Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-24 / 242. szám

KelH, i93?. ©BőEer 2"f. ÜÉCMAGyARORSZSG Dugonics-Társaság első őszi fölolvasó üíese (A Délmagyarörszág munkatársától) A Dugo­nocs-Jársaság vasárnap délután 16 órai kezdet­lel fólolvasóülést tartott, amelyet Vórady Im­re dr. professzor, u Dugonics-Társaság elnöke nyitott meg. Az elnöki megnyitó rátért arra, hogy a Du­gomcs-Társaság óthónapos szünet után ujbój folytatja kulturális tevékenységét és a mai nehé^ idők ellenére minden hónapban megtartja falol? vasó ülését, sőt, ha lehet, még sűrűbben gkar Ülé­sedet rendezni. Utalt az európai eseményekre és Lengyelország szomorú sorsára, majd arra, hogy íuost északi nyelvrokonaink felé száll nemzetünk aggodalmas szeretete s ez a rukouérzés éppeu szombaton jutott ünnepies kifejezésre Szegeden, a finn-ugor nap megrendezésével kapcsolatban. Ez­után országunk helyzetéről beszélt: t- Á kísértések Seyllüi és Charybdis között fut nemzetünk hajója — moudotta —, majd kifej­tette, hogy a mostani nehéz időkben az egész or­szág népének helyén kell állnia és támogatnia kell nemzetünk hajójának jki1.cs kormányosát minden törekvésében. Á nagy baráti nemzet, Itá­lia példája kell szemünk előtt lebegjen, amikor belsőleg megerősödve, lábhoz tett fegyverrel vár­juk a helyzet kialakulását. — A hazáért meghalnitudást nem kell senki­től sem tanulnuuk — folytatta Várady professzor —. dc a hazáért élni, dolgozni, verejtékezni. lür? ni és küzdeni is kel). A professzor itt ismét Olaszországot állitotta küvetendq példaképül hallgatósága elé, maid pó­tért arra, bogy a Dugonics-Társaság is fokozott mértékben akar dolgozni? bejelentette, hogy a tásaság szombati igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a jövőben háronihetcnkint tartanak fölolva­sóüiésekct. A programot ugy állítják össze, hogy minden elhangzott szóból a szellem ereje gyara­podjék, hogy magyarságunkban szilárdabbakká váljunk cs nemes hagyományaink szellemével leijek el a lelkünk. Végül hangsúlyozta, hogy a nemzet fölötte áll a iujiságu-ik cs a népúégnek, mert asszimiláló preje Cggyé olvasztja a külön­böző népekei. A nemzet ncui vér, nem faj, hanem gondolatközösség, az eszmék, eszménvek és ha­gyományok közössége. A nagyhatású cs lelkes tetszéssel .fogadott megnyitó" után Forray J. Sándor vendégelő­adó a régi pénzekről és a magyar régipénz­gyüjtósröl beszélt. Elmondotta, hogy Kr. e. 70Q táján találták föl ezt az ötletes csereeszközt, egyesek szerint a görög Árgusban, mások szerint Kisázsiában, Líbiában, vagy Perzsiában. Az első pénzek négyszögletes fémdarabok voltak, később jöttek rá, hogy a kerek forrna sokkal célszerűbb. A görögök a pénzgyártás terén is remekmüveket készítetlek, a rómaiak már kevésbé művészi, de kiterjedt világbirodalmuknál fogva sokkal több­féle pénzt csinállak. A nagy hozzáértéssel és lelkes műgyűjtői sze­retetlel lölcpitett előadás további részében For­rny J. Sándor a magyar mumizmatika szakiro­dalmáról beszélt, amely 110 évre nyúlik vissza, a pénzgyiijtés azonban nálunk is közel 350 éves. Az első ismert magyar pénzgyűjtő tudós £sam­bóky János volt 1578-ban s nagyszerű gyűjtemé­nye lludolf császár tulajdonába ment át, aki ma­ga is pénzgyüljtö volt és nem vetette meg a gyűjtésnek ezt a módját sem , . . Beszéli még Ná­dasdy Ferenc gróf gyűjteményéről, majd az erdé­lyi régi pénzekre tért rá és hangsúlyozta, hogy a magyar pénzverés történetében első hely illeti Erdélyt. Az erdélyi fejedelmek művészi pénzda­rabjai tiszta nemzeti szellemben, magyaros stí­lusban és fejlett technikával készültek. Megemlí­tette, hogy Báthori Zsigmond, Erdély fejedelme még igy nevezte magát az általa veretett pénze­ken: Moldova cs Havasfeld fejedelme, az erdélyi fejedelmi cim tucUeH; . . . Végül a régi érmékről emlékezett meg és föl­sorolta a szegedi érméket, amelyek a