Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-28 / 221. szám

0CLMAG7ARORSZAG Csütörtök', 1939. szeptember 28. ff SZINHAZÉSMUVESZET Hogyan rendezte volna Shakespeare a saját darabjait a XX. század színpadtechnikájának ismeretében? Erről a problémáról nyilatkozik Pünkösti Andor, a ,?Makrancos hölgy" szegedi rendezője (A Délmagyarország munkatársától) Lük­tető elevenség költözött ismét a szegedi Vá­rosi Színház falui közé s a nyári csöndesség után új életre ébredt a színpad; leeresztett vasfüggöny mögött serényen folynak a ,,Mak­rancos hölgy" próbái Shakespeare halhatatlan szellemet idévdk az álmodó kulisszák köze s miut valami varázsszóra, telik meg a színpad azzal u különös, kifejezhetetlen fluiduinmal, amely a festett világba, a holt szavakba szik­rázó, örök életet hoz . . . • A vasfüggöny ajtaja előtt feketeruhás, szemüveges férfi áll és halk, szeretetreméltó modorban magyaráz. Szerény megjelenése és finom, halk szava talán nem avatná a művész­együttes központjává és mégis, néhány mon­data után érezzük, tudjuk, hogy az ő kezében van a shakespear.ci varázspálca, az ő szavai­ból árad az a megmagyarázhatatlan áramlat, amely a szellemiség örök fölényét, a művészet szent folsöbbsegét varázsolja a színpadra. Pünkösti Andor, a kiváló esztétikus, író és rendező irányítja a Shakcspeare-vígjáték .pró­báit. Valóban elismcrésrcméltó igyekezet a vi­téz Bánky-féle társulat részéről az az abszolút művészi törekvés, amellyel ezt a nemcsveretü vígjátékot bozza színre Szegeden. A társulat vezetőségének sikerült megnyernie Pünkösti Andort a rendezés munkájának elvégzésére. A címszerepet — amint jelenteltük — Turay Ida, n legnépszerűbb magyar színésznők egyike ala­kítja s a harmadik fővárosi attrakció a dísz­letek tervezője: Básthy István, aki tökéletesen kidolgozott, apró színpad-modelljeivel szintén Szegedre érkezett és személyesen irányítja a diszlctfcstcs munkálatait. A próba szünetében beszélgotést folytattunk f'ünkösti Andorral, aki szellemes, kedves mo­dorában, az alábbi nyilatkozatban konferálta be a „Makrancos bölgy" szegedi előadását. — Boldog vagyok, hogy Szegeden dolgozha­tok, mert az Alföld szivéhez nagyon régi kö­telek fűz — mondotta- Édesapám a szegedi ál­lamópitészcti hivatal fönöké volt, amikor Ti­sza Lajos gróf kormánybiztossága alatt Szeged újjáépült és beváltotta a rcávonatkozó királyi mondást: szebb lett, mint volt . . . — Nagyon örültem, hogy vitéz Bánky Ró­bert, a slagione-tdrsulat igazgatója ilyen szép föladat megoldására éppen Szegedre hívott, ahol boldogult apá m kötelességérzete vei igyek­szem megfelelni vállalt munkámnak. Pünkösti Andor, az írás cs színpad művé­szetének hivatott vezéralakja, ezután föladatá­nak méltatására és a vitéz Búnky-társulat pró­zai együttesének dicséretére tért át: — A feladat nagy, nehéz, kedves és szép — mondotta. Kellemes meglepetés, bár nem várat­lan meglepetés, számomra, hogy a Bdnky-sta­gionc kitűnő társulata méltó az ország máso­dik, legnagyobb városához, ahogy méltó lenne az elsőhöz is. Lelkesedés, kölclcsscgludás egye­sül. minden tagjában a tehetséggel és az együt­tes élén minden viszonylatban föltűnést kell, Iwgy keltsen a meglepetésszerű Kata-Pet­"ueeliiopür: az aranyos Turay Ida és az ellcn­állhalallan humorú Bánky Róbert. A rendezés elgondolásairól szólva a követ­kezőket mondotta: — Az előadás egészen új utakon halad, meg­kísérli a shakrspeari színpad rekonstruálását