Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-26 / 244. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG tsütörlülí, 1939. X. 26. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfoluam 244. szám Wagner Gyula "Az alsótanyai gazdák" vasárnap Fensőséges ünnepség keretei között a gazdasági egyesületük diszelnökévé választották Wagner Gyula nyugalmazott műszaki fanácsost. A közgyűlést követő közebéden Széchenyi István dr. közjegyző, kormánybiztos beszédet mondott, amelyben az ünnepeltről azt állapította meg, liogy a szegedi közéletnek ahhoz a típusához tartozik. akiről a lapok nem szoktuk vezércikket irni. Sietve pótoljuk mulasztásunkat. Valóban még neru irtunk Wagner Gyuláról vezércikket s beismerjük azt is, hogy ezen a helyen nem egyszer emlékeztünk már meg olyanokról, akik sokkal kevésbé hasznos életet élnek, mint az alsótanyai gazdák ünnepeltje. Wagner Gyula a szegedi 7'asr7i/er-családnak ma egyetlen férfitagja, két nagybátyja: Endre cs József emlékét meghatva őrzi a szegedi lélek s amig lesznek, akik ismerhették nagyszerű emoerségüket, addig mindig legendát fog róluk szőtii az emlékezés. Nagyapja főkapitánya és polgármestere volt ennek a városnak s az unoka lelkében mintha élne, szivében mintha összezsúfolódna az a városszeretet, ami a felmenők életét, sorsát, lelkét, hivatását idekötötte ehhez a városhoz, amelynek talán egyetlen ereje sem olyan hatalmas, mint az, amellyel magába tudja olvasztani, magához tudja ölelni, érzésben is szegedivé tudja tenni azokat, akiket a véletlen szele sodort ide. Wagner Gyula most azért lett' vezércikktéma, mert — nem az. Az 5 életében nincs semmi hivalkodás, nincs semmi póz, nincs semmi koturnusos páthosz. Szinte alig van érzékszerve a nyilvánosság számára. Munkatere nem a pódium, nem a tribün, hanem a nagyistv&nyi homok, az ősi föld, amelyei a nagyapa hódított még el a szelek játéka? közül s amelyen hittel cs hűséggel folytatja ő is a leghasznosabb állalszelidilést; a vad. homokot szelídíti tovább s töri be a kultura jármába. Amíg hivatalban volf, a vadvizeket szoktatta törvényhez, most a vad homokot szelidili tovább, mintha volna ebben az összetalálkozásban valami sorsszerű és valami a végzet által elrendelt. A legönzeflenebb és leg [ararlJiaTal kanabb. Alig volt és alig vau valaki ebben a városban, akinek a tanyakérdés nem korteseszköz s a bérlőkkel való foglalkozás nem trambulin. Wagner Gyulától talán semmi nincs olyan idegen, mint a politika áfiuma. Neki nem voks kell és nem taps, fáradhafatlaiiságáirak nincs más jutalma. mint az elért eredmény maga. Amig hivatalban volt. az Íróasztala fölé görnyedt s onnan is a Tisza folyását bámulta. a ..gőgös' folyó"-ét, amelyik föllázadt azok ellen, akik elorozták szabadságát: most a tőid fölé hajlik s azoknak élete főié. akik verejtékükkel kötötték meg a bitang homokot s tették termékennyé minden göröngyét. 'A szabad vizek után a szabat/ homok lett öröme, kedvtelése és hivatása. talán azért maradt meg szabadnak és függetlennek, talán azért testesült meg benne az a polgári, 'önérzet, amelynek meguvilatbozásuira csak emlékezni tudunk Ribbentrop beszéde után: Végetért a békekisérletek kora, kezdődnek a komoly hadmiiveletek A nuugali hafalmah sajtója visszautasítja a danzigi beszéd vádló állításait — Rendületlenül iolyih a nemet csapaton Összevonása a Mcgfrled vonal melleit London, október 25. Ribbetitrop német külügyminiszter keddi beszédéhez az augol sajtó a következő megjegyzéseket fűzi: 1. A beszed nem tartalmaz uj elemeket. 2. Főként a belföldi közönséghez volf iilfézve. 