Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-29 / 222. szám

DÉLMAGYARÖRSZÁG. Péntek, 1939. szeptember 29: Cserzy Bóla: r A NAGY PALÓC •v SZEGEDEN MikszáthKálmánszegedi ujságiróskodása űi - . A Hunjjário-kavéKázBan már várakozott az érkezőkre Enyípdi. Pósa és n Napló fő­szerkésztője most' ismerkedett meg szenté­ly esen. Enyedi ismerte Pósa nevét. Tudta lóin, hogy jónevü pocta és kitűnő publicis­ta. Abban a pillanatban, amikor kezetszori­tolt Pósával, az n gondolata támadt, bogy közvetlen ebedutáh indulnak Szntymazro. Á A konflisokat el sem bocsájtották írtjukra, banem olt várakoztak a kávéház előtt az ebéd végéig. Már ebéd alatt megkezdte a puhatolózást Enyedi, bogy vájjon Pósa La­josban volna-e hajlandóság lejönni Szeged­re újságot irni. — Hogy tetszik neked Szeged? — érdek­lődött már a leves végén. — Nagyon. Tiszta, rendezett város és amint látom, mozgalmas az élete is — kö­rölte véleményét Pósa. Enyedi pedig alig tudta abbahagyni a vá­rosdicséretet. Elragadtatva beszelt a szegedi társadalmi életről. S amire a sülttel végez­lek, már meg is kérdezte Pósát: — Nem volna kedved Szegeden ujság­írőskodni? — Bizony volna, csak nehezen lehetne megoldani... — És miért? — Mert csak a ti lapotok", a Napló jöhet­ne szóba ... — És miért nem lehetne erről beszélni? kérdezte egyre lelkesebben Enyedi. — Ha jól tudom, nincs nálatok üresedés, legalább is igy informált Gelléri... A beszélgetést nem folytathatták tovább, mert Mikszáth a szatymazi kirándulással kapcsolatoson valamit közölt Enyediékkel. A délutáni kirándulásról csak a későesti érákban érkezett vissza n társaság. Gellériék nz éjszakai vonattal utaztok vissza a fővá­rosba. Szatymazon azonban ismét szóbahoz­la Enyedi Pósa Lajos előtt a szegedi újság­írói skoaásának lehetőségét. Röviden tárgyal­tak most a dologról, ellenben megállapodtak abban, ha aktualissá válik az ügy, ha a Naplónál megüresedik egy ujságiró-állás, I nyedJ azonnal értesiti Pósát, aki legkésőbb agy hónapon belül elfoglalja Szegeden a .fölkínált pozíciót. • Szeptember végén János ur szüretre invi­tálta meg n Szegcdi Napló szerkesztőségét. KitiinŐcn fölszerelt, nagy szöllősgazdasága volt Felmayernek Szatymazon és környékén. — De csak magyar embereket látok szí­vesen vendégül — mondotta tendenciózu­san, Mikszáthra célozva. — Hát ki az, aki nem magyar közöttünk? kérdezte Bánfalvi sértődést szinlelő han­gon. — Vannak egyesele, akik palócnak vallják magukat — kötekedett tovább János ur s az azon o napon megjelent Napló tárcájára célzott. Mert ezen a napon is Mikszáth tol­lából jelent meg n tárca a lapban, „A paló­< /okról" cimen. Egy könyvről irt tórcaismer­letést Mikszáth, amelyben hitet tett ismét palóc faja mellett. Igy irt többek között, amely a svábbaoltott magyar Felmayer Já­nosnak ugyancsak nem tetszett: „Pintér Sándor Széchényi ügyvéd tisztelt barátom volt az első palócz, ki a fegyverfor­gató népből kiválva, derekasan forgatta meg i tollat is faja érdekében a „Palócokról" irt könyvében, mely nem régiben felent meg. Kár, bogy jelesebbjeink, mint Teleky Lnsz­- ló, Madách Imre, Szontogh Pál, kik pedig a legjobban ismerték véreiket, s mindnyájan írók ró voltak, soha sem fektettek arra sem­mi súlyt, hogy e történeti hatryomápvokban cs elütő sajátságokban gazdag költői nép, mely a Kara'ncs alján két ezer cv óta be­szel és dalol magyarul, kellőleg ismertetve és méltatva legyen ..." (Folyt, köv.) Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 41359—1959. Ii. sz. Tárgy: Iparjogositványok bejelentése. Hirdetmény A zsidók közéleli <5s gazdasági tcrfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 7720—1939. M. E. sz. rendelet 37. §-a értelmében a 'lörvcny 1. íj ának körcbe tar­tózó adatokról »lparigaZOlvány, illetőleg iparengedély alapján ipart iiző iparosok bejelentő­ül pjá«-n az I. fokú iparhatósághoz 1939. évi októlier hó 15. napjáig tartozik bejelentést tennj minden olyan iparos és kereskedő, akinek iparigazolványa, vagy iparengedélye van. Ila az iparigazolvány, vagy iparengedély alap­ján kereskedelmi társaság, egyesület, vagy más jogi szeméiy üz ipart, iiyen bejelentést kell tcn. niök: a) részvénytársaságnál és szövetkezetnél a ve­zetőknek, az igazgatóság és Iclügyelőbizoltság tagjainak; b) közkereseti társaságnál a tagoknak; c) betéti társaságnál a beltagoknak; d) korlátolt felelősségű társaságnál a tagok­nak, az ügyvezetőknek és a fciiigyctóbizoltság tagjainak, illetőleg az •utóbbiak helyett válasz­tolt hites könyvvizsgáióknak; e) egyesületeknél, vagy egyéb jogi személyek­nél a vezetőknek (az intézöszerv tagjainak). 11a a közkereseti, illetőleg a betéti társaság­nak zsidó tagja is van, bc kell jelenteni a közke­reseti, illetőleg a betéti társaság összes tagjai be­téteiének értékét is. A kereskedelmi társaság, egyesület, vagy jo­gi személy vezetőinek tekintendők: az elnök, az alelnökök, a vezérigazgató, a helyettes vezérigaz­gató, az ügyvezető igazgató, az igazgató és mind­az, aki bár más elnevezésű állásban vagy meg­bízatásban olyan tevékenységet végez, amelyet az illető vállalatnál vagy más hasonló vállalatnál rendszeresen az előbb megjelöllek látnak cl. Az ugyanazon kereskedelmi társaságra, egye­sületre, vagy más jogi személyekre vonatkozó bo-. jelentéseket az ipart (kereskedést) üző kereske­delmi társaság, egyesület, vagy más jogi személy együttesen nyújtsa be nz elsőfokú iparhatósághoz. Az olyan személynek (özvegynek, kiskora gyermeknek vagy unokának, illetőleg gyámnak), aki az iparos halála után az általa gyakorolt ipart az 1922:XII. tc. 7., illetőleg 8. §-ának rendel, kezései alapján folytatja, a bejelentést arra a személyre, illetőleg azokra a személyekre vonat­kozóan kell megtennie, akinek jogán az ipart gya. korolja. Az iparosnak (kereskedőnek) kérelmére a fő­üzlct (főtelep) helye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság tanúsítványt ad arról, hogy az ipa­ros (kereskedő) a bejelentési kötelezettségnek eleget tett. Az iparos (kereskedő) fióküzletára (fióktelepére) nézve a szóbanlcvő bejelentési kö­telezettségnek azáltal is eleget tehet, hogy a fö­üzlet (főtelep) helye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság által kiállított ilyen tanúsítványt mu­tatja be. Ila a bejelentő, bejelentése szerint, nemzsidó­nak tekintendő, illetőleg a törvény 2. fj-ánnk eiső és utolsó bekezdésében meghatározott valamely kivétel alá eső szemelv, az erre vonatkozó ada­tokat a végrehajtási rendetet 1.. 3. és 6. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően, eredeti, szó­szerinti anyakönyvi kivonatokkal, tanúsítvánnyal, tüzharcosigazolvánnyal, stb. igazolni köteles. A szükséges okmányok csatolására vonatkozó rész­letes tájékoztató a bejelentő lap 3, oldalán talál­ható. Ha a bejelentés részvénytársaság, szövetke­zet, korlátolt felelősségű társaság, egyesület, vagv más jogi szenié.ly iparűzésére vonatkozóan történik, a bejelentéshez elegendő a szükséges okmányokat hitelcsitelt másolatban csatolni, fel­iéve. hogy magán a bejelentő lapon az ipart (ke­reskedési) űző, cégszerű, illetőleg alapszabály­szerű aláírásával igazolja, hogy a bejelentőlap, hoz hitelesített másolatban csatolt okiratok, ere­deti példányát nála bemutatták. Az Országos Földhitelintézet, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Falusi Kislakásépilő Szövetkezet, a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogvasz.iás: Szövetkezel, a Fulura Részvényt ár. sasng. a Magyar Mezőgazdák Szövetkezett, az Iparösok Országos Központi Szövetkezete, a M»­gp$ Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete," illelöicg tagszövctkezc­íei csak az iparigazolványokra, illetőleg iparen­gedélyekre vonatkozó adatokat kötelesek bejelen­teni; az cmlitclt vállalatokat egyéb bejelentési kötelezettség nem terheli. Az iparüzök annyi bejelentőlapot kötelesek ki­állítani és beadni, aliáuy érvényes iparjogosilvá­nyuk van. A bejelentőlapokat az iparjogositvány, vagy iparjogositványok felmutatása ellenében »z el­sőfokú iparhatóság (Városi Bérház II. cm. 17. aj­tószám) a hivatalos órák alatt adja ki, valamint a kitöltőit cs okmányokkal felszerelt bcjclentölc­pokat ugyanott kell benyújtani. Az iparjogositvá­nyokat (iparigazolvány, iparengedély) a bejelentő­lapok benyújtásakor is feli kel] mutatni. Az az iparos, kereskedő, vagy más bejelentés­re köteles személy, aki a bejelentési kötelezett­ségnek nem tesz eleget, kihágást követ cl $ amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, az 1939. évi IV. tc. 23. értelmében kél hónapig terjedhető elzárással bün­tetendő. Szeged, 1939. szeptember 28. Dr. Pálfy József sk„ polgármester. APROHIRDETESER Erős kifutófiut, ki M­ciklizni tud, 15—16 éveset, azonnali belé­pésre keresek. Jelent­kezni: Varga Mihály­cégndi, Aradi u. 1 flDffPVaCL Friss szilvalekvár kapható Fcucrué, Va­lói la-lér 15 Különbejáratu bútoro­zott szoba fürdőszobá­val, esetleg ellátással 1—2 személynek kiadó. Mikszáth Kálmán u. 11, 1. c. 2. a. Uri magánházban tá­gas. parkettás udvari szoba, konyha nélkül, kiadó, beraktározásra is. Dugonics utca 14. 1 és 2 szobás modern utcai URI LAKÁS a legszebb helyen no­vember 1-rc kiadó. La­kásügy nökség, Dugo­nics tér. Jól főzök, mindenesnek mennék 1-ére. — Érd. Pusztcszcri utca 21 sz. udvarban. Lehetőleg bentlakó — mindenes magas fize­téssel, azonnalra fel­vételik. Erdős, Gyer­tyánios u. 9a. (38838811 Varrólány állandó mun kára és tanulólány fel­vétetik. Kricncrné, — Vár u. 7, I. cm. ELADÓ BELVÁROSI JÚFOR­GALMU V KNDÉGL(j betegség miatt, esetleg 1500 2000 P-vcl társu­lás lehetséges. Bövcb. bet Mézemé irodában, Horthy Miklós u. 2. — (Kultúrpalotánál.) 297 Rövid gyakorló zongo­ra 110 P-ért eladó. —. Lakásügynökség, Dugó­nics tér. VÜlÖMtltV Lakásfcrtóticnitö Vállalat CIHN Irodája, Somogyi utca 10 sz Tel. 31-77. Szimpátia levelét át­vettem. Felefős szerkesztő: BÁRTFAI LÁSZLÓ —oO— Felelős kiadó: * HUNYA BENEDEK DR —oo»— Szerkesztőség: Szeged, Aradi-utca 8; teleion 23-33, éjszaka: 10-84. — Éjszakai szerkesz­tőség: Kálvária-utca 14. Fogadóórák: 11.30—13 órái® Kiadóhivatal: Szeged, Aradi-utca 8; telefon: 13-06. Nyomatott Ablaka György körforgógépéu Szeged, Kálvária utca I i. Telefon: 10-81. Az üzemvezetésért felelős Ablak© György,

Next

/
Thumbnails
Contents