Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

20 DÉLMAGyARORSZÁG Vasárnap, 1939. augusztus 6. JHH. MMMMM Országos gyiimöícskiállifás! és értékesítési ankétot rendeznek ősszel Budapesten Budapest, augusztus 5. A Gyümölcstermelök Országos Egyesülete Gyömörey György or­szágos elnök vezetése mellett a legutóbb meg­tartott igazgató-választmányi ülésén véglege­sen megállapította a tavaszra tevezett, de kü­lönböző okok miatt elhalasztott országos gyü­mölcstermelési ankét időpontját. Az elmúlt év telén sorozatos vidéki értekez­letekkel előkészített ankétot október első heté­ben tartják meg az országos gyümölcskiálli­tással kapcsolatban, amelyet ugyancsak ezév­ben szeptember 30- és október 9-ike között rendeznek meg. Mivel ezidőben már a magyar gyümölcstermesztés nagy része — az alma ki­vételével — értékesítésre került, igy bőséges tapasztalat áll majd a kongresszus" rendelke­zésére. A kongresszus munkája igy bizonyára jelentős eredményeket hoz. —o(~)o— 400 hQíőhocsira van meg szükség (A Délmagyarország munkatársától.) Az idei nyáron már súlyos akadályként jelentke­r.ett mind a belföldi, mind a kiviteli forgalom­ban, az a körülmény, hogy az államvasutak nem rendelkeznek elegendő hűtőkocsival. A MÁV hütőkocsiparkja jelenleg 200 darabot tesz ki. Szakértők véleménye szerint azonban gazdasági életünknek legalább még á€0 kocsira lenne szüksége, mért a je­lenlegi állapotban a normális termés elszállítására sem rendelkezünk ele­gendő hűtőkocsival. Az ideihez hasonló nagy termes esetén pedig ismét válságos helyzet állana elő, aminek a jö­vőben nem szabad "megtörténnie. Tekintve azonban, hogy egy hütőkocsi megépítésének költ sége 10.000 pengő körüli összegbe kerül, a '400 darab" új kocsi körülbelül 16 millió pen­gőbe kerülne. Erre az államvasútaknak nincsen pénze. Á helyzet könnyítését kölcsönkocsikkal igyekeznek megoldani. Belgiumból és Német­Országból vesz a MÁV fokozatosan 50 hűtőko­osit kölcsön. Eltekintve attól, hogy ez az intéz­kedés nem oldja meg a kérdést, jelentős de­vizamennyiséget emészt föL Egyetlen megoldás tehát, pénzügyi alapot teremteni és a fokozatos beszerzést lehetővé tenni. —oOo— )( Árncsereforgalom Magyarország és a pro­tektorátus között. Magyarország és a cseh-mor­va protektorátus között az árucsereforgalom kompenzációs alapon két csoportban kerül lebo­nyolításra. Az első csoportban sertés vihető ki koksz behozatala ellenében. A pénzügyi lebonyo­lítás, az exportált és importált áru ellenértéké­nek kifizetése a Magyar Általános Árucsereibr­gahni KFT utján történik. A kivitelhez ,K-jelü, zöldszinü tanúsítványt kell használni. A tanúsít­ványt a Magyar Nemzeti Bank csakis az emiitett társaság előzetes láttamozása esetén szolgálttaja ki. A többi áru behozatalának és kivitelének le­bonyolítására a Magyar Arucsereforgalmi Intézet kapott megbízást. A kivitelhez ugyancsak K-jeíü, zöldszinü utalvány kell, amelyet a Magyar Nem­zeti Bank- az utóbb említett társaság előzetes láttamozása esetén szolgáltat ki. A behozott áruk ellenértékénfek kiutalására vonatkozó igénylése­ket továbbra is a Külkereskedelmi Hivatalnál kell benyújtani.. )( LcngjcI bojkott a nemet áruk ellen. A né­met külkereskedelem Lengyelországban az első helyet foglalja el mind a bevitel, mind a kivi­tel tekintetében. A lengyel importban és export­hsts. Németország egyharmad résszel áll az. élen A jelenlegi helyzet a politikai feszültség hatásá­ra valósziiiüreg jelentékenyen megváltozik, mert mozgalom indult meg a német áruk bevitelének leszorítására. A mozgalom Lodz-ból indult ki. A kereskedők gyűlésén a kereskedelmi szervezetek képviselői a német áruk kiszorítására lellek ja­vaslatot. Csupán gyógyszerek, kemikáliák és fes­tékok, valamint néhány nélkülözhetetlen iparcikk bevitelét akarják lehetővé tenni. A mozgalom azóta számos lengyel városra átterjedt s hatásá­ra a konkurrens külföldi cégek varsó képviselői már számos ajánlatot tettek. )( Aggasztó a textilipari kivitel hanyatlása. Kimutatást olvastuuk arról, hogy a mostani gaz­dasági év tizenegy hónapja alatt milyen löltü­nően és nagymértékben hanyatlott az ország ipari kivitele. 1938. julius 1-től 1939. május végéig, fő­leg a valutaszerző export esett vissza. A külföld­re kivitt textilipari cikkek értéke 1937-ben 23.4 millió vot, tavaly pedig csak 15,4 millió pengő. Különösen csökkent a kivjtel a nyomó-, a juta­és kenderiparban, továbbá a konfekciós iparban. Ha ez igy folytatódik, akkor az exportból szár­mazó devizabevételek csökkenése előbb-utóbb a nyersanyagbeszerzésben is érezhetővé válik és megnehezíti azokat a föladatokat, amelyek máris súlyossá teszik a termelő munka folytatását. )( Megkezdik az alkalmazottak munkalöltéte­leinek ellenőrzését. Értesülésünk szerint ország­szerte megkezdik az arra kijelölt közegek az egyes kereskedelmi cégeknél a helyszíni vizsgá­latot az alkalmazottak munkaföltételeinek ellen­őrzésére. Riszálnak az egyes kereskedőkhöz- és vizsgálják a munkarend kifüggesztését, a maxi­mális munkaidő és minimális munkabér betartá­sát és az erre vonatkozóan előirt nyilvántartá­sokat. Az ezzel kapcsolatos teendőkről részletes tájékozást nyújt a kizárólag kereskedők számá­ra gykkorlati alapon irt „A kereskedelmi1 alkal­mazottak fizetése, munkaideje, szabadsága" ci­mü kézikönyv, amelynek második kiadása a már­cius óta életbelépett módosításokkal bővülve, most jelent meg. Közöl a könyv a tudnivalókon hívül egyesitett nyilvántartási és munkaidőrendi mintát és mellékletként adja a kifüggesztésre "elő irt MUNKABÉRHIRDETMÉY-t a MABI—OTT kereseti adó levonások föltüntetésével. A köny­vet 120 P levélbélyieg ellenéhen küldi FöOdes György, a Pécsi Kereskedők Testülete titkára. Pécs, Perczel-utca 8. MEHESZHT A tartaléklépek megóvása a víasz­nw'yok ellen Azt hisszük, hogy ennél időszerűbb téma most alig lehet a méhészek számára, hiszen az ilyen nagy meleg kiválóan kedvez a viaszmo­lyok szaporodásának. Elég csak néhány napig gondozatlanul hagyni a lépeket, hogy azok ala­pos megrongálásával nagy károsodás következ­zék be. Hogyne, hiszen egyetlen egy lepke iva­déka 1 kg lépet pusztít el kifejlődéséig, illetve a bebábozásig. Hogy fogalmiunk legyen a viasz­moly szaporaságáról, elmondjuk a következőt: Tudósok megállapítása szerint egyetlen lepke ivadékait, kukacait, ha kifejlett állapotukban összeraknánk egymás mellé, 16 métert tennének ki. Igy aztán nem lehet csodálkozni azon a nagy pusztításon, amelyet imitt-amott tapasz­talhatunk, éppen a méhészet lelkét képező va­gyonban: a lépek között. Különösen a kezdő, tapasztalatlan, nos meg a régi fölületes méhé­szek között; elegendő tartaléklépjeik soha sin­csenek, hiszen ezek évről-évre a molylepkék martalékává válnak. Ahol pedig szép és elegen­dő lép nincs, ott méz sincs, vagy sokkal keve­sebb, mint lehetne. Ilyeneknél aztán még meg­felelő idő esetén sem hasznotliajtó a mébészke­dés, hanem csak bosszúságok, kellemetlenségek forrása. Nagyon fontos-tehát, hogy a drága árón szerzett lépjeinkot megóvjuk sok, de kü­lönösképpen éppen a legfőbb