Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-20 / 214. szám

2 igyekeztek ezernyi kerülő úton lengyeletltenl, 2. Egy tartománynak, amelyet a német birodalomtól különválasztottak, nem volt közvetlen útja, hanem ezzel a tartománnyal való forgalom, ennek a lengyel államnak Jóakaratától és minden elképzelhető zaklatásától függött. A világnak egyetlen hatalma sem tűrte volna, hogy ez az állapot olyan hosszú ideig fennmaradjon, mint Németország. — Ennek a problémának elfogadható megoldására nézve is kísérletet tettem. Szóbeli javaslatokat terjesztettem elő azoknak, akik akkor Lengyelországban hatalmon voltak. Ezek a javaslatok nagyon is mérsékeltek voltak. .Válaszul Lengyelország parancsot adott az első mozgósításra. Kezükbe adták a döntést, hogy háborút kezdjenek. Ezeknek az embereknek Lengyelország is csak eszköz volt céljuk elérésében. Ma már egészen nyilvánvaló, hogy nem ls Lengyelországról van szó, hanem a német rendszerről. — Tudom, hogyha Lengyelország a háborút választotta, ezt azért tette, mert mások uszították bele. Azért választotta a háborút, mert bizonyos nyugati államférfiak arról biztosították, hogy határozott bizonyítékok vannak a német hadsereg értéktelenségéről és a német nép vezetői között fennálló ellentétekről. Azóta 18 nap telt el és csa. pataink most a hosszú bresztlitowszk—lembergi vonalon és attól északra állanak. Ebben a pillanatban végtelen fogolyoszlopok menetelnek tegnap délután óta a kütnokörnyéki területről. Ma délelőtt már 70.000 volt a foglyok száma. A lengyel hadseregnek ettől a vonaltól nyugatra álló részei néhány napon veliil megadják magukat. A német katonák a szárazföldön, a tengeren és a levegőben a legnagyobb mértékben teljesítették kötelességüket. A lengyel katonák sok helyen vitézül harcoltak, az alantas vezetés kétségbeesett erőbeszitéseket tott, a középső vezetés nem volt elég intelligens, a legfelsőbb vezetés pedig kritikán aiuli volt. E pillanatban német fogságban kereken 300.000 lengyel katona van, mintegy 2000 tiszt és sok tábornok. A lengyel katonák a mi részünkről is elismert vitézségük mellett a legnagyobb kegyetlenséget követték el: asszonyokat, leányokat, gyermekeket mészároltak le. Sok esetben a német katonák szemét kiszúrták, vagy kegyetlenül megcsonkitották őket Hitler ezután gúnyosan emlékezett meg arról, hogy az angolok szerint a németek úgynevezett villámháboruja nem vezetett sikerre. — Közben Oroszország — folytatta — ukrán és fehérorosz testvéreinek érdekeinek megvédése érdekében behatolt lengyel területre. Anglia és Franciaország szerint Németország és Oroszország ezzel hallatlan bűntényt követett el Azt hiszem, Anglia onnan látja a gonoszságot, hctgy a demokrata Anglia és a bolsevista Oroszország összefogásának kísérlete meghiusult, ellenben a nemzeti szocialista Németország kísérlete a bolsevista Oroszországgal sikerűik Itt mindjárt felvilágosítást kell adni. Oroszország az marad, ami volt és Németország is az marad, ami volt Sem az orosz, sem a német rezsim egyetlen egy embert sem akar a nyugati demokráciák érdekeiért feláldozni. Németország megállapodott Németországban és igen csalódik, aki azt hiszi, hogy a két állam között koníliktns támadhatna. Az angol államférfiak, akik egyre azt hitlék, hogy Németország, területét egészen az Uraiig akarja kiterjeszteni, most csalódnak, ha megismerik a német politikai szándékok határit. Azt hiszem, ezzel ismét megfosztjuk őket egy háborús októL ök ugyanis azt állítják, hogy éppen ezért kell harcolni a mostani német rendszer ellen, mert ennek a rendszernek korlátozatlan háborús céljai vannak. Nos, uraim, odaát a nagy brit világbirodalomban! — Németország céljai igen korlátozottak, ezek felől tanácskoztunk Oroszországgal. Szovjetoroszország megegyezése megszüntette azt a lidércnyomást is, amely az angol és francia államférfiakat nem hagyja aiudni a mai német rendszer világhódító vágyakozása miatt. Most megnyugodhatnak, ha megtudják, hogy nem Igaz, hogy Németország meg akarja, vagy meg akarta bódítani Ukrajnát. Nagyon elhatárollak az érdekeink. Ha Angliában kijelentik, hogyha szükséges. 