Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-28 / 221. szám

DÉLMAGYARORSZAG CsOíörtoK, 1939. IX. 28. Pótadóemelés KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 221. szám Egyre félelmetesebben, mert egyre bizonyosabban hangzik a beavatottak jóslata: készülnünk kell a pótadó fölemelésére. Minél jobban húzódik cl a költségvetés tárgyalása, minél később jut a város polgársága a számvevőség költségvetési előirányzatának megismeréséhez, annál többször s annál bátrabb hangon halljuk a kegyetlen jóslatot: nincs más megoldás, föl kell emelni a pótadót, nemcsak Szegeden, hanem valamennyi vidéki városban. S védekezésül nyomban eszébe jut a városi polgárnak, hogy Budapesten ismertté vált a költségvetés javaslata s a fővárosban nem kellett a pótadót fölemelni. A szociális kiadások tagadhatatlanul emelkedtek a fővárosban is s relatíve is nagyobb mértekben emelkedtek, mint a vidéken. Minél nagyobb a város, annál többet kell áldoznia a szociálpolitika oltárán s annál többe kerül a szegénység elleni harc. Minél nagyobb a város, annál nagyobb részét foglalja le költségvetésének is a szociális teher. A pótadó fölemelésének tehát indokaként a szociális terhek emelkedését elfogadni nem lehet. Ha Budapest a maga szociális költségvetésének kereteit tágítani tudta pótadófölenvelés nélkül is, akkor van rá példa és van rá bizonyság, hogy a szegénység ellen, nem szükségképpen a szegénység fokozásával lehet védekezni. Mert a pótadó fölemelése: a szegénység fo'kozása. S azért, mert a város többet kénytelen áldozni a szegénység leküzdésére megkezdett harcában, mint amennyit eddig erre a nemzeti cs keresztény kötelességére áldozott, azért fokozza a szegénységet, amelyet lc akar győzni; nem látszik sem a logika, sem a finánctudomány tunítása szerint észszerűnek. Amíg minden jövedelem, amit a köz teremtett meg és minden érték, amit a városi polgárság áldozatai termeltek ki, nincs kijelölve a közteher fedezetére, eddig gazdasági bűnt követ el az, aki a. termelőmunka megbénításával akar a közterhek forrásairól gondoskodni. Ha a pótadót emelik, a szegedi házingatlanok abban a pillanatban többet veszítenek értékükből, mint amennyit a pótadócmelésbcn mutatkozó közteher tőkésítve kitesz, mert ha egyszer elindulunk a pótadó emelésének útján, akkor az ingatlanpiac kénytelen a terhek újabb emelkedését is számbavenni. Építkezni nem lehet, mert a pótadó nemcsak az építkezési kedvet töri le, hanem a terhek fokozásával drágít ja is s kisebb kedvvel cs nagyobb költséggel kinek lesz kedve építkezni akkor, amikor — s most méltóztassanak idefigyelni sorsunk urainak is, — ugyanazzal a tőkével, amellyel Szegeden 10.000 pengő évi jövedelmet biztosító házat lehet fölépíteni, Budapesten 20.000 pengő évi 'jövedelmet biztosító házat lehet venni. A város vezetői nézzenek szét s meg fogják látni, hogy azok, akiknek módjukban állana Szegeden építkezni, nem építkeznek Ut, hanem Budapesten vásárolnak maguknak kész házat.. Akinek annyi pénze van. hogy nagyobb házat tudna itt építeni, az Budapesten vesz .magának kés/ házat. Három-négy nagyobb 'ingatlanvételről tudunk az utóbbi hetekVarsó föltétel nélkül megadta magát Pénteken adják át a várost a németeknek Ribbentrop Moszkvába érkezett és nyomban megkezdte tanácskozásait ^ Négy külügyminiszter találkozója az orosz fővárosban Berlin, szeptembert 27. A véderőfőparancsnokság közli: — A Varsó elleni támadás során cszakón elfoglaltuk az első erődvonalat, délen padig a másodikat. E támadásnak hatása alatt a lengyel parancsnok szerdán délelőtt fölajánlotta a város és a csapatok átadását, A hadsereg főparancsnoka megbízta BtaskBwitz tábornokot, hogy vezesse az átadással kapcsolatos tárgyalásokat. A tárgyalások során