Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-17 / 236. szám

4 DECMÁGYARORSZ&G Te'dd, 1959. öBób'er 17, len tényezőt szabják" meg szükségleteinket. 'A Szilveszter-major költségvetésében szerepel egy adat: 500 mázsa szilva terem majd jövőre! Ki tudja ezt? Ebben a tételben csupán egy fix pont van: az üzemvezető fizetése. — Minden évben magasabb a pótadúelőírányzat — folytatta Dettre János dr. A pótadó a legigazságtalanabb. Módosítani kell az adóztatás rendszerét. Amennyivel uagyobb az árfékadó, annyival kisebb a pótadó. Dettre János dr. itt adatokat sorolt föl az értekadó bevezetésére, majd számokat idézett a költségelőirányzatból- Naponta 7300 peugő a szorosan vett közigazgatás, 1000 pengő az egészségügy, 3000 a közoktatásügy, 1400 a szegényügy, 2800 a városépítés, 2700 a vagyouiguzgalás, 3000 peugő a kamat kiadása; ezzel szemben 5000 pengö a bevétel pótadóból. 22,000 pengőbe kerül a városi budget. Tragikus szempontok vannak. Budapesten olcsóbb az építkezés; nálunk egyáltalán nincs. Azon vitatkozunk, hogy a. tűzoltólaktauya 2500, vagy 3000 pengőjét benne hagyjuk-e a költségvetésben? Budapesten 41 bérház építését tervezik. A legutóbbi budapesti ingatlanvásárlásból 4—5 szegedi. Ha Így folytatódik a visszaesés, Debrecen fölékerekedik Szegednek. Szegeden 9.1 százalék a lélekszámsmolkedés, Debrecenben 20 százalék, Pécsett 16 százalék. Szomorú adatokkal fenyeget az 1940-es népszámlálás. Ezután rátért Dettre János dr. a szegedi földkérdés taglalására. Ha a 20 pengős búzaár leesik, nyugialaukodnak a bérlők is. Emiatt It. kell térni glyan rendszerre, amely több ílőnyt nyújt a városnak, mint a mai haszonbérrendszer. Próbáljuk meg kis darab földön az új rendszer bevezetését. A falukutatás munkáját kell elvégezni a bérlőknél, mert ki tudja közülünk, hogy cl egy haszonbérlő a kis földjén, amelyet ár.veréscn megszerzett. Talán a gyógyuövénytermelésre lehetno őket megtanítani. 110.000 hold a város területe, ezen a 110.000 lélek él, ezek számára megfelelő életet kell biztositanunk, mert egy-egy lioldön egy ember tiein élhet meg. \ tanúd suiuos proliidnál í A kövotkező fölszólaló Balogh István dr. alsótanyai plébános volt. — A mullóvi költségvetési vita elmaradt —• mondotta üulogb István dr. A felsömagyarországi események, inindcu magyar szivét annyira eltöltöttek, hogy talán nem is tudtuk volna figyelmünket kellően idekoncentrálni. — A polgármester urnák megvan az a jó tulajdonsága, hogy a költségvetési vita folyamán elhangzott beszédek kritikai megjegyzését állandóan jegyzi és azok ellenőrzését, vagy elintézését a közgyűlés után inaga is sürgeti. Ez a polgármesteri sürgetés bizonyos tempót visz az egyes ügyosztályok muukájába. Ez a tempó az idén hiányzott. A tanyaiak eddig is beszéltek, de mindig teherbírási szempontból, én jogi igényeiket óhajtóin ismertetni. Élsö helyen kell megemlíteni a közigazgatás decentralizációját. Erre niár ismételten volt alkalmam a törvényhatósági bizottság szives figyelmét fölhívnom és rámutatnom arra, hogy mit jelent a mai állapot a tanyan Pikó polgárságnak, amely kénytelen minden apro-csepró úgy él (50—S0 kilométernyi ut megtételével, munkanapveszteség mellett elintézni. Az egész közgyűlés azon az állásponton volt, hogy azonnal végrehajtandó a decentralizáció Alsó- és Erlsöközponton, ahol n kirendeltségek mar évtizedek óla működnek, uz anyakönyvelésnél alig több hatáskörrel. Az volt az általános vclernéiiy, hogy meg kell «d"i a> 1. fokú közigazgatási hatócagot megillető hatáskort az ott niükudő tisztviselőknek. — A belügyminiszter ur elé ugylátszik, nem ilyen szövegezéssel került a közgyűlés álláspontja,. mert leiratéban, amely elutasító volt, állandóan arra hivatkozott, hogy nem adhatunk polgármesteri hatáskört a tanyai tisztviselőknek, mert különben tanácsnokot kellene küldeni. Válaszában a belügyminiszter ur azt is megemlítette, hogy több tanyai központot óhajt létesíttetniMiután azonban 10—12 tanyai központ fölállítása a város mai költségvetését egészében fölborítaná, • közgyűlésnek nz volt az állásnontja, hogy most azonnal építsék ki a meglevő kettőt és a