Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-20 / 239. szám

4 decmagyarorszsq Péntek", 1939. október 20. volt, a városnak, lelkesen végzett munkásságát, széleskörű szegedi iinerelét felettebei becsülték annak ellenére, bogy nem tudott hosszabb időt tólfenl egy-egy hivatalban, nem tudott egy­helyben nyugodtan működni; a legutolsó évek­ben különböző beoszlüsokbau működött. Két nappal ezelőtt reggel 6 órakor ínég vidáman kereste föl a Csongrádi-sugárúti vámházat, jó­kedvűen elbeszélgetett n vámház alkalmazottai­val, semmi sem látszott rajta, bogy milyen te­rekkel foglalkozik. Holott kedden úgylálszik, már elhatározta jégzetes tettet, erre vall az a tény, hogy két nap óla már nrm jeleni meg hivatali szogájában és búcsúleve­leit is október 17-crőI keltezte. Öngyilkosságának" okát nem tudják' megmagya­rázni, valószínűnek tartják, hogy feldúlt lelki­állapotban határozta el magát az öngyilkosság­ra, (alán azért, mivel rendkívül lelkére vette, bogy néhány nappal ezelőtt hivatalában meg­korholták, azóta nem is jelent meg a hivatal­ban. Íróasztalát és aktáit rendben találták és most, kdgy a tragikus öngyilkosság bekövetke­zett, felettesei lefolytatják a szabályszerű vizs­galatot. Valószínűnek látszik, hogy a tragikus sorsú Balassa Józsefet — aki feleségét és két gyermekét, fiát cs leányát hagyta hátra — fel­zaklatott idegállapota vitte el végzetes útjára, a Makkoserdóbe, aböl vadászfegyverének go­lyója befejezte életét. Pálfy polgármester a négynapos költségvetési vitáról A tartalmas vita fe»flő<fést jelent és elősegíti az adminisztráció munkáját (A Délmagyarörszág munkatársától) A négy napon keresztül tartott közgyűlést tárgyaláson 'J3 fölszólalás történt az általános vitában, s a fölszólalók összesen 30 javaslatot terjesztettek elő. Pálfy József dr;. polgármester; a csütörtöki nap folyamán már intézkedett, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és megjegyzéseket, valamint a javaslatokat az egyes ügyosztályok megkapják és az ügymenetet ezek szerint át­formálják. A közgyűlésen általános föltűnést keltett és úgy a közgyűlési tagokból, mint a karzaton megjelent hallgatóság között jóleső érzést váltott kl, hogy Pálfy polgármester minden fölszólalásra, indítványra és interpellá­cióra azonnal megadta a választ. Még a pénz­ügyi kérdések bouyolult útvesztőjében is uyom­ban kiismerte magát a polgármester, számada­tok és elintézések egész halmazát intézte fejből az elhangzott fölszólalásokra. A Délmagyarprszúg munkatársa Csütörtö­kön délelőtt beszélgetést folytatott Pálfy József dr. polgármesterrel a négynapos költségvetési vita tanulságairól. A polgármester a követke­zőket moudotta: — A költségvetés! ylía tartalmas és széles­körű volt- Évek óta nem volt ilyen sok oldalról megvilágítva a taros problémáinak sokasága, mint a mostani vitában. Ez kétségtelenül nagy hasznára van a városnak, fejlődést jelent és az adminisztráció munkáját elősegíti. Példauél­kiili uzonban, bogy a részletes vitánál nem volt fölszólalás, holott a multévit eltekintve, a gya­korlat azt mutatja, bogy a részletes vita szo­kott széleskörű lenni. Mindenesetre nagyon örülök. — fejezte be szavait a polgármester —, bogy a hosszas vita időtartama alatt a város miúdeu polgára megismerkedhetett a költség­vetésen át a problémák sokaságával és az el­intézés módozataival. JAtaiuiiiuia-e a bcingiimiiüszter a mernohi hivatal önálló osztállyá való előtópleílsa ? naszokl tanácsnoki állás szervezését