Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-23 / 217. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1939. IX. 23. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 217. szám Égi és földi fény Vilmos császár festett, zenét szerzett, darabokat irt, épületeket tervezett, dc min­den szellemi terméke között leghosszabb éle­tű az a szállóigévé előlÓQett mondata lesz, amellyel a háború végének időpontját jósol­ta meg. — Mire a levelek le hullanak, ti már otthon lesztek, — irta első hadi­parancsában. Chamberlain beszédet mondott a par­lamentben, Daladier a rádió nyilvános­sága előtt szólalt meg és háromévi háborút jósolnak. Az elsőszámú világháború előtt, ha igaza van Nietzschenek abban, hogy az őrültség az egyénekben a kivétel s a nemze­tekben a szabály, akkor el lehetünk arra ké­szülve, hogy az emberiség a világháborúkat ís számozni lesz kénytelen, mint ahogy Bu­dapesten számozzák a Kiss Péter és Nagy Pál nevű közrendőröket, tehát az első szá­mú világháború „megnyitása" alkalmával az •emberiséget azzal vigasztalták, hogy a há­ború nem fog sokáig tartani, az angol és francia kormány most azzal „nyugtatja" meg nemzetét, hogy sokáig fog tartani. Ak­kor hónapok jóslásával vigasztalták a szülő­ket/ a feleségeket és a gyermekeket, most hároméves háborúval nyugtatják meg szinte ugyanazokat, mert akik akkor a férjükért reszkettek, azok most a gyermekeikért imád­koznak s okik akkor nz apjukat sírtak visz­sza a háborúból, azokért most a hitvestársak könyörgése ostromolja az egeket. Mielőtt a német hadsereg elindult véres villámtornájára, a Times fölvetette a gon­dolatot: minden háború béketárgyalásokkal végződik, nem kezdhetnénk megfordított sorrendben s nem foghatnánk hozzá a béke­tárgyalásokhoz világháború nélkül? A szel­lemtörténet azt tanítja, hogy a - kérdések örökéletüek, csak a feleletek változnak idők és korok szerint.,A Times által fölvetett kér­dés is örökéletű s most etrv pillanatra — ha tudjuk — felejtsük el, hogy mi történt Lengyelországban, fordítsuk el — ha tudjuk — tekintetünket a német tudás, akarat és fel­készültség fölénye és a lengyel hősiesség ké­peitől és ismételtük meg a Times kérdését: ha az előadás előtt már nem sikerült, nem lehetne az I. felvonás után legalább leülni a béketárgyalásokhoz? Hát ellenállhatatlan pa­rancs, kikerülhetetlen végzet, föltartózhatat­lan démon taszítja Európát a pusztulás út­jára s nem lehet megállni addig, amig a meg­semmisülés utolsó felvonása után lc nem gördül az a vasfüggöny, amelyet azután „ész, erő, akarat" együttvéve sem fog tudni még egyszer fölhúzni? ( Az olaáz sajtó szinte pergőtüzszerü táma­dást .intéz a húbpru folytatásának gondolata ellen s az a / " « " « 1 i h k o T <j < é t ),-<>­veteli. Az olasz sajtó hangja s az olasz kor­mány poIitilarija~közult naify távolságot- nem léTícthck. Abból a zűrzavarból, amely éle­tünkre nehezedik, az iszonyatok törmelékei közül, a reménytelenség szalcpdckából maga­sodik most föl a horizont felé M u s s o 1 i n i A trianoni békeszerződés íölfflvizsgálása egész Európa és Nagqbritannia érdekében áll - írja Rofhcrmere lord „Hadjáratom Maguarországerf" cimü pén­teken megjelent hönuveben London, szeptember 22. Pénteken jeleni meg Rothermere 'Hadjáratom Magyarország­ért® cimü könyve, amelyben ismerteti a lord a trianoni békeszerződés felülvizsgálása érde­kében kifejtett erőfeszítéseit. Rothermere lord ebben a könyvében, amely egyben a tria­noni békcuarancs éles elitclése. lelkes szavakkal adózik a magyar nemzet hagyományos erényeinek, megcmíilve, bogy a 11 millió lelket számláló magyarság válogatott emberpéldányokból áll. Kijelenti ezután, hogy a békeszerződésnek a józan, békés eszközökkel való felülvizsgálása, amelynek érdekében ő is sikraszállt, nem is annyira Magyarország, hanem inkább egész Európa és Nagybritannia ér­. (lekében áÚ. Fölemlíti ezután Rothermere, hogy Musso< 1 i n i, első találkozásuk alkalmával 1938. már* ciüsában a következőket mondotta neki: — A magyar nép lovagias ncinzet. Mi, ola-. szok, ezért