Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-18 / 237. szám

Szerda, 1939. október 18. DÉLMAGYARORSZAG 3 Elfogyott a nyomtatvány az anyakönyvi hivatalban (A Délmagyafország munkatársától) Szám­talan esetben megírtuk már, hogy az anya­könyvi hivatalnál a fölgyülemlett munka miatt nincs elég helyiség, a szellemi inscgmunkások és tisztviselők úgyszólván egymás hegyen-há­tán dolgoznak. Hetek óta rondőí tartja fönn a rendet a .városi bérház I. emeletén elhelyezett anyakönyvi hivatal helyisége előtt cs az anya könyvi másolatok ezreit állították már ki a felek részére. Ismeretes, hogy az anyakönyvi kivonatok díjmentesek, a felek tehát igen egyszer űon jut­hatnának anyakönyvi kivonataikhoz, azonban a kivonatok elkészítése a hatalmas keresletet tekintve, aránylag lassú. Az anyakönyvi ki­vonatok kiállítása ilyen körülmények között még kedden is tartott, a kereskedők és iparo­sok, akik nem juthattak még anyakönyvi ki­vonataikhoz, jogosítványaik bemutatásakor be­jelentették, hogy az anyakönyvi kivouatot pót­lólag mutatják be. Most újabb hátráltató körülmény merült föl, amennyiben a nyomtatványok kifogylak. 'Az anyakönyvi hivatal már, korábban jelentet­te a dolgot, de az akta — mint rendesen — minden hivatalban pihen néhány napig, ugyan­is egy ilyen egyszerű nyömtatvány rendelésé­hez is két-három ügyosztályt kell vcgigkilin­gselnie az ügydarabnak. Vcgre, amikor úgylát­szott, hogy minden nyomtatvány hiányábn le­áll az anyakönyvi hivatal munkája, a hivatal vezetője táviratilag fordult az állami nyomdá­hoz és kérte a nyomtatványok sürgős elküldé­sét. Kedden megérkezett az állami nyomda vá­lasza, amelyben közli, hogy a nyomtatványok­kal kapcsolatos rendelés az állami nyomdához még nem érkezett meg. fl tanyai hatósági két állat­orvosi állást a novemberi köz­gyűlés tölti be (A Délmagyarország munkatársától) A köz­gyűlés hétfői napján Balogh István dr. alsó­központi plébános panaszt emelt amiatt, hogy az Alsó- cs Felsőtanyára jóváhagyott hatósági állatorvosi állások betöltésére vonatkozó mi­niszteri rendelet már; hónapok óta leérkezett és a város illetékes ügyosztálya — a tanya érde­keivel ellentétben — mindezideig nem gondos­kodott a hatósági állatorvosi állások betöltésé­ről. Közben nagyarányú sertésvesz pusztított a szegedkürnyéki tanyákon és súlyos károkat okozott a gazdáknak. Balogh István dr. a közgyűlés előtt fölve­tette a kérdést, hogy ha yan tisztviselői felelős­ség, akkor möst meg kell állapítani, hogy eb­ben az esetben kit terhel. A fölszólalásnak ked­den nagyon érdekes folytatása lelt, ugyanis Tólh Béla dr. helyettes polgármester intézke­dett azirányban, hogy a két hatósági állatorvosi állásra a pályázatot nyomban kiírják cs a no­vemberi közgyűlés már be is tölthesse az állá­sokat. AJjUésa ír C A rendőrség szegedi révkapitánysága közli: A Tisza vízállása október 17-én 7 órakor +44, hőmérséklete: 14 fok Celsius. GYERMEKORVOS a fiatal doktorbácsi édes-bus könnycs-mosolyos története HöRBIGER PÁL Victoria f. Balasco és öO bájos gyermekszereplő szerepléséivel Szerdán és csütörtökön a BELVÁROSIBAN. Düledezik a közönség a széksorokban a kacagástól! KAROSSZÉK KORZÓBAN A legmulatságosabb magyar film. Ma és egész héten mindennap. A határváros Szeged problémái a költségvetés keddi vitájában Nincs építkezés, nincs munkaalkalom — Vitéz Shvoy Kál­mán dr. beszéde arról, hogy miért nem szeretik Szege­det Budapesten Ha is folytalják az általános vitát (A Délmagyar'őfszág munkatársától) A köz­gyűlés harmadik nairján, kedden is mérsékelt érdeklődés nyilvánult meg a költségvetési vi­ta iránt. A 16 órára kitűzött kezdeti időpont után negyedórával a magisztrátus tagjain kí­vül mindössze 8—10 városatya tartózkodott a közgyűlési teremben, úgyhogy Tukats Sándor dr. főispán — akárcsak hétfőn'— ezúttal sem nyithatta meg pontosan a közgyűlést és hósz­szas várakozás után is csupán „ncgyedház" előtt került sor a vita megindulására. A főispán bejelentette, hogy Mcskó Zoltán pótindítványt nyújtott be a katonai tanácsnoki állás betöltésére. Az indítványt a közgyűlés tárgyalja. . Havass Zolláu dr. aljegyző fölolvasta a hét­fői gyűlés jegyzőkönyvét, amelyhez Pálfy Jó­zsef dr. polgármester, hozzáfűzte, liogy az in­dítványokhoz írják hozzá a kölcsön fölvételét, amelyet 1941-től hat éven át törlcsztcnck. A költségvetés általános vitájának második