Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-24 / 218. szám

tfasarnop, 1959. szeptcmSer 24. DÉCMAGYARORSZXG SZINHÁZÉSMÜVÉSZET Gyümölcs a fán (Zilahy Lajos sxinmQwe) A Vigsxinház bemutatóelőadása Ssegeden Kivételes esemény vitorláival, valóban ritka és ünnepi est zászlóival indult el szombaton esle idei uj útjára a szegedi színház nehézjáratu és bizonytalan bajója. A szelek még zavarosak, olykor magasbalcuditök, máskor viharosaknak kisértenek, mégis ezt a karcsú és felfedező hajót száz cv bátorsága, tanulsága és hagyománya megvédi minden elszabadult aknától, vagy villan, ni készülő villámlástól. A szombati ünnepi est a távolságokból őrállomások és világítótornyok biztató cs révbe kalauzoló fényeit hozza, —• ennek a hajónak biztosan és bátran kell szelnie a homályos és bizonytalan vizeket. Ünnepi est, valóban az. Kapunyitás egy bosszú és válságos nyár ulán, amelyhez egy clcu álló kiváló iró uj színmüvét hozza el a szegcdi játék deszkáira az ország egyik legelső és a lünő, teremtő években mennyi értéket alkotó színháza. Z i 1 a h y Lajos és a Vígszínház: olyan találkozás és olyan kirándulás, amely a magyar kultura és a magyar művészet őrtornyának fénysugarait jelenti. Ünnepi hajózás a színjátszás taván, még akkor is, ha ez a premier csak próbabc mutatót, lm ez a produkció csak kiscrleli kirándulást is jelen! 11a még nem tarthatunk olt, ahol egy Frankfurt, vagy Darinstadt, egy Zürich, vagy Lyon, vállalhat önálló és bátor csatákat a színjátszás nemzeti és emberi kultúrájáért; ba még olt tartunk, hogy száz cv gyönyörű tradícióiban sem lehet önálló és függetleo szinház! utakról beszélni a magyar városokban, — akkor ritka alkalom és kivételes ünnep Zilahy Lajos cs a Vigszinliáz vállalkozása: a próbabeniutató magyar rs jelesen szegedi változata. És a lényt, a produkciót — amelynek nemes kezdeményezése taláu majd megnyitja egyszer a teljes utat, alkalomszerű kísérlet helyett a független és önálló alkotást — az ünnepi esemény fényében és jelentőségében kell őszintén és meghatottan kószön'tenunk. E vállalkozásnál valóban keresve sem lehetett volna ünnepibb és jelentőségteljesebb 'lever dc ridcau*-t találni a szegcdi szinház müsoronkivüli kapunyitása számára. i. "A darabot, amelynek bemutatásához ez az ünnepi alkalom adódott, Zilahy Lajos irta, az első világháború után ébredő (és most megint keserves válságok közé jutott) \uj magyar írásművészei egyik legkülönb egyénisége és kiemelkedő művésze. A 'Szépapám szerelme* óla boszszu ut, győzelmekben és válságokban, diadalokban és problémákban gazdag ut vezetett el a •Gyümölcs a fán* kérdéseihez, amelyek kinőttek és túlemelkedtek a békés és megelégedett szalon polgári nyugalmán — és áttekintenek a népiség alulról való, döulőcn fontos oszlopai felé. Érdekes és ritka irói pálya a Zilahy Lajosé, — egyik felén a zengő tapsok és százas sikerek, ugyanakkor a másik felén a Jegmaibb problémák, megalkuvás és clalkuvás nélkül, olykor szinte hősies irói bátorsággal, szinte szcmbcszállva a •sikerrel*, majdnem kihívóan, szemben a divattal és közönséggel. ÉS éppen ebben van egyik legszebb értéke, fel tudja, sőt fel inert használni megveszlegelő művészetét nem mindig népszerű, nem mindig kivánt, de mindenkor magyar és európai prolémákérf. És olyan eszközökkel, amelyek a művész és a varázsló közös vegykonyhájából valók. A kor művésze és ugyanakkor korszerű költő. Most hirtelen csak a *Szibéria*, a »Süt. a nap*, sőt tovább, jelentékenyen tovább, a »Fehér szarvas*, vagy a »Tizcnkettcdik óra*, korszerű és egetö hitvallásaira gondolunk, amelyek melleit — ha ugy tetszik, szemben — áll, mondjuk a •Tábornok*, az »llíolsó szerep*, vagy éppen a •Tűzmadár* átütő és sokáig gyürődző nemzetközi sikere, — itt, ezekben a felvonásokban cs fejezctekben bontakozik ki Zilahy Lajos ritka irói egyénisége. Hozzá mer nyylni a problémákhoz, sorsunk égető, üszkösödő sebeihez, hozzájuk mer nyúlni bátran és merészen, olykor szembe is fordulva- mindazzal, ami ; okosság;, »ó valósság;, • célszerűség-* — és éppen ez a nem szemet hunyorgató