ágy, amint Shakespeare építette volna meg a maga színpadát, ha a XS-il: század technikai fölszerelése rendelkezésére áll. Az eladásban a shakespeari szövegtől eltérően szerepel a pro­lóg, de Shakespeare szövege, csak más átcso­portosításban. A kísérőzenénél mellőztük a mo­dern muzsikát és az oxfordi egyetemnek a XVll-ik századra vonulkozö zene gyűjtését használtuk föl. A shakcspearei előadások köz­játékait sem mellőzöm; úgy érzem, ezek köze­lebb hozzák az örökéletű remekművet a mai korhoz. Pünkösti Andor a színpad modern áthango­lásánál megemlítette Básthy István díszletter­vező munkáját. A színosfantáziájú színpadmű­vcsz valóbau eredetien oldotta meg a képeket. Modelljei költői módon érzékeltetik a shakcs­pearei színpad stílusát, levegőjet cs hangula­tát, a modern színpadtechnika valamennyi úgynevezett vívmányának, ördöngösségének ós praktikus fogásainak fölhasználásával. A kiváló író-rendező, akinek cz lesz első ilyenirányú szegedi szereplése, nyilatkozatá­nak befejezéseképpen arról a meghívásról be­szélt, amely az Egyetem Barátainak Egyesü­lete részéről érte: — Nagyon boldoggá tett, hogy Csekey Ist­ván dr. professzor úr. az Egyelem Barátainak Egyesülete nevében meghívott egy előadás megtartására s eszel alkalmat ad arra, hogy ennek a talán szokatlan előadásnak elveit ki­fejezhessem. Ezt az alkalmat fölhasználom ar­ra, hogy a shakcspearei játék eddigi történeté­ből szerves fejlődésként igazolhassam a ma­gam szerény kísérletét, Előadásom Vime: „Sha­kespeare az idők viharában:' és a jövő heten 28-án tartom meg. Tulajdonképpen eddig tart Pünkösti Andor nyilatkozata. De a történeti hűség kedvéért hozzá kell fűznünk azt a kedves „közjátékot", amely ríj befejezéshez juttatta az interjút. Be­szélgetésünknél ugyanis jelen volt Turay Ida is, aki filmjeiből jól ismert, kötekedő moso­lyával megjegyezte, hogy bár most ne a ren­dező nyilatkozna, hanem a — kritikus . . . Amire Pünkösti Andor sictett hozzáfűzni nyi­latkozatához a következő mondatot: — Mindezek a kijelentések persze a rendező elfogultságai és semmiképpen sem arrogáljdk az előzetes kritika jellegét .'.. Az előjelekből ítclve, bízuuk benne, hogy a „Makrancos hölgy" előadása után a kritikus sem lesz szigorúbb a rendezőnél . . . Cs. p. = Pénteken nyit a »szegcdiek« színháza. Amint ismeretes: Sziklai Jenő, volt szegedi színigazgató a budapesti Fővárosi Opcrcit-Szinliáznál vállalt érdekeltséget. Vele együtt a Fővárosi Operett­színházhoz került sok szegedi színész is, olyanok, akik az utóbbi években szinte bozzánöltek a sze­gedi deszkákhoz. Azokról sem feledkezve meg, akik már évekkel clöbb kerüllek Szegedről Buda­pestre, valóságos kis szegedi világ keletkezett a nagymczöutcai miiintézetben. Szerdán érkezett meg a Délmagyarország szerkesztőségébe a szín­ház mcgnyilóclöadásának szinlapja, amelyen egész sereg szegcdi névvel találkozunk. \ »Pusztai sze­renád* cimii Fcnyes-rSzilágyi—Békcffi operett primadonnaszcrcpét Iionthv Hanna játssza, kívüle a következő neveket találjuk a plakáton: D. Ko­vács József. Veszély Pál, Misán Islván. Kenéz István. 11a meg hozzávesszük a volt szegcdiek: Sóllliy György, Fülöp Sándor, Kompóthy Gyula. Lengyel Vilmos. Gonda György, Szondv lliri (szegedi lány) és liubinvj Tibor nevét, megálla­píthatjuk: csaknem -csupa szegediek játszanak a Fővárosi Operett-S/inházban. A »Pusztai sz ere­nád > bcmulatóelöadását pénteken turliák meg. Szeged sz, kir. város polgármesterétől. 