napját Fajka Lajos dr. fölszólalás indította eL A városi földbérlet problémáját fejtegette, majd megállapította, hogy a szegedi bérlők ve­rejtéke a tiszajjartr egyetemi palotákba van be­építve. Debrecen példáját említette, ahol közel 50 000 pengő évi bevételt jelent az erdők kaszá­lása. A méztcrmelds fejlesztését ajánlja. A fel­sőközponti levélkézbesítés fogyatékosságait so­rolja föl, majd az autóbuszüzem működését kri­tizálta. A költségvetést elfogadta. Vitéz Shvóy Kálmán, a következő szónok, bevezetőben kijelenti, hogy nem volt szándéka fölszólalni. A politikától visszavonult s városi kérdésekben csak akkor szólal föl, ha vitális érdekről van szó. Emiatt vett reszt a pénzügyi bizottság tárgyalásain. Igazat ad Deltre Já­nos dr.-nak, hogy a póladó a legigazságtala­nabb. Ha a pótadót 70 százalékról 80 százalékra cmolték volna, beruházást ebből végezni nem lehet, dc a 10 százalék különbség így is bele­kerül a gazdasági élet vérkeringésébe. Az a rétege a polgárságnak, amely a pótadót fizeti, aggódva figyelte a íwuziigyi bizottsáu munká­ját. — Áttanulmányoztam Debrecen költségveté­sűt — folytatta —, lássuk, miért történik az összehasonlítás. Büszkén kell megállapítani, hagy Szeged javára billen a mérleg. Debrecen 3 millióval nagyobb költségvetéssel dolgozik. Nagyobb a forgalma Debrecennek, miut Szögedé, mert nagyobb a vidéke- A debre­ceni üzemek rentábilisak, hasznothajtók. Deb­recennek yan £.illanytelcpe. amely haszuot je­lent. Ezután különböző adatokat sör olt föl én ha­sonlított összo vitéz Shvoy Kálmán dr. » két város költségelőirányzatából. — Ha összehasonlítom a tételeket, nem lá­tom, hogy Debrecen előnyösebb helyzetben len­ne — moudotla- Annyi igaz, hogy a lakosság el­látása Szegeden gyengébb. Föltűnő, hogy Debrecenben nincs inségalap és in* ségmunka és koldúsadó. Ha most nem is, de jövőre ezt nálunk is ci kell törölni. (Nagy taps.) Nem áll a költségvetésünk a deb­receni mögött. Mi az pka hát a krajeárosko­dásuak? Megadom a választ. — Méltóztassanak megengedni, bogy egy pár szóval kijelenthessem: nem foglalkozom politikával, azonban a mai koriuár.y működése iránt a legnagyobb elismeréssel vagyok 8 azt mindaddig, amíg ezen az úton halad, köteles­ségcinuck tartom támogatni. Nem opporluni­tásból, nem elérendő célért, vagy ezért jutal­mul várt állásért. Ez távol áll tőlem. Meggyő­ződésből és hazafias kötelességből teszem­— De azt hiszem, vehetem magamnak a jogot, hogy őszintén rámutassuk arra is, hogy melyek még a teendők, hol yan a mulasztás, hol és mi van javítanivaló. Szeged helyzete szempontjából sok mulasztás terheli a kor­mányt és igen sok feladat vár a kormányra. — A baj gyökere húsz évre is visszanyúlik. Az egyetem megszerzéért a város erején fölüli áldozatot hozott. S ha a nagy terhek mellett ez a város mégis tudott fejlődni, megérdemelné, hogy a kormány sogítségére jöjjön. Itt van a rendőrségi hozzájárulás, amit egy tollvonással el lehetne törölni. A forgalmi adórészesedésből is jobban kell Szegedet dotálni. — Legalább annyira, mint Debrecent, — szólt valaki közbe. — Ha építeni akar az állam, építsen a saját költségén, — folytatta Shvoy Kálmán. Két mi­niszterképviselőjo is van a városnak. Az nem ok, hogy Szeged határváros. Ugy érzem, nem nagyon szeretik Szegedet. Sürgetésre azt mond­ták, hogy addig tirrn lehet fölépíteni az egye­temi elmeklinikát, amig nincs együtt az egész pénz. Most együtt van a pénz. Miért nem épít a TÉBE? Amint például Székesfehérvárott, ahol a házak egymásután nőnek ki a földből. A kormánynak kellene többet átvállalnia a be­ruházásból. Addig, amíg ez nem lesz meg, na­gyobb beruházásról nem lehet beszélni. — Az új tauúcsuoki állás kreálása nem idő­szerű, — folytatta a szónok. A városi mérnök­séget kell önállósítani. Ma jogásztanácsnokok képviselik az ügyeket és a mérnökök a taná­csokat adják. Ezt fordítva kell megcsinálni. A kertészet legyen a mérnöki hivatal alá rendel­ve. A kultúrtanácsnok legyen egyúttal katonai tanácsnok. Az adóügyeket cs pénzügyeket egy tanácsnok intézheti. A gazdasági tanácsnok tanyai tanács­nok legyen, aki csqk a tanya ügyes­bajos dolgaival foglalkozzék. SZÉCHÉNYI MOZI Szerdán 5, 7, 9 A legérdekesebb kénitörténet OLGA CSEHOV A nagy alakítása UORfiS ORCHIDEÁK Izgalmas, regényes, nagyszabású Olga Csehova, k amilla Horn, A Schoenhals

Next

/
Thumbnails
Contents