merész irói kiállása avatja korunk és szellemünk egyik legelső művészévé. Aki tudja, hogy az Írónak hivatása van, az élen kell állnia az aszfalt es a sekélyes divat ágyutüzében, sőt, ha kelL az Írónak azt is vállalnia kell. hocy kora előtt jár egyedül, az előretolt állásban, golyóktól védő óvatos fedezék nélkül, — mert az iró a nemzet és a szellem lelkiismerete, akinek nemcsak az a feladata, hogy hazavigye a taps és a pénztári raporlok csábító örömeit . . . Ebbe az irói meggyőződésbe kell beleállitani szombaton este bemutatott uj színmüvét is, a »Gyümölcs a fán«-t, amely szimbolumszerü hidat jelent a népiség fele — és ha nem is áll a »Fchcr szarvas., vagy a /Tizenkettedik óra* előtt, de mindenesetre velük egy sorban áll. A probléma ezúttal a gyermek", — aki nincs. A gyermek, aki mindenekelőtt és mindenekfölött a z anyác. A probléma: a jövendő élet, amely a jövőt jelenti és a nemzetet őrzi. És a gyermek oly döntő kérdése kapcsolja össze a népiség (nem divatját, de) pilléreit. A gyermek mögött a sorsdöntő gondok kisórtenek. a gondok, amelyeknek megoldása, vagy cllckozlása majdan a jövőt alakítják. És itt merül fel a professzori otthonban és a szobalányi ösztönökben a népi gondolat árnyéka, »amclyct tulajdonképpen nem a nép talált ki, hanem a meddő középosztály* . . . »A népi gondolatnak — mondja az iró — tulajdonképpen a középosztály a törvénytelen apja* . . És végül is a gyermek, a tiszla cs egészséges jövő győzedelmeskedik, hozza el a gyümölcsöt adó fundamentumot, az életet. A probléma a szociologus-professzor otthonában kezdődik. A professzor házassága meddő, gyermek nélkül szinte reménytelen. A válságban férj és feleség elhatározza, hogy mindenképpen, vagy másképpen gyermeket szerez, aki mégis az övék. A feladatra alkalmasnak látszik a kis szobalány, az egészséges és pirospozsgás. «népbő| való • Anna. A tervet közösen határozzák el, férj és feleség, sőt a p^ofesszorné az. aki elősegíti, sőt, előkészíti a dolgot. Az elindítás éppen olyan merész és pszichológiailag érdekes, mint maga az egész probléma. A kis Anna rááll a feladatra (majdnem azt mondtuk, kísérletre), de amikor a gyermek, ennek az ifju, jóizü fának tavaszi evümölcse itt van. a furcsa helvzet váratlan meglepetéseket idéz elő. Anna feladatának és jelentőségének ösztönében egyre türelmetlenebbül otthonosan érzi magát a professzor otthonában, a feleségnek fel kell ismernie a tolakodó meglepetést és Annát elküldik a házból, a gyermek mellől Pe a gyermeket nem engedi, elrabolják az álszülői házból, elviszi haza, vissza a fa, az édes fa mellé És hiába minden kísérlet és elmélet: bele kel) nyugodni, a gyermek nem lehet kizárólag az apáé, a gyermek elsősorban és clszakilhataLlanul, döntően — az anváé. az édes anyáé, 3. A merész, mindenképpen bátor, olykor meglepő iveket, a figurák rajzát, a helyzetek hullámzását, feszültségét, olykor jóizüen ömlő derűjét, a diologusök lobogását (különösen az első felvonás villanó citmikáját), az egész épületet mindvégig egy különös élmény izgalmával és sok ismeretlen izével figyelte a bemutató forró hangulatu nézőtere. A kontaktus pillanatok alátt megvalósult a forró atmoszféra jegyében szinpad és nézőtér között. És ezt az atmoszférát a Vígszínház történelmet formáló stílusa, hagyományos előadási virtuozitása teremtette meg. Ez az előadás valóban a legnemesebben ismert — vígszínház i. Szellemben és kifejezésben, együttesben és a részletek illanó suhanásaiban: a magyar játék művészete és büszkesége. A nagyvonalú stílust, a lehelleiekig nemesre csiszolt előadást Tarnay Krnö Szegeden is oly sokszor ismert (és hosszú évek óta annyira nélkülözött) rendezői tudása és játekmesteri szuggesztivitása teremtette meg. Zenekar, amelyet egy mesteri pálca irányit és amelynek minden hangszere szinte a vezérraotívumot hangolja. Az előadás nyilván sokáig egyik emlékeztető büszkesége lesz egy nagy kort idéző vígszínház! stílusnak. " A sürgető éjféli órában csak meghatottan tudunk gondolni üa.yka Margit megható, vérből, szivhol és szivdobbanásból való Annájára, aki