3. Célja az volt, hogy éket verjen Anglia és Franciaország köze. Ugy látják a'lapok, bogy a bckekiscrletok kora. befejeződött és komoly hadműveletek megindulásáról lehet szó. Az időjárásra való tekintettel fölleszik Londonbán, hogy nem lesznek nagyobb szárazföldi hadműveletek, inkább a tengeri forgalom elleni műveletek megélénkülésével . és ujabb német légi hadműveletekkel számolnak. Ribbentrop beszédének visszhangja Az európai sajtó élénk megjegyzésekkel kiséri Ribbentrop danzigi beszédét. A semleges államok sajtója helyesléssel regisztrálja a Danzigban elhangzottakat, a nyugati hatalmak újságjai pedig erős kritika tárgyává teszik a beszédet. London London, október 25. A sajtó külön foglalkozik a német külügyminiszter beszédének azzal a részéve], amelyben Ribbentrop hivatkozott azokra a kísérletekre, amelyekkel a német birodalom vezére helyre akarta állítani Anglia cs Németország között a szoros barátságot. Az angol lapok hivatkoznak arra, hogy azok a tervek, amelyeket Németország a német és angol viszony megszilárdítása érdekében az angol államférfiak ele terjesztett. mindig abból indultak ki, hogy Németország és Anglia egyezzenek meg a világ fölötti kölcsönös uralomban. Németország tág teret biztosított volna az angol hatalmi politika számára, ha ennek ellenében Anglia szabad kezet biztosított volna Németországnak a keleti és délkeleti államokkal szemben, Anglia ezt az ajánlalot nem fogadhatta cl. Rárls Páris, október 25. "A párisi lapok éles hangon foglalkoznak Rbbentrop külügyminiszter danzigi kijelentésével és elsősorban a beszédnek a franciákra vonatkozó részét utasítják vissza. i kormányhoz közelálló Petit Párisién tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a franciák készen állnának a békekötésre és mintha Anglia erőszakolta volna a háborút Franciaországra. — A franciák azért szálltak harcba — mondja a lap —, hogy a kiücrizuius törekvései ellen küzdjenek. A lap hangoztatja még, hogy a francia katonák csak akkor teszik le a fegy vert, ha Franciaország elérte háborús célját. (MTI} Róma Róma, október 25. Virginio Oayda a Ciórnale ([Halta vezércikkében foglalkozik Ribbentrop beszédével. Megállapítja, bogy ezután a figyelem a háborús felelősség kérdéséről és összetűzés okai felé kell, liogg forduljon. Versaillesben olyan Lengyelországot teremtettek, amely végzetszerűen fölgyújtotta az új európai világháború tüzét. Az új európai háború kiindulópontja tehát a ncmet-lcnggel ellentét, amelynek előzményei a vcrsaillesi szerződésig nyúlnak vissza s amelyet Varsó tévedése élezett ki. Ribbeutröp nem ringatja magát abban a Éltben, hogy a háború okait és tényezőit a másik oldalon is ilyen őszinteséggel vizsgálják meg és ezért kijelentette: Németország eltökélten végighurcolja a háboriit minden eszközzel cs igazságának l adatában. már, He aminek példáját közéleti ember alig állítja már elénk. A közélet szabadtéri játékainak nézője elgondolkozbatik: mi az oka annak, bogy Szegeden az önérzetes polgárok száma egyre fogy, a hajbókolok száma pedig egyre s a mértani arány törvénye szerint emelkedik? Ebben az önérzetet yesztett világban sokszoros öröm tudni azt, bogy a kitűnő elődöknek méltó utóda él közöttünk. Talán arra van szükség, bogy az elődök büszke önérzetét örökölhesse az, aki ebben a városban a polgárság képviseletére vállalkozik s talán éppen a ciois Szegedicnsis büszke cime és jellege különbözteti meg az ősi polgárt az indigóimtól. "A tanya népének Wagner Gyula igazi jótevője. Amit kint végez, mintája annak, amit a homokon dolgozni és teremteni kell, városi élete ncdig fáradhatatlan segítség azok számára, akik az élet zűrzavarában eltévednének nélküle. Mintha ő volna az egyik összekötő tiszt a tanya népe és a hatóságok között, ő az az ügyvéd, aki soha nem veszít el pört s akinek még senki pörköltseget fizetni nem tudott. S aki nem volt még kint Nagy-fstványban, nem csodálta meg a betvenölévcs terebélyes szercsika-fákat s nem ízlelte meg azt a csodálatos aromájú aszút, amit itt szűrtek a szegcdi homokon, aki nem üli még a Taschlerek asztala mellett, az nem tudja, mi a munka öröme, mi a fáradozás jutalma és mi a csöndes, hasznos élet derűje. Mintagazdaságban mintaember: ez Wagner Gyula. Bár ugy adna példát itt bent a függetlenségre, bátorságra és önérzetre, ínirtf ahogy odakint a föld szeretetére, müvelésére és gazdagítására tud példát adui.