ellenségétől: a viaszmolytól. A tudósok nagyon sokféle szerrel kísérle­teznek: megfigyelik hatásukat n molyok" petéi­re, hernyóira, bálijaira, valamint a kifejlett molylcpkókrc. Koresik a legolcsóbb, legegysze­rűbben kezelhető, minél hosszabb ideig ható szert. Hisszük, hogy rövidesen meg is találják. Addig is, amíg ezek a hosszadalmas kísérletek befejeződnek, használjuk az ezidőszerhit legol­csóbbat: a kcnezcst. Hos-v történik ez? Zárt ládába vagy szek­rénybe rakjuk a megkénezendő kereteket. S mivel a kén elégetéséből keletkezett kéndioxid a levegőnél nehezebb, a keretek tetejére tegyük a cseréptányért; vagy bádogedényt, amelyben a ként. elégetjük. Vigyázzunk azonban arra, hogy az égő kén sem a láda, szekrény tetejéhez, 6em pedig a keretekhez közel ne essék, nehogy meg­gyulladjanak, avagy a melegtől elolvadjanak a keretek. A kénvirág (poralakú kén) a legol­csóbb, de nehéz meggyújtni, ezért meggyújtás előtt egy kis denaturált szeszt öntsünk rá. A kenrúd valamivel drágább, de könnyebben ke­zelhető. Nyitott lépesmézet lehetőleg ne kénez­zünk, mert a mézben lévő víz a kéndioxiddal kénessavvá alakul, ez pedig káros a méhekre. Tudnunk kell még azt, hogy egyszeri kéne­zésre mennyi ként égessünk el? Egyes szakér­tők állítása szerint egy köbméter nagyságú szekrényben 200 gr, azaz 20 dkg ként kell eléget­ni. Egy nagyobbfajta szekrény űrtartalma kö­rülbelül 1 köbméter, amelyben legalább 7 la­pozó, vagy BoCzonádi-fekvőkaptár lépkészlete fér bele. Ha azt látjuk, hogy a kéndioxid fehér füstfelhő alakjában távozik a repedéseken, azo­kat tapasszuk be. Kénezés után 1—2 napig hagyjuk a lépeket a szekrényben anélkül, hogy az ajtót kinyitnánk. Tíz nap múlva a kénezést ismételjük meg, hogy a petékből ezalatt kikelt kis álcákat, kukacokat is elpusztítsuk. A kén­dioxid ugyanis nem árt a petéknek. INGATLAN­FORGALOM Szeged város területén 1939 julius 29-től augusztus 5-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Vitéz Papp Orbán eladta Gáspár Sándor és nejének az Alsónyomás dűlőben lévő 300 n. öl földjét a Szondy-utca 22 számú házzal 1250 pen­gőért. Fürtön Máté és társai eladták Zöldi Ernőnek a Ballagitó dűlőben lévő 30 n. öl földjüket 0.13 K kat. tjövedelemmel 51' pengőért. Tóth István és neje eladták vitéz Kerényi Géza és nejének a Csonka-utca 5 számú házukat 187 n. öles telekkel 5000 pengőért. Csányi József eladta Kónya Ferenc és nejé. nek a Balástya dűlőben lévő 14 hold 106 n. öl földjét 56.15 K kat. tjövedelemmel 10500 pen­gőért. Ifjú Volford István és neje eladták Szűcs Adám és nejének a Röszke 957 számú házukat 250 n. öles telekkel 3500 pengőért. Varró Antal és neje eladták ifjú Szél János és nejének a Francialiegy dűlőben lévő 263 n. öl földjét 3.98 Ií kat. (jövetelemmel 565 pengőért. Kéri József eladta Hajdú Józsefnénak a Ta'ri dűlőben lévő 860 n. öl földjét 9.15 K kat. tjöve­delemmel 903 pengőért. Császár. Antal eladta Kertész Keszég József­nénak a Fekéteszél dűlőben lévő 2 hold 51 n. ÖJ .földjét 54.85 K kat. tjövedelemmel 7152.20 pen­gőért. Csányi Ferencné eladta Katona Antalnak a Bojárhalom dűlőben tevő 706 n. öl földjét 3.39 K kat. tjövedelemmel 67070 pengőért. Zalka Rudolf eladta Mojzes Sándornériak a So­mogyi-telep 13 számú házát 3000 pengőért. Ábrahám Ferenc cs neje eladták Baár József és nejének a Berlini-köiut Sb. számú 119 n. öl házhelyüket 4000 pengőért. Katona Balázs eladta Szabó Antalnak a Len­gyel dűlőben lévő 151 ti. öl földjét 4 80 K kát. tjövedelemmel 250 pengőért.

Next

/
Thumbnails
Contents