Varsó föltétel nclkiil nélkül megadta magát. A város átadása előreláthatólag szeptember 29-én történik meg. Ribbentrop moszkvai utia Berlin, szeptember 27. A szovjetorosz kormány meghívására szerdán reggel 9 órakor a tempelbofi repülőtérről Moszkvába indult Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter. Társaságábau volt Skva rezek berlini orosz nagykövet és Parolav követségi tilkár. Környezetében van még G'ans helyettes államtitkár, Svhnur. re, II e n k e és Kordt előadó követségi tanácsosok, II a I c helyettes protokollfőnök, valamint környezetének több tagja. A német külügyminiszter elutazása előtt megjelent a repülőtéren Bcljakov dandártábornok, orosz légügyi attasé, a nagykövetség több tagjával. Moszkva, szeptember 27. Ribbentföp nemet birodalmi külügyminiszter és kísérete, köztük Forster körzetvezető, szerdán délután 5 'órákon a „Grcnzmark" külünrepülőgepen megérkezett a moszkvai repülőtérre. A repülőtér főépületen a moszkvai repülőtérre. A repülőtér főépületéi sok horogkeresztes zászló díszilelle. A birodalmi külügyminisztert ünnepélyesen fogadiák A bemutatások után Ribbentrop ellépett a légierő díszszázada előtt, amely a repülőtéren sorakozott fül, majd gépkocsin a német nagykövetségre hajtatott. (MTI) Moszkva, szeptember 27. Tlibbrnlr'öp birödalmi külügyminiszter, szerdán este 10 órakor, a moszkvai német nagykövet kíséretében a Kremlben megkezdte első politikai megbeszélését. (MTI) lengnelország föl osztása Körüli nehézségcKKcl liozzöK Kapcsolatba Ribbentrop utfát Ncwyork, szeptember 27. A Newyork Times jeleutése szejint Ribbentrop elutazása Moszkvába valószínűleg a Lengyelország felosztása körül fölmerült nehézségekkel hozható kapcsolatba. A lap hangsúlyozza, hogy nem Ncmclof szág, hanem Oroszország az a hatalom, amely kezében tartja a kcletcurópai eseményeket, A dolgok átterelődtek diplomáciai térre cs ma Moszkva a sakklnlzások középpontja. ben, amelyekkel budapesti ingatlanok cseréltek gazdát s szegediek voltak a vevők. Ez a tünet cgymagábanvévc kell, hogy elriassza azokat, akik a pótadóemclésrc gondolnak, mint egyetlen rcrucdiumra — betegségnél nagyobb baj az orvosság, — és egyetlen kivezelő útra. Szegeden nincs építkezés, az építkező ipar pangása következtében harminckét szakma iparosai és munkásai sínylődnek s akinek volna pénze építkezni, azt a szegedi adóztatási viszonyok kergetik el innen pénzével cs befektetési kedvével együtt gazdaságilag védettebb, az adóztatás tekintetében ártérnek deklarált területre. Belátjuk, sokkal több invenció, leleményesség, bátorság és találékonyság kell új bevételi forrásol> fölkutatásához és megnyitásához, mint a pótadó emeléséhez, dc a pótadót csak azéit. nem lehet cinéini s ezzel a szegedi gazdasági életre új katasztrófát zúdítani csak azért, mert hirtelen más nem jut az eszünkbe. Először is, semmi hirtelen elhatározásra nincs szükség. Annyi idő alatt, mníg a szerződéses városi nyomda elkészíti a költségvetést, addig Németország nagyhalaimat győzött lc, a másikkal megnemtámadási szerződést készített elő és kötött meg s egész európai politikájának irányát képes volt megszabni. 11a világesemények sorozatát életre lehetett hívni ezek alatt a napok alalt, akkor talán lehetett volna gondolkodni azon is, — idő v< át és van rá elég —, hogy a város gazdasági életének megnyomorítása helyett hogyan lehetne a szociális problémák frontját b'dgöngyölílcni s a szegénység fokozása nélkül, hogyan lehelne segíteni a szegénységen? A pótadó nagyobb szegénységet okoz, mint amennyit bevételeinek emelkedésével meg lehet szüntetni. Aki pótndóval akarja a szociális kiadásokat fedezni, az úgy jár, mint aki azért mélyíti a gödröt, hogy a kikerülő földdel temesse be a gödör száját.'