Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-17 / 212. szám

.Vasárnap, 1939. szeptember 17. DÉLMAGYARORSZÁG Az iparigazolványok összeírása (A Délmagyarország munkatársától.) A zsi­dótörvény végrehajtási utasítása rendelkezést tartalmaz az iparigazolványok ügyeben is. A törvény értelmében az összeírást október 15-ig kell megejteni és arról a miniszternek jelentést tenni. A helyzet az, hogy az illetékes miniszté­riumból még nem érkeztek meg Szegedre azok a nyomtatványok, amolyek a kérdőpontokat tartalmazzák cs így még nem lehet tudni, hogy az igazolások során milyen okmányokat kell ;csa tolni. Szegeden 7000 iparigazolvány kerül össze­írásra, körülbelül fele-felerészben iparös és ke­reskedő. Az igazolások oly nagy munkával jár­nak, hogy ha. most megkezdenék a munkálato­kat, akkor is kétséges volna, hogy az előírt határidőre betudják-e fejezni. A város most megfelelő mennyiségű nyomtatványt kér a mi­nisztériumtól, ba kellő időben ezek nem álla­nának rendelkezésre, szükséges volna a tör­vényes határidőn túl legalább kétheti haladé­kot kérni. KAKUSZI ISTVÁN kárpitos mindennemű kárpitos munkát vállal ARMDI-UTCA 5. (Délmagyarországgal szemben) SisMéiiieit íuA&pcm kue&ztut Buis&zdtol $<ze>%edify BevzélgeU* idnai Béla pdofutzoual a semte^e* Belgiumtól, az el­maradt ngelv^z-i/iíágiumgcesszu^tól, az fánafios uiazásAál (A Dclmagyarország munkatársától.) A világ rggódó figyelemmel kiséri a lengyel-német hábo­rú fejleményeit, hiszen lehetséges, hogy ettől függ nemcsak Európa, de az egész világ békéjének sorsa. Az általános érdekiödés középpontjába a küzdő felek és a háborús viszonyban álló nem­zetek mellett a semleges, de földrajzi fekvésük miatt mégis érdekelt államok kerültek, igy első­sorban többek között Belgium. A belgák semle­gessége a legszebb példája annak az őszinte bé­kevágynak, amely még mindig ébrentartja az em­beriség lelkiismeretét, bár bombák robbannak, fegyverek ropognak és városok üszkös romjai fö­lött a diadalt ül a végzet, A belga fővárosból érkezett haza néhány nap­pal ezelőtt Zolnai Béla dr., a szegcdi egyetem professzora. Igazi béke-kongresszusra utazott ki meg augusztus közepén Brüsszelbe: nyelvész-tu­dósok kongresszusára, amely szimbóluma lett vol­na a nemzetek közötti egyetértésnek ... Nyelvész-kongresszus Brüsszelben A világ nyelvtudósai négyévenként kongresz­szusra jönnek össze. Hatalmas programmal ké­szültek az idei brüsszeli kongresszusra, Lipót bel­ga király is képviseltette volna magát, mintegy ezer nyelvész Brüsszelben adott egymásnak talál­kozót. Augusztus ntolsó és szeptember első nap­jaiban zajlott volna le a kongresszus, azonban ép­pen ezekben a napokban lángolt fel az égbolt Európa lelett, a kongresszust cl kellett halasz­tani. Zolnai Bcla professzort már Brüsszelben érte a kongresszus elhalasztásának híre — Alig 40—50 résztvevő érkezett mégis így természetesen a kongresszust nem lehetett meg­tartani. Különösen feltűnő volt a francia és olasz nyelvészek távolmaradása — mondotta Zolnai professzor, akit felkerestünk, hogy útján szer­zett tapasztalatairól érdeklődjünk. — Franciaországban a tudomány embereit sem kíméli az általános mozgóitás — mondotta — s igy csupán egy nagyon öreg francia nyelvtudós jelent meg a kongresszuson. Elmondotta ezután, hogy a németek elég jelentős számmal képvisel­tették magukat, mintha azt akarták volna doku­mentálni, hogy egyáltalában nem látják a helyze­tet veszedelmesnek. Aránylag közel is voltak ha­zájukhoz és így könnyen utazhattak. — Tekintettel arra, hogy a delegátusok igen csekély számban jelentek meg. a kongresszust nem rendezhették meg, de a jelenvoltak ncgy napon át megbeszéléseket tartottak. Mindén nap összegyül­tünk, előadásokat tartottunk és