fejlődő élet igényeihez képest szükség szerint a többit. A közgyűlés olyau határozatot hozott, hogy évi 10,000 pengővel dotálja a tanyai közigazgatás fokozatos fejlesztésének programját. Ez a belügyminiszteri jóváhagyás dacára sem történt meg, ezért euéiküJ a 10.000 pengő nélkül nem tudom a költségvetést megszavazni. — A tanyai tisztviselők ügyével kapcsolatban legyen szabad egy egészen különös hátrányukra rámutatni. Köztudomásu dolog, hogy a választás legtöbbször annak a javára dől el, akit többen ismernek és akinek többször van alkalma a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjaival érintkezni. Összehasonlíthatatlanul előnyben vannak tehát azok a tisztviselők, akik a városban teljesítenek szolgálatot azokkal szemben, akik tanyán működnek. Igy történt már több választás alkalmával is, hogy a tanyai tisztviselők bármennyire érdemesek is, miután nem ismerősek, a váluszlásokon lemaradnak. A főispin úrhoz fordulok és öt kérem meg arra, hogy valamilyen tanyai pc.4 lék formájában, különösen pedig a behelyettesítések alkalmával ezt a különbséget a várost és tanyai tisztviselők között áthidalni szíveskedjék. — Ugyancsak nagyfontosságú és elodázhatatlan kérdés a tanyán njüködö két hatósági állatorvosnak és három magánál la torvosnak ügye. Méltóztatnak emlékezni rá, hogy a multévi októberi közgyűlésen javaslatot tettem arra nézve, hogy Alsó- és Felsőközponton halósági állatorvosi állás szerveztessek. Adatokkal szolgáltam arra, hogy cz a városnak egyetlen filldrnyi többletk. adást nem jelent. A polgármester ur maga is elfogadta javaslatomat azzal, hogy adataimat számszerűleg megvizsgálja. Ez a decemberi közgyűlésen megtörtént, amikor a polgármester ur bejelentette, bogy adataim megfelelnek a valóságnak, a város két állatorvosi állást szervezhet anélkül, hogy ez pénzébe kerülne. A közgyűlési batarosat nemcsak a belügyminisztériumban, kanéin a pénzügyminisztériumban is megfordult, mégis hónapok óla itt fekszik anélkül, hogy a pályázat kiirása megtörtént volna. — Mélyen tiszteit Közgyűlés! Azt hiszem, ha van tisztviselői felelősség, ugy ebben ae esetben ez valóban fönnáll. Tudnunk kell azt, hogy nemcsak a városi esik e) bizonyos bevételtől, hanem az a körülmény, bogy niég mindig niagánállatorvos intézi a tanyai állategészség ügyét, niég mindig nehézkes és még mindig súlyos anyagi kárt jelent a gazdáknak. Kérem a polgármester ur legsürgősebb intézkedését, úgyhogy a legközelebbi közgyűlésen már megválaszthassuk a két uj állatorvost. — Nem hallgathatom el azt, ami az útépítés körül történik. Méltóztatnak emlékezni rá, bőgj az elmúlt évben hosszantartó vita után sikerűit olyan megállapodásra jutni, amely Alsó- és Fetsötanya bizottsági tagjait egyaránt megnyugtatta. A tervezetet a közgyűlés elfogadta, a belügyminiszter ur jóváhagyta. Most az történik, hogy Felsötanyán hónapok óta pontosan folyik az utépités, Alsót.inyán pedig néhány vagon kő kihordásán kivül még semmi sem történt. — IlaDgsulyozm kívánom, nekem semmi sem fáj, amit Felsőtanya kap, de minden fokozott mértékben fáj, onut Alsótanya nem kap. Alsótanya Földrajzi fekvése úgyis hátrányosabb, tchai annál több szeretelet, figyelmét, gondosságot igényeibet joggal a város hatósága részéről — Ha a statisztikai adatokat vizsgáljuk, azi látjuk, bogy Szeged város egész területe 141 kat, hold, ebből Alsótanya 84.721 kát. hold. Most méltóztassék megengedni, hogy elhanyagoljam a város belterületét es F'elsötanyát és pusztán Alsótanya néprajzi adatait vessem össze az ország jelentősebb tanyai településeivel. Természetesen ott is levonva a belterületet és csak 1000 holdakban számolva. Debrecen 139, Kecskemét 128, Hódmezővásárhely 109, Kiskunhalas 85, Szeged-Alsó1anya 81, Polgár nagyközség 55, Szentes 51, Mezőtúr 49, Békés 49, Kiskunfélegyháza 15, Karcag 45, Nagykőrös 45, Szeged-Felsötanya 42, Nyíregyháza 38, Szarvas 37 ezer hold. — Lényegesen fölborul a sorrend, ha a tanyai területek lélekszámát vesszük figyelembe. Első helyen áll Szegcd-Alsótanva 31.800 lélekkel, azután Kecskemét 27.700, Hodmezövásárhejy 20.100, Debrecen 15.900, Nyíregyháza 