XX század elejéig megjelentek. A közönség az előadást őszinte tetszésnyilvánítással köszönte meg. A délután kiemelkedő eseménye S í k Sándor előadása volt, aki szegedi verseiből olvasott föl néhány visszacsendülő, népi muzsikával telve, a Katolikus gondolat eszményi fényében ragyogó, megkapóan szép költeipényt. Ujabb, szegedi vo­natkozású költeményei közül valóságos "gyöngy­szemek: »Alat<am a. végtelen Alföldu és a aSzege­di óda a. Az előbbinek bensőséges, népies rigmu­sai, az utóbbinak otthonszeretete és nagy-nagy euiberszeretete ugy muzsikál, mint népi motívu­mokból és katolikus, egyházi dallamokból szőtt áhitatos rapszódia . . . Halk, mélabús hangulati? val is megrázó volt az »Átokházi őzikék®, a •®TÍ6zuyirág« cimü kis költeményben pedig .annyi a hullámzó melódia, csobogó ritmus, bogy szinte halíja az ember a szőke, Tisza lassú, "méltóságos haladását Istentől szabott célja felé. A fegyelme­zett tisztaielkü Istenszolgaja, a. katolikus eszme diadala énekel a »Cserdülj óstor!« eiinü allegori­kus költeményében s elbájoló lelki egyszerűség, derű csendül a »lincge« ciniij vers visszatérő ri­fbftfiyra meiböl, daliaavps soraiból. A Epzögseg kitörő, lelkesedéssel, percofcíg ün-' nepeltc a szi'nnsszgvu paphjollöt, átírnék néhány »némszegcdi«" versét kellett ráadásként, clszavaí­pia. A Dugonics-Társaság első őszfi ülése isik Sándor verseinek fölemelő hangulatában, 17 óra után ért véget. \ • 1" A Meteorológiai Intézet jelenij 33 • /\Z ÍCIO árakor. Időjosl**: Mérsékelt 1 szél, sok helyen, fökg a keleti megyékbpn m eső és köd. A hőmérséklet alig változik. — A központi egyelem előtt állit já|í löl Kiss Albert melhzobfat. Ismeretes, hogy á Turúl­pzQVelség hónapokon keresztül tartó gyűjtési engedélyezését kéri a várostól. A hétfödéli re­leralo ulesen bemutatták a szobrot és Csal­lany Dezsd muzeumigazgaló, valamint Vágó Gábor szobrászművész ugy nyilatkoztak, hogy a szohpr mi\\észi szerniioulból kifogástalan és az egyetem elölt jobboldalt levő parktukör a szobor fo|állitása szempontjából nem kifogó-, solbaló. A terv szerint novepihcx elsq napjai­ban kerühtek. fölállításra a szobor. Erre az ün­nepségre többen eljönnek Kecskemétről, mi­után néhai Iviss Albert egyetemi tanár kecs­kemell születésű volt. Az egyelem tanácsa szerdán dönt a szobor föállitásának engedé­lye?ésérttl- Ut írjuk meg, hogy október 29-én, szombaton Varga József iparügyi miniszter Szegedre érkezik és a Turul-Szövetség do­nűnusává avatják- §zó van arról is, hogy ugyanezen a napon leplezik le Kiss 'Albert szobrát. — A TuruI?Szövetség követtábora. Vasár? nap nagyszámú közönség jelenléteben tartotta meg a Turul-Szövetség ezevj 15-ik jubileumi követláborát a bölcsészeti kar elöadólermé­bt sn- A követ tábor beszámolója 10 órakor kez­dődött; resztvettek B a j q József dr.' egyetemi taijár az egyetem rektora, Dil t qi Gábor dr., farkas Béja dr. és Gelei József dr. egye­temi tanárok. Gelei József dr. magistcy uagy­balásu beszédet mondott a Turul hivatásáról, céljairól. Beszélt arról, hogy'a mostan'} törté­nelmi időkben a magyarságnak is a nyilvá­nosság elé kell hoznia revíziós követeléseit. A békés korszak a lengyel—német háborúval végetért; a magyarságnak is a teltek !iiczejére kell lépnie. A magi.slei-egyetemi tanár beszé­dét nagy tetszéssel fogadta a közönség. A be­széd után a kerületi vezérek mondották el be­számolójukat. A hősi emlékművek kötelező fölttlbirdlala. A belügyminiszter köriratot küldött a városok polgármesteréhez, amelyben hivatkozik a kultusz­minisztérium leiratára, amely szerint gyakran előfordul, hogy az emlékmüvek nem keruípek a bírálóbizottság elé, mielőtt elhelyeznék őket. A belügyminiszter figyelmeztet arra, hogy 19ű|-beu rendeletet adlak ki, hogy akgr egyes közületek, akár testületek emlékmüvet készítenek., bc kell mutatni a terveket a hősi- emlékművek