Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-13 / 208. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG Szerda, 1939. IX. 13. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 200. szám A negatív ügyek Ha csak a mai „helyi" hírekre gondo­lunk, ha csak egyetlen napnak a nyilvá­nosság ele kerülő helyi híreit tekintjük át, akkor-is észre kell vennünk, hogy valahol valami nincs rendben a város életében. Meg­kezdték az uccai kövezet kijavítását, — aligha van munka enncl fontosabb, sürgő­sebb s a közvagyon megőrzése szempont­jából mellőzhetetlenebb, — nincs rá pénz, abba kell hagyni a munkát. Hozzá akartak fogni a rakpart átkövezéséhez, le kell tenni az elhatározott munkálat végrehajtásáról, mert nincs rá pénz. Tárgyalni kellene már a Fehértó hasznosításának kérdését, — most már valóban azért, mert nincs pénz se be­ruházásra, se a beruházások nélkül elke­rülhetetlen deficit pótlására, — de nincs meg senki, aki tudná, hogy ki akarja bérbe venni és milyen feltételek mellett a •Fehér­tót. Nem nagy ügy, dc idetartozik az is, hogy a közgyűlés terme még bizonytalan időre használhatatlan, mert a szükségessé­vált tatarozási munkálatok — egy részét nem a közgyűlés nyári szünete alatt végez­ték el, banem most, amikor már régen a jövő évi költségvetést kellene tárgyalni. Méltóztatnak látni, hogy ezek a hírek csak egyben hasonlítanak egymáshoz — mindegyik negatív. A kövezési munkát nem lehet elkezdeni, az uccaburkolat kö­vezéséhez nem lehet hozzáfogni, a szüksé­ges tatarozási munkálatra nincs pénz, a városháza közgyűlési termét nem lehet használni, a Fehértó hasznosításának kérdését nem lehet tárgyalni. Nemrégen azt hallot­tuk: tettekre van szükség, nem beszédekre, most is egyre azt halljuk, hogy alkotó mun­kára, pozitív magyarokra, realitásra és ter­melésre van szükség és — méltóztassanak széttekinteni a közigazgatásban s annak mesgyés területén, a városi mérnökség munkatáborában. 'Amikor a mérnöki hivatal vezetőjének állása megüresedett, kiderült, hogy a mér­nöki hivatal létszámában felesleg van s azért nem lehet betölteni a hivatalvezető állását, mert egy irodasegédtiszttel több van a mérnöki hivatal státusban, mint ahogy azt az úgynevezett normál-státus, — ez az új eszményi nivő, — megállapította. S most a mérnöki hivatalnál két irodatiszti állásra hirdettek pályázatot s betöltetlen marad a hivatalvezető állása. ITa azt akarnánk demonstrálni, hogy ennek a hivatalnak nincs szüksége vezetőre, hogy az aláren­delt állások betöltése sokkal fontosabb, mint az az állás, melynek betöltőji az egész hivatal munkáját irányítani s az egész hivatal munkásságáért a felelősseget vállalni köteles, akkor értenénk mindazt, aminek — vannak dolgok égen cs földön, Iloraíio, miket bölcselmünk felfogni nem képes, — tanúi vagyunk s amit, folytassuk újra Hamlet szavaival, — észre veszünk, dc nyelvre nem. A másik jelenség, amit egyszer már szó­vá kell tennünk, az, hogy az állami szám­vevőség és a városi közigazgatás között a szükséges harmónia nincs meg. Az állam,i számvevőségnek cl kell végezni minden kö­Elkeseredett harcok a lengyel frontokon Heves ütközetek a Visztulától nyugatra, folytatódik a német előnyomulás a lembevgi vonalon — Változatlanul tavi Varsó drámai ellenállása H franciák helyi előrehaladási jelentenek a nyugati harc­vonalon — Katonai műveletek Saarbriicken'vidékén — Nagy­sxahásu pozicióháboru a Maqinoi- és a Siegfried-vonat között Az angol-francia haditanács együttes ülése Páris, szeptember 12. A" miniszterelnökség a következő közleményt adta ki: — Kedden francia területen ülést tartott a legfelső haditanács. Az ülésen angol részről résztvett C h a m b c rl a i n miniszterelnök, Chatfield lord haderőfejlesztcsi miniszter, francia részről Daladier miniszterelnök cs ti a ni e 1 i n tábornok, a nemzetvédelmi vezér­kar főnöke. Az ülésen teljes mértékben kifejezésre jut­tatták Franciaországnak cs Angliának azt a szilárd felfogását, liogy a két ország minden erejével és minden segélyforrásával közös arc­vonalat alkot a rájuk erőszakolt ellenségeske­dés során. Elhatározták, hogy Lengyelország­nak, amely oly hősiességgel kiizd a területére benyomult ellenség ellen, a hatalmukban álló minden segítséget megadnak. A KELETI HADSZÍNTÉR Német hadiielentés a lengyelországi nagy ütküzetről Berlin, szeptember 12. 