Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-18 / 187. szám

MAGYARORSZÁG ItinlcK 1939. VHI. 18. Egyetlen kérdés Még jó, hogy legalább utólag tudjak meg: ez a nyár „az enyhülés nyara" véli. Tikkasztó meleg, fenyegető szárazság s olykor riasztó égiháború, — valóban volt alapja aunak, ltogy ez a nyár szimbolizálja a világpolitikát. Dc ha ez volt. az enyhülés nvara, amikor már nemcsak „könyökünkkel", — ahogy egyszer Láva! mondotta — surolfuk a háborút, hanem belélegeztük már a háború párázatát s térdig jártunk már a háború fenyegetésében, r.kkor ruit várhatunk az ősztől, amikor „a levelek íehullanak" és mit várhatunk a téltől, ami elé megyünk? Minden politikus koponyája forró katlanná vált, tervek, készülődések, elhatározások rotyognak benne kísérteties bugvborékolással. Ennyire híg nem volt még soha n világ, ennyire folyékonnyá nem vált minden, ami pillér volt és part, töltés és zsilip. Az öreg Times fején találta a szöget, amikor azt irja, liogy minden háború békctárgyalásokkal végződik, nem lehetne-e nekünk háború nélkül is hozzákezdeni a háború utáni béketárgyalásokhoz? S ez az ötlet annyival jogosultabb, mert az ulojsó husz cv törtenete világosan megmutatja: milyen balfogás, milyen katasztrófa volt a győzelem frontja szerint megrajzolni az országhatárokat s a pillanatnyi katonai siker erőviszonyait építeni bele a történelembe. Hová lett ez az egész „békemű". meddig tartott a fegyverek jogcíme? Országot, államhatalmat jobban megalázni, tökéletesebben kétvállra fektetni, hiánytnianabbul kifosztani nem lehet, mini ahogy Németországgal bántak el a vérnek őrültjei, többet pusztítani, mint amenny:t [Magyarország kegyetlen szétdarabolásával x egeztek el, szerződéssel nem lehet s a néniét birodalom soha olyan hatalmas, soha olyan erős és soha olyan félelmetes nem volt, mint kifosztottságának és megaláztatásának huszadik evében lett s a mi kis 1 lazánk, mielőtt a kakas hármat kukorékolt, elindult végre a történelmi rcvizió utján. Nincs ember és nincs keresztény lélek, aki nem ülne le szivesen a tárgyaló asztal mellé, ha a legcsekélyebb remény megvan ahhoz, hogy a háború szörnyet távol lehet tartani az emberiség nyájától. De ezt a reményt csak olyan igazságok belátása és megvallása adhatja meg, amit ma még csak mi vallunk, de nem vallanak be ők. A világot ú jra kell rendezni s ha semmi más bizonyság nem lett volna, mint az a gyötrelmes két évtized, ami mögöttünk áll, akkor sem tagadhatja senki, hogy a Libáknak és bűnöknek hekatombáját halmozták fel a párisköriili békeszerződésekben. Az első követelmény és első garancia tehát csak az lehet: szakítani a békeszerződések szellemével és rendelkezéseivel. Y.z az összeomlott, alapjáig megingott, az igazság cementje nélkül felemelt épületet kijavítani többé nem lehet, de nem lehet a romokra építkezni sem. El a romokkal, — a tárgyalásókhoz csak ugy ülhetnek le, mintha nem is lett volna Versailles és nem leit volna Trianon. Tla a szövetséges hatalmak azzal a jelszóval folytatták a háborút, hogv a háború ellen küzdenek, nem a KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP ncmcfcE ellen, akkor nc a németeket akarják letörni, hanem a háború forrásait tömjék cl, a háború okait szüntessék meg, a gyűlölködés anyagát semmisítsek meg. Hiába fordul napról-napra a kaleidoszkóp, az események vágtatva kergethett-k cgymást s nagyszerű anyagot szolgáltathatnak a filmhíradók számára, rna már minden világtörténelmi esemény unotiá válik, ha nem ezt az egyetlen célt és egyetlen feladatot közelíti meg. Tla az „enyhülés nyara" ilyen záróünnepcllyel végződik, mit várhatunk akkor a válságok őszétői? A felvetett problémákat nem lehet elkeuni, nem lehet kompromisszumok Prokrusz• tesz-ágyába kényszeríteni és nem lehet megaszalni jövőre, ezeket a problémákat meg kél oldani s minél