Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

Vasárnap, 1939. augusztus 6. DÉLMAGYARORSZÁG a kecskeméti konzervgyár minél rcv'debti idén beül létesítsen telepet Szegeden Két bét múlva már üzembe akarják helyezni a szilvaaszalót is — Fontos gyümölcsértékesítés! értekezlet a Kereskedelmi és Iparkamarában (A Délmagyarország munkatársától.) Nagyjelentőségű értekezlet színhelye volt szombaton reggel 9 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara nagyterme. A szilva termés értékesítésének megbeszélése céljából Pálfy József dr. polgármester értekezletet hívott össze. Az értekezleten Röth Dezső dr. a város gazdasági ügyosztályának új vezetője elnökölt. Megjelentek: Hunyadi-Vas Gergely gazdasági főtanácsos, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, Wagner Adolf gazdasági főtanácsos, az országos pomológiai bizottság tagja, Kogutowicz Károly dr. egyetemi tanár, a Szegedi Gyümölcstermelők Egyesületének elnöke, Wagner Gyula műszaki tanácsos, Wagner Ferenc és Zsembery Károly törvényhatósági bizotsági tagok, Jani Mihály a Baktól Gazdakör elnöke, Masa Miklós a Feketeszéli Gazdakör elnöke, Herczeg István gyümölcstermelő, cs Mészáros József tanár, gyümölcstermelő, a baktói gyümölcstermelők képviseletében, Osznovits József a Csongrádmegyei Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata szikvízgyárának és hűtőházának kiküldötte, Horváth Lajos gyümölcskereskedő, Köpe Dezső kertészeti előadó és Eamocsay Gábor gazdasági tanácsos. Rőth Dezső dr. elnök nyitotta meg az értekezletet cs fölkérte Kamocsay Gábor gazdasági tanácsost, hogy az idei váratlanul nagy gyümölcstermés értékesítésének nehézségeit és a megoldásra irányuló terveket ismertesse. Kamocsay Gábor ismertette a gyümölcsértékesítés problémáit, majd több hozzászólás ntán az elnök megállapította, hogy a legsűrgő- ' sebb teendő annak kieszközlése, hogy a kecskeméti konzervgyár minél rövidebb időn belül létesítsen telepet Szegeden. A kecskeméti konzervgyár településével kapcsolatos tervek már ismeretesek, a gyár szegedi üzemének létesítése tárolási és föl dolgozási lehetőséget nyújtana a gyümölcstermelőknek. Az elhangzott fölszólálások alapján az elnök a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Az értekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a gyümölcstermelés értékesítése ügyében küldöttség keresse föl Teleki Fái gróf miniszer elnököt, aki vasárnap Szegeden tartózkodik, valamint Varga József dr. iparügyi minisztert, akinek támogatásával eszközöljék ki azt, hogy az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. Szeged város területén bor és gyümölcs-szeszfőzde fölállítására szóló engedélyt kapjon azzal a kötelezettséggel, hogy azonnal hozzákezd a munkálatokhoz és egyidejűleg gyümölcsöt és cefrét is beszerez Szegeden és környékén. Abban az esetben, ba a miniszterelnök a küldöttséget Szegeden nem fogadhatná, az értekezlet fölkéri a polgármestert, hogy az értekezleten elhangzott kívánságokról a miniszterelnököt tájékoztassa és a kecskeméti konzervgyár engedélyének kiadását megfelelően támogassa. Itt írjuk meg, högy a város által fölállítandó szilvaaszaló ügyében szombaton a város zártkörű pályázatot írt ki az aszaló építési munkálataira. Több építőmesterrel folynak a tárgyalások és a város vezetősége legkésőbb szerdán határoz abban a kérdésben, hogy mejéghideg, vékonyka lábam gyökeret eresztelt a barázdába s egy lépést sem tudtam tenni sem előre, sem hátra. Magas, katonástartásu nőalak közeledett a dombhajlatban, ez volt hideglelős rémületem okozója. Hosszú, libegő, fekete szoknya imbolygott a iába körül s a szoknya szegélye alól kikandikált fehér, csipkésszélü alsószoknyája. Mintha hajamnál fogva búzták volna föl, ugy emeltem föl fejem a rémületes jövevény arca felé. Ugy volt, ahogy remegve •vártam, nem volt abban semmi hiba! Csontos orcáit fekete főkötő szegélye fogta körül, a főkötő fölött széleskarimáju, töredezettszélü szalmakalap rangoskodott és a szalmakalapot még fekete kendő borította. Hogy teljes legyen a kép, kis nádkosarat lóbált a karján, amelvbe mindig a lehullott körtét, almát gyüítötte össze. Szó sem lehetett tévedésről, Petky néni volt biz'a, az öreg nagyasszony, akinek holnaD lesz a temetése ... A rémület kiáltása fojtogatta torkomat, hiszen aki jól ismert, ringó-lengő lépéseivel