Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

22 DÉLMAUyARORSZÁG Vasárnap, 1939. augusztus <5. * A SzUÉ vizipólócsapata Szentesen. A SzUE vizipólóegyüttese ma, vasárnap Szentesen ven­dégszerepel és ellenfele a SzTE II. csapata. A mérkőzésnek a szegedi csapat a favoritja. x A DLASz ügyvezetője megalakította a já­tékvezetői szerveket. Gyarmati Mihály, a DLASz ügyvezetője a miniszteri biztos rendelkezésének megfelelően megalakította a Játékvezetői Tes­tület szerveit. Eszerint a játékvezetőküldő bizott­ságnak Lázy István, Martonosi József, vitéz Sa­vanya Ferenc dr. a tagjai, jegyzője Kiss Andor. Tntéző-egyesbiró: Juhász János dr., jegyző: Pa­taky Sándor, fegyelmi egyesbiró: Hévézi András dr., jegyzője: Pisz'ár János dr. A DLASz ügyve­zetője közölte az egyesületekkel, hogy a minisz­teri biztos a játékvezetőkkel szemben, a klubok által a múltban gyakorolt törlési jogot meg­szüntette. Ennek ellenére jogukban áll az egye­sületeknek az idény kezdete előtt az egész baj­noki évre kifogással élni az igazolt, működő já­tékveeztőkkel szemben. A kifogást a játékvezető ellen Írásban kell benyújtani az alszövetséghez és abban föl kell tüntetni, hogy az egyesület mi­ért tiltakozik valamelyik játékvezető kiküldése ellen. A mullban erre nem volt szükség. A ki­fogásokat Gyarmati Mihály ügyvezető bírálja fö­lül, akinek döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A játékvezetők igazolása tekintetében szombatig dönt a miniszteri biztos. x Magyar-francia uszómérkőzés Párisban. A magyar vizipólóválogatoft Hollandiából Fran­ciaországba Utazott, ahol ma vasárnap ismét a franciákkal méri össze erejét. A magyar együttes a Horthy Kupa küzdelmekben 3:0 arány­ban legyőzte a franciákat, ezért ennek a mér­kőzésnek revansjellege van. A vizipólómeccset a magyar-francia 4x200 méteres gyorsuszóstaféta találkozója vezeti be. x Kerékpáros verseny. A Szegedi „Remény" Kerékpáros Egyesület ma, vasárnap reggel 6 órai kezdettel 100 kilóméteres versenyt rendez a budapesti országúton a bajnoki küzdelmekkel kapcsolatos készülődés keretében. A rajt a Le­gyes-csárda előtt lesz és ide is térnek vissza a kerékpárosok fél 9 óra körül. x Az E-betüsök edzése. A bajnoki szezonra való készülődő KEAC ma, vasárnap délelőtt 10 órakor edzást tart az egyetemi stadionban. Az edzésen a főiskolai táborban levő és ° vidéki futballisták nem vesznek részt. x SzAK—Sylvánia a teniesvnriköruti sportte­lepen. A SzAK, amely úgyszólván szünet nélkül edzésben van. ipa, vasárnap 17.30 órakor barát­ságos mérkőzést játszik a Sylvániával a temes­váriköruti sportelepen. A játékot a két együttes tartalékcsapataiiiak a találkozása vezeti be 15.30 órakor. A Sz A K-nak ez lesz az utolsó meccse a Munkács-csal szembeni mérkőzése előtt, mely a jövőhéten kerül eldöntésre ugyancsak a temes­váriköruti pályán. x Szövetségi ellenőr a SzAK—DTE mérkőzé­sen. A Kecskeméten vasárnap megrendezendő SzAK—UTE országos ifjúsági bajnoki flutball­döntőre a szövetség Barcsay Jánost delegálta ellenőrként. x pálinkás verseny nélkül. Budapestről jelen­tik: Azzal, hogy Hádát szabaddá tette a Ferenc­város, Pálinkás, a volt szegedi kapus konkur­rens nélkül maradt az együttes kapusa, bár egyesek szerettek volna másik kalpuvédöt is szerződtetni. A Ferencváros vezetősége ugy dön­tött, hogy nem szerződtet kapust, mert Zentai, mint tartalék rendelkezésre áll szükség esetén. x Szombaton megkezdődött az SzTK országos jéllövőversenye. Az SzTK országos céllövőver­seny a Pálfly József-vtándordijért szombaton megkezdődött az egyetemi stadionban. Szómba ton csak selejtezők volak, a döntőkre ma kerül 5or. A küzdelmek már reggel megkezdődnek. CSERZY BE LA: RHEIJMA, töszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait gyögyiltassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos törköly fürdőiében. VIL, Dohány u. 44. Orvosi felügyelet Olcsó pausáló árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Conílneniál szállóban. ismertetőt küldünk. A S 1 nagy paioc jzegeaen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) /J . Mikszáth Íróasztalához ült es negyedóra múlva már átadta Enyedinek a Híradó ré­szére megirt válaszát. — Olvasd csak, Lukács — nyújtotta fe­léje a kutyanyelveket. Mohó kíváncsisággal olvasta a következő sorokat Enyedi: „A Híradónak kár válig hajhászni a polémiát. Valaki alap­talanul elhitette vele, hogy ő abban erősebb mint egyebütt. Pedig a polémiákból igen kevés haszna és gyönyörűsége van a közönségnek. Hogy polémiát kezdhessen a Hiradó, a tegnapi számában inkább együgyünek teteti magát, elhiteti magával is, hogy a Rosen­berg-féle indítvány a tisztelettudás elvén s a francziák kitüntetése végett született, mig ellenben Szekerke indítványa csak légből kapott állítás. Holott a Rosenberg-féle in­dítvány — mint azt mindenki tudja — egye­nesen a Szekerke indítványának kiparirozá­sára lett inscenirozva. S eszerint a Szeker­ke tervbe vett indítványa nélkül Rosenberg indítványa teljesen elmaradt volna s ez az ügy talán szóba sem jön. Minthogy személyekről van a szó, nem feszegetem tovább a dolgot, daczára, hogy nagyon jól tudom „ki" vetette el ennek a „cosmopolitikus" gondolkozásnak magvát, mely e különben lényegtelen ügyben a közgyűlést uralta. — De hát iszen majd rá­kerül a sor: fölrovom annak, akit illeti A legfurcsább dolog az, hogy a „Hiradó" most kezd hozzászólni ehhez a kérdéshez, mikor annak már vége, mikor azon már vál­toztatni nem lehet s mikor annak feszege­téséből csak kellemetlenségek származhat­nak, mert az az udvariasság ténye akart lenni. Én hozzászólottam ehhez a kérdéshez azért, hogy azt á lapban szőnyegre hozzam, s avval a franciák iránti lelkesedést ébren tartsam és hozzászólottam okkor, mikor még senki, s mikor még valamit el lehetett érni a hozzászólással. Elmondtam a magamét; az illetékes fó­rum nem ugy döntött, ahogy mi szerettük volna, s ezzel vége, nekem többé semmi szavam hozzá. Hogy a Hiradót bosszantja a francziák érdemeinek kiszinezése, azt nem értem —, hanem az engem nem alterál és meglehet a francziákat se. Egyébiránt utólagosan beszélni meg a lapban a közgyűlési dolgokat, nem nagy virtus. Mert, ha valaki "az idén csinálná a tava­lyi kalendáriumot, az bizony olyan nagy talentum lehetne, hogy az időjárást is pon­tosan eltalálná". Enyedi, amikor befejezte az olvasást, mi­előtt véleményt nyilvántihatott volna, Mik­száth kérdést intézett hozzá. — Ne válaszoljak esetleg