43.864—1989. II. c. Tárgy: Légoltalmi részleté gyakorlatok megtartása. Légoltalmi hirdetmény A város légoltalmi parancsnoka a légoltal­mi szolgálatra beosztottak kiképzésének ered­ményéről ellcuőrzö szemle tartását rendelte el. Fölhívom mindazokat a légoltalmi szolgá­latra kötelezetteket, akiket a város Igó. pa­rancsnoka az I., II., III., IV., V. cs VI. Igó. körzetek segedrendőri-, gázvédelmi-, egészség­ügyi- és munkásosztagaiba szolgálatija már beosztott, hogy 1939. évi október 1-cn délelőtt fél 8 órakor a tűzoltólaktanyában a bemutató szemlén jelenjenek meg. Fölhívom továbbá a légoltalmi központba figyelő-, riasztó-, és telefonszolgálatra beosz­tottakat, hogy 1939. cvi oklóbcr hó 1-cn délelőtt 10 úrukofi a városháza udvarán ugyancsak bemutató szemlén jelenjenek meg. Fölhívom végül a légoltalmi körzetek veze­tőit cs parancsnokait, valamint az egyes kör­zetekbe beosztott orvosokat, mérnöküket és tüzoliótlsztokct, hogy a fenti helyen cs idő­ben a Igó. scgcvloszlagosokkal együtt jelenje­nek meg­Aki a bemutató szemlén a kiiűzött helyen é« időbon nem jelenik meg, kihágást követ el 8 az 1939. cvi II. t.-C. értelmében 2 hónapig ter­jedő elzárással büntetendő. Szeged, 1939. szeptembor 27. Dr. Pálfy Jözsef sk,, polgármester, Szeged sz. kir. város igó. vezető ja Szeged sz, kir. város polgármesterétől. Hirdetés Szeged sz. kir. város területen magánosok tu­lajdonában levő kos, kan és tenyészbika apaálla­tokat a bizottság az alább felsorolt helyeken és időben vizsgálja felül: 1939. október hó 9-cn délelőtt 7 órakor Szcgcd-Rókuson a volt fedea. telési állomás épülete előtt, délelölt 10 órabor a felsővárosi bikaistállé mellett, délután 1 órakor Újszegeden a Torontáli-téren, délután 2 órakor a Közvágóhíd előtti Vásárté­ren, 1939. október hó 10-cn délelőtt 9 órakor a röszkei piactéren, délelőtt 12 árakor Széksóstó, kisvasúti állomás­előli, délután 3 órakor a kissori állomás elölt, 1939 október hó 11-én délelőtt fél 7 órakor a szeged—hajai müulon # 13ába-kcrcszlnél, _ / délelőtt 8 órakor a szeged—bajai müulon m Kossuth-kutnál, j délelőtt II órakor Alsóközpouton a ménállo­más előtti téren, v délután fel 2 órakor a királyhalmi városta* nyán, délután fél f órakor Álokházán a volt bika* istállónál. 1939. október hó 12-én délelőtt 10 órakor a szeged—csorvai müulon * Fodor-féle vendéglő előtt, délelőtt 12 órakor Zákány—Lcngyclkápolnánál a Lengyel-féle vendéglő elölt, délután 3 órakor a Vágó kisvasúti állomás előtt* délután Tél 5 órakor a Ruzsajárás kisvasúti ál­lomás elölt. 1939. október hó 13-án délelölt fél 9 órakor Szatymazon a Báló-félc vendéglő előli, délelőtt 11 órakor Felsőközponton a közigaz­gatási kirendeltség épülete előtt, délután 2 órakor a kistelek—niajsai Ós csen­gelei hatjóut keresztezésénél az ulkaparóház előtt, délután 3 órakor a csengelei Várostanyán. Felhívom mindazon szegedi lakosokat, akiknek tulajdonában bika-, kan- vagy kosapaállat van s azokat közlenvi's/.lési célokra kívánják felhasz­nálni. az előbb leisorolt helyeken és időben jószá­gaikat vizsgálatra vezessék elő annál is inkább., mert az engedély nélkül fedeztető gazdák cllee sz-igoru eljárás fog nieglndiftntni. A köztenyésztésre alkalmasnak talált apaálla­tok tulajdonosai részére a bizottság igazolvánjyi fog kiállítani. Szeged, 1939. szeptember hó 21 én Dr. P.ilfv József -k.. polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents