Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

22 DÉLMAUyARORSZÁG Vasárnap, 1939. augusztus <5. * A SzUÉ vizipólócsapata Szentesen. A SzUE vizipólóegyüttese ma, vasárnap Szentesen vendégszerepel és ellenfele a SzTE II. csapata. A mérkőzésnek a szegedi csapat a favoritja. x A DLASz ügyvezetője megalakította a játékvezetői szerveket. Gyarmati Mihály, a DLASz ügyvezetője a miniszteri biztos rendelkezésének megfelelően megalakította a Játékvezetői Testület szerveit. Eszerint a játékvezetőküldő bizottságnak Lázy István, Martonosi József, vitéz Savanya Ferenc dr. a tagjai, jegyzője Kiss Andor. Tntéző-egyesbiró: Juhász János dr., jegyző: Pataky Sándor, fegyelmi egyesbiró: Hévézi András dr., jegyzője: Pisz'ár János dr. A DLASz ügyvezetője közölte az egyesületekkel, hogy a miniszteri biztos a játékvezetőkkel szemben, a klubok által a múltban gyakorolt törlési jogot megszüntette. Ennek ellenére jogukban áll az egyesületeknek az idény kezdete előtt az egész bajnoki évre kifogással élni az igazolt, működő játékveeztőkkel szemben. A kifogást a játékvezető ellen Írásban kell benyújtani az alszövetséghez és abban föl kell tüntetni, hogy az egyesület miért tiltakozik valamelyik játékvezető kiküldése ellen. A mullban erre nem volt szükség. A kifogásokat Gyarmati Mihály ügyvezető bírálja fölül, akinek döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A játékvezetők igazolása tekintetében szombatig dönt a miniszteri biztos. x Magyar-francia uszómérkőzés Párisban. A magyar vizipólóválogatoft Hollandiából Franciaországba Utazott, ahol ma vasárnap ismét a franciákkal méri össze erejét. A magyar együttes a Horthy Kupa küzdelmekben 3:0 arányban legyőzte a franciákat, ezért ennek a mérkőzésnek revansjellege van. A vizipólómeccset a magyar-francia 4x200 méteres gyorsuszóstaféta találkozója vezeti be. x Kerékpáros verseny. A Szegedi „Remény" Kerékpáros Egyesület ma, vasárnap reggel 6 órai kezdettel 100 kilóméteres versenyt rendez a budapesti országúton a bajnoki küzdelmekkel kapcsolatos készülődés keretében. A rajt a Legyes-csárda előtt lesz és ide is térnek vissza a kerékpárosok fél 9 óra körül. x Az E-betüsök edzése. A bajnoki szezonra való készülődő KEAC ma, vasárnap délelőtt 10 órakor edzást tart az egyetemi stadionban. Az edzésen a főiskolai táborban levő és ° vidéki futballisták nem vesznek részt. x SzAK—Sylvánia a teniesvnriköruti sporttelepen. A SzAK, amely úgyszólván szünet nélkül edzésben van. ipa, vasárnap 17.30 órakor barátságos mérkőzést játszik a Sylvániával a temesváriköruti sportelepen. A játékot a két együttes tartalékcsapataiiiak a találkozása vezeti be 15.30 órakor. A Sz A K-nak ez lesz az utolsó meccse a Munkács-csal szembeni mérkőzése előtt, mely a jövőhéten kerül eldöntésre ugyancsak a temesváriköruti pályán. x Szövetségi ellenőr a SzAK—DTE mérkőzésen. A Kecskeméten vasárnap megrendezendő SzAK—UTE országos ifjúsági bajnoki flutballdöntőre a szövetség Barcsay Jánost delegálta ellenőrként. x pálinkás verseny nélkül. Budapestről jelentik: Azzal, hogy Hádát szabaddá tette a Ferencváros, Pálinkás, a volt szegedi kapus konkurrens nélkül maradt az együttes kapusa, bár egyesek szerettek volna másik kalpuvédöt is szerződtetni. A Ferencváros vezetősége ugy döntött, hogy nem szerződtet kapust, mert Zentai, mint tartalék rendelkezésre áll szükség esetén. x Szombaton megkezdődött az SzTK országos jéllövőversenye. Az SzTK országos céllövőverseny a Pálfly József-vtándordijért szombaton megkezdődött az egyetemi stadionban. Szómba ton csak selejtezők volak, a döntőkre ma kerül 5or. A küzdelmek már reggel megkezdődnek. CSERZY BE LA: RHEIJMA, töszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait gyögyiltassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos törköly fürdőiében. VIL, Dohány u. 44. Orvosi felügyelet Olcsó pausáló árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Conílneniál szállóban. ismertetőt küldünk. A S 1 nagy paioc jzegeaen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) /J . Mikszáth Íróasztalához ült es negyedóra múlva már átadta Enyedinek a Híradó részére megirt válaszát. — Olvasd csak, Lukács — nyújtotta feléje a kutyanyelveket. Mohó kíváncsisággal olvasta a következő sorokat Enyedi: „A Híradónak kár válig hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, hogy ő abban erősebb mint egyebütt. Pedig a polémiákból igen kevés haszna és gyönyörűsége van a közönségnek. Hogy polémiát kezdhessen a Hiradó, a tegnapi számában inkább együgyünek teteti magát, elhiteti magával is, hogy a Rosenberg-féle indítvány a tisztelettudás elvén s a francziák kitüntetése végett született, mig ellenben Szekerke indítványa csak légből kapott állítás. Holott a Rosenberg-féle indítvány — mint azt mindenki