oly őszintén, szinte fájdalmasan tisztán szólal meg, hogy ez már tul van a játék mesterségén, — cz maga is szivböl mélyről való költészet. Mellette egy pompás színészi kultura és karakter ábrázolokcszség ritka értékeivel Somló István, aki a szociologus-professzor sokszor meglepő cs olykor magyarázatra is szoruló alakját igaz emberi anyagól mintázza meg, érdekes és mindig érdeklődést keltő raijvészi eszközökkel. Meglepetést és jóleső feltűnést kelt Mágori Mária első vigszinházi fellépésével, — okos, könnyesen cmheti, szenvedő és önfeláldozó tud le,tini a szomorúság meleg-barna színeivel is. Az életet, magái a külső életet bozza Sulyok Mária életteljes játéka, veszedelmes szépsége cs igéző asszonyisága egy elvált és élnivágyó bí rónő támadásaiban, Egyenes vonalában is melegen rokonszenves Vért ess Lajos nyugodt és biztos alakítása. Bihary József remek talentuma most is magával ragad néhány rövid nerc alatt is — és mindegyik szereplő minden részlettel egy-egv alkotás ebben az alkotásban: T. Oláh Böske édes pirosulma-izc, Étsy Emilia önfeláldozóan szép epizódjcleuete, Siltkey Irén és Hidassy Sándor egy-egy kitűnő figurája. A színpadi képek halán az egyedüliek, amelyek nem mindig és nem mindenben adják' a vigszinházi finomságot és ezernyi gondosságot, érthetően. 'A telt és ünnepi nézőtér mindvégig nentcsa® feszült érdeklődéssel, de a siker kirobbanó jeleivel volt részese az érdekes kísérleti premiernek'. Azonnal felismerte és értékelte az iró kívánságára megvalósított angol rendszert, hogy a felvonásokat nem szakítja szét a függöny előtti hajion gás; irói és színészek csak az utolsó kén ulán jelentek meg a lámpák előtt, amiknris lelkesen lobogó tapsok köszöntötlék az iró bátor művészetét, az együttes, a szinbáz, a rendező nagyvonalú, büszkén magyar, — vigszinházi munkáját. Amely az ünnep lázas szépségét hozta cl a szegedi kepunyitásra Ver György. —oOo— dajka Mlo&Qit mesíti azt a tündéri esetet, amely Győrött, az Úrilány* cimü Zilahy-szinmü párévelötti ősbemutatója alkalmával történt. Egy nagyvállalat fiatal főnöke az ősbemutató alkalmával győri vendégszereplésre leérkezett Belvárosi Szinház igazgatójának: Bárdoss \rturnak nczle Zilahy Lajost, akit megkörnyékezett abban az irányban, hogv menyasszonvjelöltjét, n győri házi színtársulat ifju, rle nem túlságosan tehetséges művésznőjét szerződtesse. Zilahy Lajos 'beugrott* Bárdoss Artúr szerepébe cs a móka kedvéért kijelentette, hogy előbb valamelyik -reprezentatív* szerepében látni szeretné a művésznőt. A boldog főnök készségesen beleegyezett a dologba és nyomban közölte. hogy vasárnap délután föllép a fiatal hölgy s igy alkalma lesz íBárdoss* igazgató urnák, megtekinteni . . . A főnök un alaposan előkészilelte a föllépést, amennyiben nagymennyiségű karzatjegyet oszlott ki a vállalat munkásai között és megkérte a tisztviselőit is. hogy jelenjenek meg a vasárnap délutáni előadáson. Kézenfekvő az ís, hogy kiosztotta a munkásoknak a direktívát: — Amikor én tapsolok', akkor maguk" is tapsoljanak, éljenezzenek ! . . . I Nosza, fölgördült a függöny s a nézőtéren összes >szereplők* jelen voltak: Zilahy Lajos. Davka Margit, a vállalati igazgató, a tisztviselők és fönn a magasban a munkások hiánytalan számban. Elérkezett a *nngy pillanat*, a művésznő belibbent a színpadra, a vőlegénv. jelölt fölemelte a kezét, hogy megadia a jelt a tapsviharra. A taps hamarosan föl is harsant, sőt a 'tulbuzgó* munkások szívvel-lélekkel. telelorokkal kiáltották: — Éljen a főnők nr! BUTORHITEL Mindenkinek készítek havi 10 pengőért részletre leggyönyörűbb kombinált szekrényeket 120 P-töl. finomabb diószio politúrosat 200 P. Rekainiét 50 P. Hálószobát, egyszerűt 270. finom politúros SGO P-től. konyha berendezés 110 P-töl. KAKIISZI inüasztalos, Kossulh Lajos-sugárut 5. Kész selyem (Lavab.) ^(jj^ gg J^j^ a leg Ízlésesebbek SClíÜfe? IfUSUál Csckonrcs-u.4 I.cm.2 (Hozott anyagból is vállalok) KárpitOSÜllefeiHet megnyitottam Feketesas-utca 13 sz. alatt. Kárpitos- ás diszitemunkát juiánvos áron vállalok. Olcsó árak! SCniNmmiNÜ JÓZSI!