felém közeledett, senki más nem lehetett, mint eleven kísértet! Es Petkv néni egvenestartásu, libegő alakja egvre közeledett felém. Már ott volt a keresztbarázdánál . . . Még néhány perc és ott áll előttem ... Most hirtelen, olyan csodála tos fürgeséggel, ami — hetvenes kora ellenére csak tellett tőle, lehajolt és fölvett a földről egy férges, rothadt gyümölcsöt. Ez megtörte a varázst, amely engem a barázdára szegezett. Megfordultam és doktorbácsit, mindent feledve lélekszakadva rohanni kezdtem a barázdán lefelé . . . Miközben arra gondoltam, hogy nos lám, a kisértetek férges gyümölcsöt esznek bizonyára, megragadtam a nyakamban csüngő parányi ezüstkeresztet s ugy talpaltam lefelé, ahogyan csak tőlem, beteges kis penészvirágtól tellett ... A dombhajlatnál visszafordultam s a rémülettől a szivem ugrálni kezdett. Petky néni a nyomomban volt! Nesztelen, hosszú lépteivel sietett utánam, olyan fürgén követett, hogy valóban nem lehetett más, mint kisértet! Nem bírtam tovább! Leroskadtam a puha, magas fűbe és kalapáló, szédülő fejemet belefúrtam az illatos, zöld szőnyegbe. Azt hiszem, elájultam ... Amikor magamhoz tértem, Petky néni ölében feküdtem. Éreztem ruhájának ódon, szekrényillatu szagát és homlokomon kezének kemény, mégis simogató, enyhetadó tapintását Aztán, amikor fölnyitottam két könnybenázó, rémült szemem, halloltam Petky néni jóságos szigorú és mégis bátorító szavát: — Mi történt veled kis bogaram? Mitől ijedtél meg? — kérdezte s aztán, feleletet sem várva, hozzáfűzte: — Miért szaladtál el előlem, hiszen jól tudod, hogy nem szabad szaladnod!? Sokáig nem jött ki hang a torkomon s amikor végre akadozva, halkan hészélni tudtam, csak ennyit nyögtem ki nagy keservesen: — Petky néni . . . Hát . . . maga . . .nem halt . meg?! A nagyasszony kísérlethez egy csöppet sem illő módon, hangosan elnevette' magát szelíden megcibálta rakoncátlan hajam és igy válaszolt: '' 3 — Mán hogy hóttam vön meg. amikor élek?! Az, akit hónap temetnek s aki helyettem meghótt, a sógornőm vöt! lyilí pályázónak" adja ki a sziívaaszaló fölépítését. A pályázat tehát Tnindössfee háromnapos, mert a szilvaaszaló fölállítása rendkívül sűr. gős, a szilvaércs Ugyanis a. küszöböl áll s «a aszalót kél hét múlva üzembe akarják helyezni. A várös vezetősége döntött már abban a kérdésben, bogy hol építsék főj áz ass^jdö't: a kiskundórozsmai és a nemzetközi út k^tfeszte ződéséiiél jelölték ki az erre alkalmas / telket. Az aszaló melletti telket pedig IJorváthj Lajos •gyümölcskeresbedő rendelkezéséire bojesátják, hogy fölállíthassa gyümölcsföldolgoző 1 üzemet. ITT A 250 kem-es 9 HP. német ILO motorral, nagy világítással patent kerékkel és gazdag krómozással a legszebb megbízható motorkerékpár. Körzet képviselő: BUJDOSO lltlRE szegen, FeHBiesas U. 15. Telefon: 14-23. Kérjen részletes ábrás katalógust. Emlékezzünk!... Fery Oszkár altábornagyot, a magyar Csendőrség felügyelőjét, Borhy Sándor alezredest, a budapesti III. sz. Csendőrkerülethez beosztott törzstisztjét és Menkina János alezredest, a magyar ' csendőrség felügyelőjének segédtisztjét vörös terroriztáb Budapesten 1919. július 21-én kivégezték. Holttestüket a Dunába dobták, ahol —• minden szorgos kutatás dacára is — jelenleg is nyugszanak. Maüska István isaszegi őrsboli csendőr az orosz harctéren szerzett betegségében 1915. július 23-án Munkácson meghalt. Adler Károly és Junker János törökkanizsai örsbelj csendőröket búcsúügyelet alkalmával a földtihödött néptömeg Gyálán 1886. július 25-én megölte. Müsztács Ferenc bölcskei őrsBeli Csendőrt' egy elfogandó megszökött rab 1933. júliffs 25-én Mado'csán agyönlőtte. Friedmann Jakab gesztelyf őrsbeli csendőrt 1888. július 27-én egy gonosztevő Megyaszón orvul agyonlőtte. Chikdn József Öltői, Ernszt Károly ílsidi, Telesei György szovátai őrsbeli C. őrmesterek ós Szűcs Miklós kismarjai őrsbeli csendőr. a szowowi Csatában 1916. július 28-án elestek. Szabó IstváD őrmester, a hidjapnsztai őrs parancsnoka, a harctéren szerzett betegségében Szekszárdon 1917. július 29-én meghalL Bárány Béla nagyváradi szárnybell enendőf! orvvadászok üldözése közben 1899. július 30-án az igénybevett erdei vasút kisiklása következtében életét vesztette. Gyermekkocsik, csökutorok legolcsóbban beszerezhetők v. Káltaynénúl < Kálvária u. 44 szám. Telefon 15-38. 319