tiszteljük őket és csodálattal adó­zunk erényeiknek. A magyar és az olasz né­pet őszinte barátság fűzi egybe. Nem szolgál­ja Európa erdekét, ha a magyar népet tovább, ra is igazságtalanul leigázva tart ják. A szerző­dés szentsége vitán foliil áll ugyan, de ez nent zárja ki, hogy nc változtassanak olyan rendel­kezéseken, amelyek nem kielégilőek. (MTI) Nagyszabású kezdeményezésre készülnek a németek nyugaton Illést tartott az angol-francia legfőbb tanács Pénteken aránylag nyugodtak" voltak a fron­tok. Az előnyomuló orosz csapatok birtokukba vették Vilnát, Varsó azonban még mindig tartja magát. Az Havas-iroda jelentette, hogy a Siar­brückentői dclre fekvő dombvidéken lévő fran­5ia állásokat tovább lövi a német tüzérség és a két gyalogság érintkezésben van egymással, anélkül, hogy .bármelyik oldalon hadműveletet kezdenének. Tovább tevékenykednek a fraucrn repülők: földerítő repüléseket végeznek. Londoni jelentés beszámol arról, hogy egy nemet búvárhajó megtorpedózta az Atlanti­óceánon a „Kensington Courl" angol gőzöst, amely elsüllyedt. Az angol tájékoztató mi­nisztérium közlése szerint Uorc-Belisha had­ügyminiszter és llonkey lord tárCanélküli mi­niszter Párisból visszatért Londonba, miután Daladier, miniszterelnökkel és Gamelin tábor­nokkal tanácskozott, A Franciaországban har­coló, angol csapatok főparancsnokával is talál* kozott a hadügyminiszter cs megszemlélte az angol csapatokatt amelyeket kitűnő hangulat­ban talált. Péntekre 10.000 emberre emelkedett a lengyel menekültek száma Magyarországon. A menekültek között kisebb zárt ka­tonai alakulatok is voltak, amelye­ket lefegyverezlek. A menekült lengyelek elszállítása folyamai­ban var, az ország belsejében fölállított gyűjtő, táborokban. iltési tartott az angol-francia legfőbb tanács Páris, szeptember 22. A legfőbb tanács Pén­teken Angliában ülést tartott. Szeptember 22-cn este 8 órakor kiadóit je­nem Mussolini lángelméje-'és töretlen tekin= alakja. Talán az is sorsszerű volt, hogy Olaszországot vezére távoltartotta a háború­tól s igy Olaszország maradt az egyetlen európai nagyhatalom, amelyik még tudott állni a bcke partjain. Ez a helyzet Olaszor­szágnak akkor is kivételes szsrepet biztosí­tana az európai politika iránvitásában, ha télye világitana az olasz nemzet előit. Róma kettős fényben ragyog, az egyik az örök, el­múlhatatlan fénye a pápai tiarának, a másik abból a dicsőségből árad ki, amelyet Mussolini szerzett nemzetének. A béke kettős szivár­ványa Rómától ivei föl az ágyufüstös égbolt­ra, az égi és földi fény most a bcke sürgeté­sében és ígéretében ragyog mir.den szen­vedő ember számára. Azt, hogy mi lesz három ev után, nem tudja senki, de azt, hogy cz alatt a Károm év alatt mit lehet veszteni, fantáziánk bá­nya-ampája mellett már ki tudjuk tapogatni. Ha a mostani háború technikai fölkészült­ségét, hadászati tudományát, katonai 'és nemzeti szervezettségének fokát, gépesített üzemének teljesítőképességét összehasonlít­juk nz elsőszámú világháború felkészültségé­vel és hadászati ismereteivel, be kell valla­nunk. hogy gyermekcipőben topogtak azok. akik" a hadvezetés akkori tudományának bn­bérkoszoruzta doktorai. Erről sem szabad megfeledkezni, hn az első világháború pusz­tításaival akarjuk fölmérni a második világ­háború háiom évétől várható veszteségeket. Lehet, hogy Anglia. és Franciaország sokat nyerhetnek, de az biztos, hogy nem nyerhet­nek annyit három év múlva, mint amennyit elveszítenek három év alatt. A betét több, mint a főnyereiriúnúL Soha anyira egy uton nem haladt még Róma és a Vatikán, mint most, az égi szó és a földi hang soha nem tudott még összefonódni, mint ahogy most erősítik egymást a béke foitissimójáig. A vallás tanítása, a tudás tanácsa, az erő te­kintélye ugyanazon fáradozik; lehet-e med­dő ez a fáradozás s marndhot-e a pusztába kiáltó szó azok szava, akik a világ lelkiisme­retét szólaltatják meg s akiknek hangjával millió és millió lélek reménye hite, várako­zása cs akarata tör föl.

Next

/
Thumbnails
Contents