követeli o város érdeke (A DÖmagyarország munkatársaiéi) Város­szerte nagy föltűnést keltett az a kijeltntés, amely a polgármester szájából hangzott el a közgyűlés negyedik napján. Pálfy József dr. polgármes­ter ugyanis engedve a több oldalról felvetődött kérelemnek, kijelentette, hogy csütörtöktől kezd­ve önálló jogkörű ügyosztállyá, lépteti elő a mér­nöki hivalult, illetve az építészeti városrendészeti ügyosztályt, amelynek hivatali vezetője Buócz Károly műszaki tanácsos. A polgármester bejelentése annál inkább meg­lepetésként hatolt, mert mindenki azt várta, bogy mustaki tanácsnoki állás betöltésére történik előterjesztés, nem pedig a műszaki osztály önál­lósítására. Ugyanis az egyes ügyosztályok mű­ködését es jogkörének kiterjesztését a városi sza­bályrendelet szabályozza. Ügyes törvényhatósági bizottsági tagok fölvetették azt a kérdést, vajjou a polgármester intézkedéséhez, amely nyilvánva­lóan ellentétes az értenyben tevő szabályrende­lettel, mit szol a belügyminiszter? gemmiképen se ni valószínű, bogy a belügyminiszter törvényte­len dolgot jóváhagyjon, illetve ehhez hozzani ru'. jott. Az nem kétséges, hogy a műszaki ügyosztály, nak a rendészeti, úgynevezett II. ügyosztály ve­zetője alá történő rendelése sok fonák helyzetet teremt. A jogász hivatalvezető, még ba csak alá­írásban és az anyag referálásában merül is ki a tnunkaja, neui dönthet olyan műszaki kérdések felett, amelyhez, nem ért, viszont ha a referálás alkalmával a műszaki főtisztviselők is jelen van­nak, ezek leértékelését jelenti, ha őket csupán felvilágosítás előállására Ucrik löl. Éupen ezért már két év óla folyik a harc, hogy egy műszaki tanácsnoki állást szervezzenek Szegeden, az or­szág második városában. Ha Debrecen, Miskolc, Győr, sőt Székesfehérvár nem tartja fényűzés­nek a műszaki tanácsnoki állást, Szegeden a mű­szaki ügyosztály ilyen törvéuYes különválasztása nagyon időszerű volna. Á közgyűlésen vitéz Shvoy Kálmán dr. töhb­izben hangoztatta, liogy a katonai tanácsnoki ál­lás megszervezése csak akkor lebet időszerű, ba kétségtelenül bizonyítást nyer, hogy például a kulturtanácsnok nem tudná ellátni a katonai ta­nácsnoki ügykört is. Ha az egyes ügyosztályok iktatókönyv szamát megnézzük, maris meggyőző­dünk arról, hogy akár a kulturlandesnok, akár a pénzügyi tanácsnok in°statü munkája mellett el tudja végezni a katonai tanácsunk munkáját is. Az is kétségtelen, hogy a pénzügyi és adóügyi ügyosztályokat nem kellett volna különválaszta­ni, mert ezeket vitéz Szabó Géza dr. pontosan és közmegelégedésre látta el eddig is. Ugyancsak nem kellett volna a népjóléti ügyosztályt külön­választani, mert ez az ügyosztály amúgy sein ma­radhat fenn. A közgyűlésen elhangzottak cs a kormány intenciója szeriut is meg kell szűnnie az inségadónak s ba ez megtörténik, alni a jövő év­ben várható is, a népjóléti ügyosztály ügyköre anuyira összezsugorodik, hogy nincs értelme kü­lön előadót tartani az élén. Akárhogy is vizsgáljuk a város ügyosztályai­nak beosztását, mindig arra a következtetésre jutunk, hogy csak a műszaki tanácsnoki állás megszervezése fontos és sürgős. A városban nines építkezés. A műszaki tanács­noki állásba olyan embert kell állítani, akiben *an ötlet éa kezdeményezés éa megfeleld küzdő­képesség ahhoz, hogy Szeged város számára inind az OTI, mind a TÉDK és egyéb: egyetemi, rend­őrségi építkezések elindítását kisürgesse. A tör. vényhatósági bizottsági tagok nagy része meg van győződve árról, hogy műszaki ügyosztály ta. riácsnobi vezetővel és önálló ügykörrel működ­nék, Szegeden nem volna olyan siralmas az épít­kezés. A mostani helyzetbeu ugyanis a műszaki véleményeket állandóan felülbírálja a jogász ve­lernénye és ez az állapot vezetett ahhoz a hely­zethez, bogy Szegeden műszaki, mérnöki és épí­tészeti tevékenység háttérbe szorult. Azzal kapcsolatban, hogy Pálfy József dr. pol­gármester önálló szervvé léptette elő mai struk­túrájába a mérnöki ügyosztályt, sokan jól emlé­keznek arra, bogy ennek az intézkedésnek sza­bály rendeletben lefektetett alapja már két eV óta várja az elintézést a főjegyzői hivatalban. Mindenesetre ahárhogy alakul a helyzet, kíván­csian várjuk a belügyminiszter véleményét, bely­benhagyja-e a műszaki ügyosztály különválasz­tását. Zsák, ponyva, lútú karó, mindennemű kö­téláru gyári áron Varga Mihály cégnél Aradi-U»ca mmammmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmm Pázmány, az iró Sik Sándor dr. előadása az Egyetem Barátainak Egyesületében i (A- Dclmagyarorezág munkatársától) Nagyszá­mú cs lelkes hallgatóság előtt tartotta meg ma­gusszinvoualu, élményt jelentő előadását Sik Sándor, a sPáznuiny, az iró® cini alatt, az Egye­tem Barátainak Egyesületében, Az előadás a köz­ponti egyetem jogi karának nagy előadótermében lolyt le. Az emelvényen Ereky István dr., C-sek ay István dr. professzorok és az illusztris előadó foglallak helyet. Ereky dr. professzor be­vezető szavaiban örömét fejezte ki az egyesület nevében afölött, bogy Sik Sándor dr. professzor, aki maga is nagy művésze az itásnak, ismerteti Pázmány irói munkásságát. Sik Sándor hatásos és magávalragadó előadói modorában és a közelmúltban megjelent, Páz­mány Péterről szóló nagyszerű munkájával kezé­ben tartott szEibadelöadárt Pázmány Péterről, A magyar nyelv zseniális művészéről, smuzsikusá­ró!-, akinek írásai utal kell találjanak a inai ma­gvar ember lelkéhez is, roctt szavajban, gondola­tainak életteli megjelenítésében elevenen él a magyar nyelv hervadhatatlan szépsége. Beveze­tőjében megemlékezett Pázmány Péter gyermek­koráról, arait Erdélyben töltött el s onnan hozta magával a magyar nyelv kincsét, majd a latni­nyclvü tanulási és tanítói éveit említve, rátért arra, bogy szinte irodalmi csodának számit gaz­da g és zengzetes magyar nyelvének, az első ma­gyar szépprózának kialakulása. Ragyogóan tiszta, világos fölépitésü elöadasa­rak gerincében rámutatott arra, hogy az a két műfaj, amelyben Pázmány dolgozott, a hitviták és prédikációk műfaja nem volt idegen a kor ér­deklődésétől, sőt a legvalószerübb és legközelebb átló emberi problémák megvitatásának tere a: templom voTt. Pázmány Péter irodalmi alakjának mcgelevenltésével nagyszerű vázlatát adta a kor­mik, amelyben Pázmány clt és munkálkodott cs a nagy iró egyéniségét, írásainak még ma is he­vítő tüzét, életerejét, muzsikáját, oly közel hozta: hallgatóságához, begy a Pázmány-kötetből felol­vasott idézetek lebilincselték és raagávalragadták a közönséget. Sik Sándor előadását a hallgatosag percekig tartó tapssal köszönte meg, majd Ereky István dr. mondott meleg köszönetét a kivalo tronak.es előadónak. Az Egyetem Barátainak' Egyesülete jövőbeli előadója Tonelti Sándor, dr. _ Olcsébb a fej-láb Febötiszapart 13. Tisza Lajos-körut 83, .elárusító üzleteibep 60 fillér kg-ként friss sertdsbáj 1.65 pengő kg-ként zsirszalonna-szedelék 140 pengő kg-ként préselt leperlő 40 fillér kg-ként

Next

/
Thumbnails
Contents