tudja — egyenesen a Szekerke indítványának kiparirozására lett inscenirozva. S eszerint a Szekerke tervbe vett indítványa nélkül Rosenberg indítványa teljesen elmaradt volna s ez az ügy talán szóba sem jön. Minthogy személyekről van a szó, nem feszegetem tovább a dolgot, daczára, hogy nagyon jól tudom „ki" vetette el ennek a „cosmopolitikus" gondolkozásnak magvát, mely e különben lényegtelen ügyben a közgyűlést uralta. — De hát iszen majd rákerül a sor: fölrovom annak, akit illeti A legfurcsább dolog az, hogy a „Hiradó" most kezd hozzászólni ehhez a kérdéshez, mikor annak már vége, mikor azon már változtatni nem lehet s mikor annak feszegetéséből csak kellemetlenségek származhatnak, mert az az udvariasság ténye akart lenni. Én hozzászólottam ehhez a kérdéshez azért, hogy azt á lapban szőnyegre hozzam, s avval a franciák iránti lelkesedést ébren tartsam és hozzászólottam okkor, mikor még senki, s mikor még valamit el lehetett érni a hozzászólással. Elmondtam a magamét; az illetékes fórum nem ugy döntött, ahogy mi szerettük volna, s ezzel vége, nekem többé semmi szavam hozzá. Hogy a Hiradót bosszantja a francziák érdemeinek kiszinezése, azt nem értem —, hanem az engem nem alterál és meglehet a francziákat se. Egyébiránt utólagosan beszélni meg a lapban a közgyűlési dolgokat, nem nagy virtus. Mert, ha valaki "az idén csinálná a tavalyi kalendáriumot, az bizony olyan nagy talentum lehetne, hogy az időjárást is pontosan eltalálná". Enyedi, amikor befejezte az olvasást, mielőtt véleményt nyilvántihatott volna, Mikszáth kérdést intézett hozzá. — Ne válaszoljak esetleg hurkolt formában Stessernek is? — Egy szót sem irj többet. Ez teljes és tökéletes. Másnap azután szószerint ez a kéziratszöveg jelent a Szegedi Naplóban. Ezen a napon a Hiradó redakciójában is összeült a kupaktanács. Részletesen megtárgyalták a Mikszáth Kálfrtánnak írandó választ. Másnap azután a következő közlemény látott napvilágot a Szegedi Hiradó hasábiain: „A helyi Naplóban Mikszáth 1\. ur, a Szekerke-féle francia kitüntetésre irányzott „perdü" indítvány s illetve az érről közlött cikkünk alkalmából, szemünkre veti, hogy hajhásszuk a polémiát. Nem hajhásszuk, sőt örülünk, ha békességben lehetünk; de igenis hirlapirói kötelességünknek tártjuk, minden oly hiba és ferdeség ellen fölszólalni, amiből Szeged közönségének morális kára származhatik. Ezt tettük csupán és nem mást. Ezenkívül M. K. urnák még egy másik ráfogását kell visszautasítanunk. Nem érti, úgymond, hogy a Hiradót miért boszszantja a franciák érdemeinek kiszinezése. Mi meg azt nem értjük, hogy lehet ily botorságot beszélni. Hanem, ha M. K. ur tudni akarja, hogy cikkében mi volt, s mostam? fölszólalásában is mi a bosszantó, hát megmondjuk neki: az, hogy ő akarja Szeged polgárságát a franciák iránt lelkesíteni s megtanítani arra, hogy becsületbeli kötelességét miként kell lerónia. Ez ellen irányult minden fölszólalásunk; tehát csak maradjunk ennél és ne csürjük-csavarjuk el a dolgot!" A lap egy más helyén pedig reflektált a Szegedi Naplóban előbb megjelent vezércikkre, amelyet ugyancsak Mikszáthnak adresszált név megielölése nélkül; ez volt a vezércikk, amelyet Mikszáth félig elkészült álapotban felolvasott János urnák. Mikszáthnak ezekre adott másnapi válasza a következő volt: „A Híradónak! kár váltig hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, hogy 5" abban erősebb, mint egyebütt. Pedig a polémiákból igen kevés haszna és gyönyörűsége van a közönségnek. Ma ismét a „Töprengések" cimü czikkemből néhány szójátékot kap ki (s ugy teszi magát, mintha nem értené!) s az elleni polemizál szokott modorában. Pedig tulajdonképen ha igazán polemizálni akar a királyi biztosság általam fölsorolt mulasztásai ellenében, annak tevékenységére és működése tényeire kellene utalnia. De fájdalom én most a Hiradó czikkének megjelenése óta se látom mit cselekedett a királyi biztos. És a publikum se látja. Hát ez aztán egészen olyan polémia, amiből nemcsak hogy a publikumnak nincs haszna és gyönyörűsége, de a királyi biztosnak sem. Ami engem illet, fölvettem tegnap a polémiát a franczia dologban, de már mikor ma (mielőtt elvégeztem volna az egyiket) uj polémiát kezd ismét a Hiradó — arra, hogy két polémiát s esetleg holnap talán még egy harmadikat vigyek, nem vállalkozom, mert az időmnek sokkal jobb hasznát is vehetem. Inkább beösmerem tehát, hogy mindazt, amit a „Hiradó" megirt, ugy kellett megírnia, ahogy megirta. Legyen egyszer igaza abban a „Híradónak", hogy soha sem „lehet" igaz". Mikszáth válasza alá nem irta a teljes nevét, hanem „—th—n'" szignót jegyezte. . A következő napon szignóját cimnek szerepeltetve kapta meg a Hiradó válaszát. fFolvt. k-öv.) MaHutmiuva kaDhafó a DÉLMAGYARORSZÁG kiadóhivatalába o