'A véderőíőparancs­nokság kedd déli jelentése közli, hogy a Visz­tulától nyugatra a befejezéshez közeledik a lengyelországi nagy ütközet. A legkülsőbb déli szárnyon a németek elérték Chyrowot, amely I'rzeniysítől délre fekszik. A Radom és Lysa­Gora közötti vidéken a jelentések szerint, a lengyelek leteszik a fegyvert. Legalább négy hadosztályra való löveg- és egyéb hadianyag zsákmányolására van kilátás. Á foglyok szá­mát még nem lehet megállapítani, 'Varsótól dclre négy 21 cm-es mozsarat zsákmányoltak a németek. Bezárult a gyürü azok körül "a len­gyel csapatok körül, amelyek Kutno körül át­törésre tettek kísérletet. Á Visztulától északra a Medlin-erődhöz közelednek a németek, Var­sótól északkeletre visszavetették a lengyeleket, az üldözés során átlépték a főváros és Bialys­tok közötti vasútvonalat. A légihaderő eredményesen tevékenykedett, egy bukórepülőraj elzárta Varsó keleti kijá­ratait. Elpusztították Bialystok pályaudvarát. A Hcla-félsziget nyugati részén fekvő Gros­sendorfot és a hozzátartozó kikötőket birtoká­ba vette a könnyű tengeri haderő. Nyugaton helyi előőrsharcok folynak Saare gem'ünd és Horneck közölt. Tegnap nem volt légitámadás a német birodalom területe fölött. Esti nemet jelentés Berlin, szeptember 12. fA' Német TI. jelenti: A lengyelországi nagy csatában a Kutno körül körülzárt ellenfél ellen ma is harcbavetették a német légierők harci és zuhanó harci csoport­jait és ezek támadásaikkal megkönnyítették a hadsereg előrenyomulását. A harci kötelékek telességét, senkinek eszébe nem juthat az, hogy lazítani igyekezzék az önkormány­zat szabadságának védelmében a törvényes kötelességek végzését. Mégis azt hisszük, liogy az élet és a számok állandó és nagy vitájában nem maradhatnak mindig a szá­mok a győztesek. A számvevőség köteles arról gondoskodni, hogy egyetlen fedezet­len fillér ne szökhessen ki a város pénztá­rából, de amikor arról van szó, hogy pusz­tul a közvagyon, hogy az, amit ma ezer pengőért helyre tudnánk hozni, azt a kö­vetkező évben ötezer pengős áldozattal sem javíthatjuk ki, akkor még a rideg számok erzőszívű munkásaiban is kell keresni any­nyi megértést cs méltánylást, hogy a két kötelesség közöiti ellentétet ki tudja egyen­líteni. Az egyenletek embereitől várjuk el­sősorban a kiegyenlítést. Az nem lehet, hogy amikor egy sürgős és fontos közn,un­ka elvégzéséhez ötezer pengőre van szük­ség, akkor az állami számvevőség csak 4500 pengőt tudjon a város rendelkezésére bocsátani a — város pénzéből. Tizenhárom­milliós költségvetési keretben 500 pengőn nem akadhat meg közmunka. Láttuk már, nem egyszer, hogy százezrekre lehetett fe­dezetet találni öt perc alatt, ha parancsoló szempontok követelték az áldozatot s mennyi találékonyság és leleményesség mu­tatkozott meg ezeknek a fedezeteknek ki­jelölésében. A város polgársága nem kér, bűvészmutatványt, vagy zsonglőrködést, de kéri azt, hogy az ellenőrzés ne legyen késleltetés, a felügyelet ne legyen akadály. Mindezt természetcsen jobb volna el­mondani a közgyűlés termében, de mikor lesz arra mód? Titokban azt hisszük, hogy, a város nyom'alványszúllítója késlelteti a közgyűlési terem tatarozását, mert amíg nem készül el a közgyűlési terem, addig nem veszik észre, hogy meddig tart az idén a költségvetés kinyomtatása. Erről valóban krokit és korképet, — minden igazi kroki egy kiesif korkép is, — lehelne írni a ma krónikásának, I

Next

/
Thumbnails
Contents