8, 5, vagy 8 éves háborúban akarnak ez ellen állást foglalni, akkor erre a válaszom a következő: Németország súlyos lemondásokkal nyugaton és délen végleges határokat fogadott el. Nekem sem Anglia, sem Franciaország ellen semmiféle hadicélom nincs. A német nemzetnek szintén nincs. — Amióta hatalomra jutottam, azon fáradoztam, hogy népem és a volt világháborús ellenfelekkel fokozatosan bizalmi viszonyt hozzak létrs. Nyomban a saarkérdés elintézése után ünnepélyesen lemondottam minden határrevizióról a nyugaton. Az egész német propagandát ennek a felfogásnak a szolgálatába állítottam és mindent kiirtottam, ami Parisban kételyre, vagy aggodalomig adott okot. — Ha Anclia azt hiszi, hogv Németország elDfiEMAGYARÖRSZAG len háborút kell folytatnia, erre a következőket szeretném válaszolni: — Lengyelország a Versaillesl szerződésben megadott alakjában sohasem támad föl többé. Erről kezeskedik nemcsak Németország, hanem Oroszország is. Büszke vagyok arra, hogy támadnak engem, ba azonban azt hiszik, hogy ezzel eltávolíthatják tőlem a német népet, akkor azt a népet vagy olyan jellemtelennek, vagy olyan ostobának tartják, amilyenek ők maguk. — Ha azt mondják, hogy ez a háború három évig fog tartani, akkor csak részvétemet fejezhetem ki a francia katonáknak. Hogy miért harcolnak, nem tudják. A német nép ebből a harcból nem megverve kerül majd ki, hanem szilárdabban. Ha valamely állam szétforgácsolódik, akkor azok az államok lesznek ezek, amelyeket plntodemokratáknak mondanak. Ezek az úgynevezett viligimpériumok, amelyek csak elnyomásra és a népek fölötti uralomra vannak építve. Hogy ezek az nrak, akik maguk egy óráig sem voltak tűzben, meddig tudják a népeket harcban tartani, majd meglátjuk. Egy dolog azonban kétségtelen: A kesztyűt fölvettük és úgy fogunk harcolni, ahogyan az ellenség harcol. Anglia megtévesztéssel és képmutatással megkezdte már a harcot az asszonyok és gyermekek ellen. Olyan fegyveré van, amelyről azt hiszi, hogy annak birtokában megtámadhatatlan, nevezetesen a tengeri hatalom. Nagyon könnyen eljöhet azonban az a pillanat, amikor Szer3a, 1939. WeptemBer 2d£ m^mmm\ Használt prizmás látcsövet megvételre I I C D II II II II Kelemenkeresek l ic d m h h it utca olyan fegyvert 'alkalmazunk, amelyben bennünket nem lehet megtámadni. Remélhetőleg nem kezdenek majd akkor visszaemlékezni az emberiességre. Mi németek ezt éppenséggel nem szeretnénk. Ez nem kedvünkre való. Egészen Anglián áll az is, hogy a blokád1 a nemzetközi jognak megfelelő formában, vagy pedig a nemzetközi joggal ellentétes alakban folyjék-e le. Mi teljesen alkalmazkodni fogunk ebhez. Egy dolog pedig mindig tisztán fog állni: ez a Németország nem hódol be. Valamennyien tudjuk, hogy milyen borzalmas a háború. Ezt a háborút azonban végigküzdjük, hősies befejezéséig, jöjjön, aminek jönnie kell! Hitler végül a danzigiekhez fordult és ezeket mondotta: —- Bármilyen nehézségeket hozzon Is a sors az egyes emberre a legközelebbi hónapokban és esztendőkben, könnyű lesz az az egész népünket összefogó megbonthatatlan közösség tudatában. Ebben a közösségben kedves danzigi nők és férfiak, azzal a szilárd elhatározással veszem fel önöket, hogy soha ne engedjük magunkat a közösségből eltávolítani. Ez az elhatározás egyúttal parancs az egész nép számára. R földművelésügyi miniszter benyújtotta a SöidbirtoUpoíitiUai javaslatot A zsidók mezőgazdasági Ingatlanain fölül elsőtorban a fogiszemélyek tulajdonában lévő, hevét munkaerőt foglalkoxiató ét haszonbérbe adott Ingatlanokat kívánja fölhasználni a javaslat Budapest, szeptember 19. Vitéz Teleki Mihály gróf földmüvelésügyi miniszter kedden a képviselőházban benyújtotta a földbirtokpolitikai törvényjavaslatot, ".agy amint a javaslat címe hangzik: „A kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló törvényjavas1at"-ot. Az új föld'birtokpolitikai javaslat az ország területe és lakossága között fennálló arány helyesebb rendezésére irányul. Az új földbirtokpolitikai törvényjavaslat a már meglévő 1936:27. t.