14.700, Szeged-Felsötanya 13.100, Kiskunfélegyháza 12.200, Kiskunhalas 10900, Békés következik 10.100 lélekkel. Népsűrűség szerint négyzctkiloiuéterenkint Nyíregyháza 67.1, Szeged-Alsótanya 65.2, Szeged-Felsőtanya 53.3 lélek és igy tovább Törökszentmiklós, Kiskunfélegyháza, 11-ik helyen Debrecen 19.S lélekkel. Ezekből a fölsorolásokból is kitűnik a szegedi tanyák közigazgatásának jelentősége. A három legnagyobb város összehasonlítása pontos tájékoztatása nyújt Alsótanya közigazgatási igényei' felől éspedig: Debrecenben 139.670 holdon lakik 15900 lélek, Kecskeméten 128.471 holdon lakik 28.700 lélek, és Al'ótanyán 84.721 holdon lakik 31.S00 lélek. Debrecen tanyavilága népsűrűségre nézve négyzetkilométerenként 32.1. Kecskemété 40.1, Alsótanyáó 62.5. De,talán még inkább előtérbe lépnek Alsötanya közigazgatási igényei, ha Magyarország nagy városaival összehasonlítjuk. Alsótanya lakosságának lélekszámát véve alapul, az ország legnagyobb városainak sorrendjében is a 24-ik helyet foglalja cl. Közvetlenül megelőzi lélekszámra áézve: Szombathely 35.700, Szentes 32.800, Kaposvár 32.700 lakosával, mert Nagykanizsának csak 30.869, Egernek 30400, Jászberénynek 30.100, Hajdúböszörménynek 28.900, Kiskunhalasnak 28800, Nagykőrösnek 28.5UO lakosa van. A kisebb Nagykanizsáilak és Egernek közigazgatási költségvetése meghaladja az 1 millió pengős keretet, Alsótanya közigazgatása 50.000 pengőbe sem kerül. Mlf. szólnának a nagykanizsai polgárok, ha Zalaegerszegbe kellene bevinni az adót, avagy az egriek, ha mezőrendőri kihágásért Miskolcra idéznfeR őket? Itt bukkan előtérbe Atokháza, Csórva és Csengclo közigazgatásának elmaradottsága. A közigazgatás tárgya maga az állampolgár cs állampolgárok az átokháziak is. — Hogy a szegcdi f anya világ eddig nem lépett föl szervezetten a törvényhatósági bizottságban a maga közigazgatási igényeinek fokozottabb érvéuycsitésc érdekében, annak két oka van: 1. a tanyai lakosság példás hűsége és ragaszkodása Szeged városához, 2. a szegedi tanyák* népe maga sincs tisztában e földterület néprajzi jelentőségével. — N« méltóztassék elfogultsággal vádolni, amikor Alsötanyát ennyire az igazság reflektorfényébe hozom. Annak ellenére, bogy a törvényhatósági bizottságiján a tanya képviseletében veszek részt, nem tenném, ha ez sérelmére volna s város egyetemes érdekcinek. Közben Tukats Sándor dr. főispán elhagyta a termet és az eluöklést Pálfy József dr. polgármester vette át. Vitéz Meskó ídoltán dr- azzal kezdte beszédét, högy sok tekintetben igazat kell adni Balogh István dr. plébánosnak. A' tanyát nem lehet tovább elhanyagolni. Az állam óriási áldozattal tartja föun a buza árát, A készülő földreform ezt megszünteti. A kisbérlet majd racionális termelést eredményez. Hinni szeretné, hogy a polgármester expozéjában kifejtett program megvalósul. Meg kpll oldani a kórház kérdését, az elmoklinika építését; ki kell forszírozni a királyi tábla hatáskörét, kibővítését. Föl kell hívni a kgrmányzat figyelmét az egyetemmel kapcsolatos anomáliák megszüntetésére; a kórtant, kórbonctani ós szövettani tanszékek elhelyezése botrányos. A Horthy Miklós-telep létesítését elfogadta a törvényhatóság s kérem az egységesen történő megoldást. — Nem akarom mondani, hogy abnormális ez a költségvetés — fejezte b eszavait Meskó Zoltán dr. —, de bizjtny eléggé vészes vérszegénységben szenved. Ernyei István dr. támadta a költségvetést, illetve a rendszert, amely ilyen költségvetési előirányzatot szül- A város egymillión fölüli kamatot fizet. A földbérlet tengerikigyóvá yált, a kölcsönöket meg kell oldani. Dettre: Egy megoldás van? visszafizetni? Ernyei: Bizottságokat kell kiküldeni. A bürokrácia megöli az életet. A közigazgatást egyszerűsíteni kell. A személyi kiadások 36 százalékot fpglalnak le. Pálfy József dr. polgármester rácseugetetí » közbeszólókra: — Ne méltóztassanak a szónokát zavarni, mert be akarja fejezni ... — mondotta a •polgármester a bizottsági tagok derültsége közepetto , . . Ezután az inségtuuuka demoralizáló hatása-* ró] beszélt Ernyei István dr. Az iuségadó nagy terhet ró a polgárság vállaira. Nincs munka-;