bírálóbi­zottságának. Miután az országban több helyen előfordult, hogy művészietlen és Ízléstelen em­lékművek készültek felülbírálás nélkül, a jövőben illetékes szervek szigorúan ellenőrzik majd gz iljen emlékművek fölülbirálását. fölemelték a zsidók vaduonadó­kivetései Németországban Berlin, hktóbef 23- A német távirati iroda jelenti: A uralt cv novemberében egymilliárd birodalmi márka vagyonadót vetettek ki a uó­uaetországi zsidókra. A kivetés gráuvát annak? idején a vagyon 20 százalékában, állapitól fák meg. A fizetési kötelezettség csökkenteset, vagy emelését attól tették függővé, hogy q befizetés az egymilliárd márkát meghat adja-e, vagy alatta marad. Az eddigi befizetésekből látható, lragy az egymilliárd márka összeget, nem fog­ják elérni. A pénzügyminiszter ezért rendeletet adott ki, amely a fizetési arányszámot q yq­gyon 25 százalékára emeli föl. Az 5 százalékos külöyhözetböl eredő összeg befizetésének határideje november 13-ike, — Az olyan egyéneknek, akiknek Marütesr elégteleu s ezért empsptésük meg van zavarv a cs éjjel nem tudnak aludni, ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes Ferenc József.; kcseíüvizet éhgyomorra inni. lyérdezze meg orvosát! i— Külön motorvonatok közlekednek Minden­szentekkor a belvárosi temetőbe. Mindenszentek napjára való tekintettel november 1-cn a MAV Szeged-pályaudvar és a belvárosi temető uielk-tli 313. számú őrház között motorvonatokat helyez forgalomba. A motorvonatok Szeged-pályaudvar­ról:' 13.13, 1135, 13.05, 15.30, 15.55, 17.14, 17.30 órakor indulnak. A 313-as száiuu őrháztól vissza­indulnak: 13.54. 11.16, 15.15, 15 41, 16.06, 13,38, 17.25, 17.18 órakor. A két állomás közötti menet­idő 9 perc; 4 menettérti jegy ára W fillér. A motorvonatokon az egyéui kedvezmények is érvé­nyesek. A vonatok egyébként a 313-as őrháztói Szegedig is igénybevehelök és ebbcu az esetben a jegy ara 16 fillér. — Elpusztult Chopin szive Varsó ostroma alatt. Zenei körökben nagy sajnálkozást kel­tett, hogy Chopin szive Varsó ostroma alkal­mával elpusztult. A város többnapos ostro­ma atafl lövedék érte a Szent Kereszt-templo­mot is és szétrombolta azt a boltívet, amely­ben a nagy lengjél zeneköltő szivét tartalma­zó gzüstejoboz volt befalazva. — Tápai Antal elkészíti Tömörkény l*G u> szobrát. A Móra-szobor elkészjlcse és fölállí­tása után Tápai Antal, az isinertnevü szegcdi szobrászművész hozzáfogott, hogv a város nagynevű fiának; Tömörkény István írónak is elkészítse a mellszobrát. Töpai Antal a szob­rot a muzeuin elölt szeretné plhelyczni, bogy a Móra-szoborral szimmetrikus lépcsözeti be­szügellésben álljon. A rencjkivül tehetséges fiatul szobrászművész a szopofért a vávosjól csupán annyit kérne, hogv egy darab földön fölépíthesse műtermét, ahol művészi hivatá­sát zavartalanul gyakorolja. — Tört aranyát, ezüstjét adja el Tóthnál. . i"" . '­t" \ PÁRISI NAGY ARUHAZ RTJ SZEGED, CSEKONICS is KISS-UTCS SAROK t — 1 . 1 1 . . . 1 - • • 1 HA2TARTA8I PAPÍRÁRU: ÁQjSj rajzszeg 1-cs j doboz IGA) drb l • < T bni iikéle papir 76 an szeli k l ui Ne.iíueii rajzszeg t-cs 1 doboz 100 <h'b Papirszöuy ég 1GT cin széles 1 méter bölctkék légvédelmi papir 65x180 cm 2 tv Sötétkék légvédelmi papír 65x90 cm -í iv jGpiríáica 'O-gs 35 darab Mignon hüvely l-es 13U tlrb j'apir tortalap 1U drb Csomagoló pápir fehér 3 ir • Csomagoló papir barna 3 iv ' Sjfipes jalvédg papir 3 méter Szines állvány 1'apir 7 dib ifentcs csomagoló papir 6 iv 'Barna fedelű briróköiiyv 16 lapos 5 drb pepitj fedelii 'napiáros uo'lesz 3 drb Szines vagy fehér levélpapír borítékkal 10 drb" Légvédelmi fekele papir 50x106 cm-es " * drtt Kék nyomású papir fuhédó 2 drjj W.'C. papír 156 lapos fehér 3 csomag Sima széli! hófehér 'papírszalvéta 30x30?as 200 di-íi -.14 •18 -18 r .24 21 - J4­• 21 -21 -.24 -.21 .21 •í4 —.90 -.11 —.85

Next

/
Thumbnails
Contents