hurkolt formá­ban Stessernek is? — Egy szót sem irj többet. Ez teljes és tökéletes. Másnap azután szószerint ez a kézirat­szöveg jelent a Szegedi Naplóban. Ezen a napon a Hiradó redakciójában is összeült a kupaktanács. Részletesen meg­tárgyalták a Mikszáth Kálfrtánnak írandó választ. Másnap azután a következő közle­mény látott napvilágot a Szegedi Hiradó hasábiain: „A helyi Naplóban Mikszáth 1\. ur, a Sze­kerke-féle francia kitüntetésre irányzott „perdü" indítvány s illetve az érről közlött cikkünk alkalmából, szemünkre veti, hogy hajhásszuk a polémiát. Nem hajhásszuk, sőt örülünk, ha békességben lehetünk; de igen­is hirlapirói kötelességünknek tártjuk, min­den oly hiba és ferdeség ellen fölszólalni, amiből Szeged közönségének morális kára származhatik. Ezt tettük csupán és nem mást. Ezenkívül M. K. urnák még egy má­sik ráfogását kell visszautasítanunk. Nem érti, úgymond, hogy a Hiradót miért bosz­szantja a franciák érdemeinek kiszinezése. Mi meg azt nem értjük, hogy lehet ily bo­torságot beszélni. Hanem, ha M. K. ur tud­ni akarja, hogy cikkében mi volt, s mostam? fölszólalásában is mi a bosszantó, hát meg­mondjuk neki: az, hogy ő akarja Szeged polgárságát a franciák iránt lelkesíteni s megtanítani arra, hogy becsületbeli köteles­ségét miként kell lerónia. Ez ellen irányult minden fölszólalásunk; tehát csak marad­junk ennél és ne csürjük-csavarjuk el a dol­got!" A lap egy más helyén pedig reflektált a Szegedi Naplóban előbb megjelent vezér­cikkre, amelyet ugyancsak Mikszáthnak ad­resszált név megielölése nélkül; ez volt a vezércikk, amelyet Mikszáth félig elkészült álapotban felolvasott János urnák. Mikszáthnak ezekre adott másnapi vála­sza a következő volt: „A Híradónak! kár váltig hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, hogy 5" abban erősebb, mint egyebütt. Pedig a polémiákból igen kevés haszna és gyönyörűsége van a közönségnek. Ma ismét a „Töprengések" cimü czik­kemből néhány szójátékot kap ki (s ugy te­szi magát, mintha nem értené!) s az elleni polemizál szokott modorában. Pedig tulajdonképen ha igazán polemizál­ni akar a királyi biztosság általam fölsorolt mulasztásai ellenében, annak tevékenységé­re és működése tényeire kellene utalnia. De fájdalom én most a Hiradó czikkének megjelenése óta se látom mit cselekedett a királyi biztos. És a publikum se látja. Hát ez aztán egészen olyan polémia, ami­ből nemcsak hogy a publikumnak nincs haszna és gyönyörűsége, de a királyi biz­tosnak sem. Ami engem illet, fölvettem tegnap a po­lémiát a franczia dologban, de már mikor ma (mielőtt elvégeztem volna az egyiket) uj polémiát kezd ismét a Hiradó — arra, hogy két polémiát s esetleg holnap talán még egy harmadikat vigyek, nem vállalko­zom, mert az időmnek sokkal jobb hasznát is vehetem. Inkább beösmerem tehát, hogy mindazt, amit a „Hiradó" megirt, ugy kellett megír­nia, ahogy megirta. Legyen egyszer igaza abban a „Híradó­nak", hogy soha sem „lehet" igaz". Mikszáth válasza alá nem irta a teljes nevét, hanem „—th—n'" szignót jegyezte. . A következő napon szignóját cimnek sze­repeltetve kapta meg a Hiradó válaszát. fFolvt. k-öv.) MaHutmiuva kaDhafó a DÉLMAGYARORSZÁG kiadóhivatalá­ba o

Next

/
Thumbnails
Contents