érkeztek Szegedre az első francia Csapatok; küldetésük csupán katonai volt. Később, amikor a budapesti vörösök buzdítására a szegedi munkásság megtámadta a megszállókat, majd hadianyagot akart Budapestre szállítani, az egymásután következő tábornokok: Bctrix, Úondrecóuft, Főuraiét és De Tournadrá átvették a yáros közigazgatását is. Szegeden nagy di-. vásárhelyen. Férje tekintélyes földbirtokot hagyott feleségére, amiből az asszony úrimódon, élt egészen az utóbbi evekig, amikor a gazdasági válság Kovácsnó birtokánál is éreztette hatását. Egy ówcl ezelőtt az úriasszony már: anyagi bajokkal küzdött; birtokára zárgondnokot rendeltek ki. Az anyagi összeroppanással cgyidőbon öszszeröppantak az úriasszony idegei is. Két héttel ezelőtt beszállították a közkórházba, ahol szerdáu reggel lsmorotlen méreggel tett pootot szenvedései végérc. Az úriasszony halála Hódmezővásárhelyen osztatlan részvétet keltett. A tragikus öngyilkosságot jelentették a szegedi ügyészségnek, amely vizsgálatot rendelt cl aunak megállapítására, hogyan került a méreg a beteg kezóbet víziót összpontosítottak és Charpy tábornok 27.000 főnyi hadsereg élén a Budapest elleni támadás vezéréül volt kiszemelve. Hogy a támadás mégsem indult meg, annak volt köszönhető, hogy az akkor Parisban tartózkodó Bencs és társai, akik tudták, hogy ezzel megszabadul Magyarország a későbbi megszállásoktól, kikilincselték a támadás elhalasztását Nem sokkal később Aradon megalakult a vörös uralommal szemben a nemzeti kormány, amely azután Szegedre tette át a székhelyét A franciák a nemzeti kormánnyal szemben először határozatlan, ingadozó politikát folytattak, majd amikor látták, hogy aunak élo ellenük is fordul, elhidegültek. Ennek az elhidegülésnek volt az eredménye, hogy Horthy Miklós fővezér Szegedről Siófokra tette át a székhelyét. Ha mind a, katonai és politikai, mind a gazdasági viszonyokat tekintjük, a. szegedi francia megszállásból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megszállók nem azt a politikát folytatták, amely később ölyan végzetes lett reáuk nézve és ném yoltak Ctémenceau eszméinek a hirdetői. Ezzel szemben Szegedet illetően a tárgyilagos megállapítás néni mondhat mást, minthogy abban az időben a francia megszállás volt a vár és legnagyobb szerencséje, mert megkímélte a vörös uralomtól, a tówáó fosztogatástól és lehetővé tette, hogy. az ország többi részétől elzárt Szeged egy_új Magyarországnak a. bölcsője legyen. Furcsaságok Az utóbbi időben furcsábbnál-fürcsább foglalkozási ágak bukkantak föl Kínában A mennyei birodalom fiai mindig élelmes kereskedők yoltak s úgylátszik, ezt a képcpsségcikct a mostani háborúval kapgsíilatos, ínséges helyzetük még jobt un napfényre liozta. Az egyik amerikai tudományos folyóirat sgrolja föl egyebek között az alábbi foglalkozásaikat: A Szccsuan-tartománybcli Csuügkingben nz idegeneket — akás útiján, akár valamelyik nyilvános helyiségben jelennek meg — kínai gyerkőcök hada legyczuvel kezdi hűsítgetnl. Az ilyen „legyezőn gyerekek" százával szaladgálnak uz utcán és hatalmas legyezőjükkel jávotik magukat az idcgonre, hogy a meleg ellen megóvják. Közben persze, tenyerüket tartják eléje . .. Ugyanebben a tartományban fordul elő a vendéglő asztala mellé letelepülő .utassal, hogy — miközbeu mitsem sejtve, böngészi az étlapot — valaki a háta mögé lopózik cs sem szó, sem beszéd, pipát dug a szájába. Ez a „dohányos gyerek" cs szolgálataiért szintéu baksisra számít. Más tartományokban a talpvakarás és lábujjdörzsölcs nemes mesterségét űzik. Bárki odarendelheti magúhoz reggel, yagy esto a lábujjdörzsölőt, vugy talpvakarét, mint nálunk a manikűrös kisasszonyt; .vagy a pcdiküeüst és kedvére vakartathatja a talpát. öunghájban vannak üzletek", amelyek kizárólag törött üvegekkel és üvegcserepekkel kereskednek. Mas boltokban viszont elejtett, vagy véletlenül összetört tojások uicgmentett fehérjét cs sárgáját árulják... — ü'cst la gucrrcl — mondogatják Kínában • . , * Fodrászkörökben nagy föltűnést keltett egy párisi szaklap cikke, amely a legújabb frizuradivatot mutatja bej. A frizura a gázmaszk viseléséhez alkalmazkodik és az óvóhelyen is gyorsan elkészülhet. A francia szaklap azt is közli, hogy u jövőben nem lesz divat a festett haj, mert a hajfeslésliez szükséges vegyszerek beszerzése nehézkessé válhat. A legelőkelőbb párisi fodrászüzetuck kiadták a jelszót: vissza a természethez. A párisi nők ma mór gesztenyebarna, yagy hollófekete fürtökhöz próbálják a gázmaszkot viselni , . . * Nem ritkaság Amerikában, högy valaki pört indít egyik, vagy másik filmgyár ellen, mert valamely filmbeu ücvszeriut, vagy történeti azonossággal szerepel. Ez ellen a filmgyárak úgy védekeznek, hogy az olyan filmek elé, amelyekkel szcmbcu ilyen gyanú támadhat, föliratot készítenek. A fölirat kategorikusan kijeleuli, hogy a történet költött és semmiféle élő személlyel vonatkozása nijics. Ilyen föliratot a ..Judith" cimü Bette Davis-filiu előtt is láthattuuk. Az viszont eddig még nem történt meg, hogy valaki azért pörölte volna be a filmgyárat, mert a film, amelyet róla készítettek, nem a saját főszereplésével került a nyilvánosság elé. Fannie Briee, az búiért amerikai színésznő indított ilyen keresetet az egyik amerikai filmgyár ellen. A művészuö férje: Nick Arstaiu uéháuy évvel ezelőtt összeütközésbe került a törvénnyel öo ötévi börtönt kapott- Fannie Brice kíiségcseu várt férjének kiszabadulására s amíg a férfi börtönben volt, sehol, semmiféle nyilvános helyen — persze a színpadot kiverve — nem mutatkozott. Egy vállalkozó szellemű rendező filmet készített ebből n megható történetből ,,Broadway rózsája* gímtttel, de elfelejtetté fölkérni a főszerépro Fanúie Brieet. A művésznő most emiatt bepöröltc a filmvállalatot