vitákat folytat­tunk. — mondotta a professzor, aki a kongresz­szusra szánt előadását így megtarthatta. Témája a magyar nyelv és az európai nyelvek összeha­sonlítása volt. — A megjelentek csekély száma következté­sen aránylag sokan voltak azok, akik a finn­ugor nyelvekkel foglalkoznak — folytatta a pro­fesszor —. cs minhogy ma az indógermánisták is figyelembe veszik a finn-ugor nyclvkutatások eredményeit, voltak olyan mozzanatok az értekez­leteken, anijkor a fekete tábla csupa finn és ma­gyar szóval ékeskedett. A továbbiakban arra tért rá Zolnay prorcsz­szor, hogy a magyar nyelvet a tudományos vi­lág köreiben örvendetesen sokan isinerik. Colyn­der, a hírneves svéd nyelvész kitűnően beszél magyarul, ö is olt volt a kongresszuson és hozzé is szólt Zolnai professzor előadásához. Belgiumban aránylag nyugodt a hangulat — Milyen a hangulat Belgiumban? — kér­deztük. — A hangulat aránylag nyugodt. Belgium tö­kéletesen el van szánva arra, hogy semlegességet minden irányban, még fegyverrel is megvédi. At­tól tartanak ugyanis, hogy valamelyik háborús fél ürügynek használhatja majd az ellentél moz­lulatait arra, hogy az illető megsértette Belgium semlegességét s emiatt ne respektálja ő sem. Elmondotta ezután, hogy Brüsszelben minde­nütt rokonszenvcsen nyilatkoznak Magyarország­ról. őszintén megnyilvánul a lengyelek iránti szimpátia még is, ahol egyébként a francia politiká­val nem rokonszenveznek. A belgák aggódó ro­konszenvvel figyelik Lengyelország hősies erőfe­szítéseit, olyan krökben is, bár abszolút semlege­sek és semlegességük jól felfogott nemzeti érdek. Magyarok Belgiumban A professzor ezután arról beszélt, hogy igen sok magyar szót hallani Belgiumban. Előkelő bel­ga családok többnyire magyar személyzetet tar­tanak, nagyon megbecsülik a magyarok munká­ját. — Tcrlinden gróféknál, Magyarország egyik régi barátjánál, aki néhány évvel ezelőtt a szege­di egyetemen előadást tartott, magyarnyelvű kö­szöntéssel fogadott — mondotta a professzor, Zolnai Bcla egyébként csupáD egy hétig tar­tózkodott Belgiumban. Tovább is maradhatott volna, azonban a háborús hirek arra ösztönöz­ték, hogy hazatérjen. A hazautazás meglehetősen bizonytalannak látszott, az utazási irodák a leg­fantasztikusabb hírekkel álltak elő és nem aján­lották a Németországon keresztül történő haza­utazást. Meglehetős bátorság kellett ahhoz, hogy fantatiszlikus hírek után mégis Németországon keresztül "utazzon valaki hazafelé. Természetesen a határon kiderült, hogy a vonat»k közlekednek. — Közvetlen kocsiban mentem Kölnig — inon­Tanulmányutamról visszatérve a n- é. hölgvKözönség sz'ves Ügyeimébe ajánlom cégemet. Gál Anna Aradi u. 7. sz. 1940-es fenujahh tipusu rádiókészülékek Az összes gyártmányok üzemben, akár la­•á«án is megtekinthetők, csak értesítse FONVO SOMA villamossági vállalatot Kölcsey n 4 sz. alatt, vagy telefonon 11-G3. Fenti Készülékeket lakásán dlflálanul bemulatja es raktárról szállítja Deutsch Albert Kárász u. 7. Telefon 18-71. Kedvező részletfizetési feltételek. Díjtalanul bemutatja és raktárról szállítja a ncícor Csillőrgijár egyedárusitása Kárász u. 11. Teleion: 33 76 Részletfizetésre is. Díjtalanul bemutatom, régi rádióját becserélem izeged, Kelemen-utca II. szám­dotta a professzor —, igaz, hogy a vonatok olyan zsúfoltak, hogy az állomásokon az utasok sok­szor csak az ablakokon keresztül szállhatnak ki, Eltekintve a sok kényelmetlenségtől, «z utazás egész tűrhető volt cs mindössze — öt napig tar­tott . . . Más körülmények között az expressz végigro­han Németországon egy nap alatt . . . A Vonatokon nagy számú menekült utazik, a nyugati vidékek lakosságát ugyanis az ország belsejébe tcJepilelték. Lakóhelyet utaltak ki min-

Next

/
Thumbnails
Contents