-c. (telepítési törvény) célkitűzéseinek szellemében és a magántulaj, don elvének megfelelő • szélesebb alapokra helyezi a földbirtokpolitikai tevékenységet. A birtokpolitikai célokat biztosító átengedésre kötelezés jogát a javaslat a kereskedelmi társaságokkal, a megfelelő indok nélkül külföUlon tartózkodókkal, viszonosságot föltételezve a külföldiekkel, az egyházi testületekkel, hitbizományi birtokosokkal, közületekkel és általában jogi személyekkel szemben már 300, egyéb tulajdonosokkal szemben pedig 500 katasztrális holdnál nagyobb mezőgazdasági területű birtokok tekintetében állapítja meg olymódon, hogy az átengedésre kötelezés értéke a birtok nagysága szerint emelkedik. Akinek 1500 katasztrális holdat meghaladó mezőgazdasági művelés alatt álló területű birtoka van, olymódon lehet kishaszonbérlet átengedésére kötelezni, bogy 100 kat. holdon aluli birtok 500 és 1500 hold közötti részének a kataszteri tiszta jövedelem számított 20 százalékát. 1500 kat. Jr.oldon felüli részének pedig 10 százalékát, a 1000 kat. holdnál nagyobb, 10.000 kat. holdat meg nem haladó birtoknál az elébbi 20 és 10 százalékon felül a birtok 1000 kat. holdon felüli részének 60 százalékát, a 10.000 kat. holdon felüli birtoknak pedig az előbbi 20—10 és 60 százalékon a 10.000 kat, holdon felül eső részének 80 százalékát lehet kishaszonbérlet céljaira fölhasználni. Amennyiben a tulajdonos mezőgazdasági müvelés .ílstt álló ing'tlana az 1500 kat. holdat nem haladja meg, a kereskedelmi társaságokkal (hitelintézetekkel) és általában a jogi személyekkel, ideértve sz egyházakat és közületeket is. a külföldiekkel és megfelelő indok nélkül külföldön lakókkal szemben, valamint a hitbizomány tekintetében a hitbizományi birtokosokkal szemben is az ingatlan 30, mds tulajdonossal szemben pedig 20 százaléka erejéig lehet kishaszonbérlet céljaira átengedésre kötelezését elrendelni, ügy azonban, hogy ezekbeü az esetekben 300, illetve 500 kat. holdat érintetlenül kell hagyni, sőt ha az 500 kat. hold kat. tiszta jövedelmének holdankénti átlaga 8 aranykoronánál kevesebb, oly területnek kell érintetlenül maradnia, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 4000 aranykorona. Ezenfelül gyermekenként még a második és £ többi élö gyermek után 200—200 kat hold is érintetlenül marad. A különös méltánylást érdemlő indokokra tekintettel az átengedésre kötelezés ismertetett mértéke 50—60, sőt 70 százalékra is csökken, ha a tulajdonos a birtokon az átlagon felülinél több munkáskezet foglalkoztat, illetve egy-egy kat. hold szántóra legalább 100—120—140 pengőt fizet ki. A házhely szerzések előmozdításához fűződő fontos közegészségügyi és szociális szempontokra tekintettel, a törvényjavaslat az átengedésre kötelezést azonnali készpénzfizetős ellenében általában minden, a házhely céljára alkalmas birtok tulajdonosával szemben lehetővé teszi azzal a megszorítással, hogy ha olyan földműves köteleztetnék ingatlanának házhely céljára való átengedésre, akinek az átengedési kötelezettség után nem maradna 50 kat hold földje, csereingatlannal kell kártalanítani. A zsidók mezőgazdasági ingatlanain felül elsősor. ban a jogi személyek tulajdonában lévő, a kevés munkaerőt foglalkoztató és a haszonbérbe adott ingatlanokat, ezek közül is előbb az újabb szerzésű ingatlanokat kívánja felhasználni a Javaslat és csak utolsó sorban az egyes családokkal már szinte összenőtt ősi birtokokat. Az átengedésre kötelezett tulajdonos Ingatlanáért valóságos és teljes becsértéket„ illetve teljes haszonbért kap. A javaslat a kisemberek érdekeit ebben a vonatkozásban is fokozott mértékben kívánja szolgálni és megkönnyíteni az államnak a nagy haszonbérletek •útján hasznositett ingatlanok kishaszonbérletek céljaira való átvételét, A törvényjavaslat a jövőre nézve megállapítja, hogy mező- és erdőgazdasági ingatlant kik ée milyen föltételek mellett szerezhetnek. A javaslat mintegy másfélmillió kat. holdat biztosit a íöldbirtokpolitikai, legnagyobbrészt kísba6zonbéirletek céljára és megadja a módot arra is, bogy I

arra érdemes kishaszonbérlők a haszonbérletként bírt földet tulajdonul is megszerezhessék. '