mergezettebb ti közszellem, annál kevesebb ideig tud már várni a megoldásokra. Azt mondják: Danzig nem ér meg egy világháborút? Nem tudják a történelemből, liogy a legtöbb háború ürügyekkel indult meg s az igazi okok legtöbbször rejtettek maradtak? Lehet, hogy Danzigcrt nem lenne most sem háború, de mi biztositja az emberiséget arról, hogv Danzig miatt sem lesz? Amikor az angol kormány legnagyobb tekintélyű szócsöve a háború nélküli béketárgyalások 1 XV. évfolyam 18?. szám gondolatát veti föl, amikor az egyik nagyhatalom a meg nem cáfolt hirek szerint ethataJrai értekezlet öszehivását tartja szükségesnek, akkor mi, magvarok cs keresztények, Magyarország Kormányzójának szavaira gondolunk, aki először adott hangot ennek az emberi és keresztény kívánságnak s aki a katolikus egyház fejétől várta a felszabadító kezdeményezést. Államférfiak utazhatnak, tárgyalhatnak s a különböző kis problémák megoldásinak tervezeteire kézithetnek szorgalmi feladatokat, — lehet, hogy a történelemtől kapnak majd jeles osztályzatot, de az bizonyos. hogy a fiiszálak lengelcsévcl a lavinák tfíját sem feltartóztatni, sem irányítani nem tudják. Nem Danzigról van szó és nem Ticncinről, hanem arról, hogy béke lesz-e, rogy háború. Ezt a kérdést nem lehet apró problémákká atomizálni, ha a háború okait eltávolítják, akkor Danzig problémája magától elsorvad, ha a háború okai fennmaradnak, akkor hiába oldják meg Gerdius valamennyi csomóját, cíóg lesz egyetlen kavics, hogy felboruljon benne a világ, elég lesz egyetlen szál gyufa, hogy lángra lobbanjon és elhamvadjon tőle a fehér ember kultúrája cs civilizációja örökre. Danzig cs a Korridor a nagy diplomáciai Küzdelem Középpontjában MeghiusuH az öthalaimi ertcKeilet (erve — Derlin guöKeres megoldást sürget — Elvi megállapodás, auaKorlatí ellentéten a moszkvai értekezleten C$áfty Külügyminiszter sofzüurgi látogatása magánjellegű — Pénlehig marad rrich miniszter vendége London, augusztus 17. Változatlanul folyik a nagy diplomágiai játszma Danzig körül, de érdeklődés kíséri Csáky István gróf külügyminiszter salzburgi látogatását is. A Times úgy tudja, hogy a magyar külügyminiszter, aki a Salzburg melletti L'eopoldskron-kastclyban lakik, péntekig marad Németországban. A Reuter-Iroda berlini jelentése szerint a magyar külügyminiszternek a német külügyminiszternél 'tett látogatása teljesen magánjellegű. Csáhy gróf Ribüentrop villásreggelijén Páris, augusztus 17. Csáky István gróf külügyminiszter, aki jelenleg Frick birodalmi belügyminiszter vendégeként a salzburgkörnyéki leopoldskroni kastélyban tartózkodik, délelőtt fél 12 órakor, az Havas francia hírszolgálati iroda jelentése szerint a Fnschl-kastélyba, Ribbentrop birodalmi külügyminiszter nyaralójába ment, aliová villásrcggelire volt hivatalos, Berlini hivatalos körökben. — folytatja az Havas-Iroda jelentése — kijelentették, högy semmit sem tudnak Csáky István gróf és Ribbentrop ujabb tanácskozásáról és továbbra is azt állítják, hogy Csáky külügyminiszter Frick birodalmi miniszter magánvendege. Frick miniszter kamarazeneeslje leopoldskionban Salzburg, augusztus 17. Frick német birodalmi belügyminiszteS a Salzburg melletti Lcopoldskron-kastélyban a salzburgi ünnepi játékok alkalmából kamarazenei estélyt adott. Csáky István gróf külügyminiszter, aki néhány nap óta Frick birodalmi belügyminiszter vendége, résztvett az estélyen. A magyar külügyminiszter kíséretében volt meg Sztójay Döme berlini magyar követ is; jelen volt még Seiss-lnquart birodalmi miniszter, Meissnrr, államminiszter, valamint az állam, a párt és a haderő, a gazdasági és a művészvilág sok személyisége. B Vöikischer Beobachíer a német-magyar viszonyról Berlin, augusztus 17. A qémet sajtó élénken foglalkozik a Magyarországgal kapcsolatban a külföldön terjesztett híresztelésekkel. Mcgál-