Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-18 / 187. szám

MAGYARORSZÁG ItinlcK 1939. VHI. 18. Egyetlen kérdés Még jó, hogy legalább utólag tudjak meg: ez a nyár „az enyhülés nyara" véli. Tikkasztó meleg, fenyegető szárazság s olykor riasztó égiháború, — valóban volt alapja aunak, ltogy ez a nyár szimbolizál­ja a világpolitikát. Dc ha ez volt. az eny­hülés nvara, amikor már nemcsak „kö­nyökünkkel", — ahogy egyszer Láva! mondotta — surolfuk a háborút, hanem belélegeztük már a háború párázatát s tér­dig jártunk már a háború fenyegetésében, r.kkor ruit várhatunk az ősztől, amikor „a levelek íehullanak" és mit várhatunk a téltől, ami elé megyünk? Minden politikus koponyája forró kat­lanná vált, tervek, készülődések, elhatáro­zások rotyognak benne kísérteties bugvbo­rékolással. Ennyire híg nem volt még soha n világ, ennyire folyékonnyá nem vált minden, ami pillér volt és part, töltés és zsilip. Az öreg Times fején találta a szö­get, amikor azt irja, liogy minden háború békctárgyalásokkal végződik, nem lehet­ne-e nekünk háború nélkül is hozzákezdeni a háború utáni béketárgyalásokhoz? S ez az ötlet annyival jogosultabb, mert az uloj­só husz cv törtenete világosan megmutat­ja: milyen balfogás, milyen katasztrófa volt a győzelem frontja szerint megrajzol­ni az országhatárokat s a pillanatnyi ka­tonai siker erőviszonyait építeni bele a történelembe. Hová lett ez az egész „bé­kemű". meddig tartott a fegyverek jogcí­me? Országot, államhatalmat jobban meg­alázni, tökéletesebben kétvállra fektetni, hiánytnianabbul kifosztani nem lehet, mini ahogy Németországgal bántak el a vérnek őrültjei, többet pusztítani, mint amenny:t [Magyarország kegyetlen szétdarabolásával x egeztek el, szerződéssel nem lehet s a né­niét birodalom soha olyan hatalmas, soha olyan erős és soha olyan félelmetes nem volt, mint kifosztottságának és megaláz­tatásának huszadik evében lett s a mi kis 1 lazánk, mielőtt a kakas hármat kukoré­kolt, elindult végre a történelmi rcvizió utján. Nincs ember és nincs keresztény lélek, aki nem ülne le szivesen a tárgyaló asztal mellé, ha a legcsekélyebb remény megvan ahhoz, hogy a háború szörnyet távol lehet tartani az emberiség nyájától. De ezt a re­ményt csak olyan igazságok belátása és megvallása adhatja meg, amit ma még csak mi vallunk, de nem vallanak be ők. A világot ú jra kell rendezni s ha semmi más bizonyság nem lett volna, mint az a gyötrelmes két évtized, ami mögöttünk áll, akkor sem tagadhatja senki, hogy a Libáknak és bűnöknek hekatombáját hal­mozták fel a párisköriili békeszerződések­ben. Az első követelmény és első garancia tehát csak az lehet: szakítani a békeszer­ződések szellemével és rendelkezéseivel. Y.z az összeomlott, alapjáig megingott, az igazság cementje nélkül felemelt épületet kijavítani többé nem lehet, de nem lehet a romokra építkezni sem. El a romokkal, — a tárgyalásókhoz csak ugy ülhetnek le, mintha nem is lett volna Versailles és nem leit volna Trianon. Tla a szövetséges hatal­mak azzal a jelszóval folytatták a hábo­rút, hogv a háború ellen küzdenek, nem a KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP ncmcfcE ellen, akkor nc a németeket akar­ják letörni, hanem a háború forrásait tömjék cl, a háború okait szüntessék meg, a gyűlölködés anyagát semmisítsek meg. Hiába fordul napról-napra a kaleidosz­kóp, az események vágtatva kergethett-k cgymást s nagyszerű anyagot szolgáltat­hatnak a filmhíradók számára, rna már minden világtörténelmi esemény unotiá válik, ha nem ezt az egyetlen célt és egyet­len feladatot közelíti meg. Tla az „enyhü­lés nyara" ilyen záróünnepcllyel végződik, mit várhatunk akkor a válságok őszétői? A felvetett problémákat nem lehet elkeu­ni, nem lehet kompromisszumok Prokrusz• tesz-ágyába kényszeríteni és nem lehet megaszalni jövőre, ezeket a problémákat meg kél oldani s minél mergezettebb ti közszellem, annál kevesebb ideig tud már várni a megoldásokra. Azt mondják: Dan­zig nem ér meg egy világháborút? Nem tudják a történelemből, liogy a legtöbb háború ürügyekkel indult meg s az igazi okok legtöbbször rejtettek maradtak? Le­het, hogy Danzigcrt nem lenne most sem háború, de mi biztositja az emberiséget ar­ról, hogv Danzig miatt sem lesz? Amikor az angol kormány legnagyobb tekintélyű szócsöve a háború nélküli béketárgyalások 1 XV. évfolyam 18?. szám gondolatát veti föl, amikor az egyik nagy­hatalom a meg nem cáfolt hirek szerint ethataJrai értekezlet öszehivását tartja szükségesnek, akkor mi, magvarok cs ke­resztények, Magyarország Kormányzójá­nak szavaira gondolunk, aki először adott hangot ennek az emberi és keresztény kí­vánságnak s aki a katolikus egyház fejé­től várta a felszabadító kezdeményezést. Államférfiak utazhatnak, tárgyalhatnak s a különböző kis problémák megoldási­nak tervezeteire kézithetnek szorgalmi feladatokat, — lehet, hogy a történelemtől kapnak majd jeles osztályzatot, de az bi­zonyos. hogy a fiiszálak lengelcsévcl a la­vinák tfíját sem feltartóztatni, sem irányí­tani nem tudják. Nem Danzigról van szó és nem Ticncinről, hanem arról, hogy béke lesz-e, rogy háború. Ezt a kérdést nem le­het apró problémákká atomizálni, ha a háború okait eltávolítják, akkor Danzig problémája magától elsorvad, ha a háború okai fennmaradnak, akkor hiába oldják meg Gerdius valamennyi csomóját, cíóg lesz egyetlen kavics, hogy felboruljon ben­ne a világ, elég lesz egyetlen szál gyufa, hogy lángra lobbanjon és elhamvadjon tőle a fehér ember kultúrája cs civilizá­ciója örökre. Danzig cs a Korridor a nagy diplomáciai Küzdelem Középpontjában MeghiusuH az öthalaimi ertcKeilet (erve — Derlin guöKeres meg­oldást sürget — Elvi megállapodás, auaKorlatí ellentéten a moszkvai értekezleten C$áfty Külügyminiszter sofzüurgi látogatása magán­jellegű — Pénlehig marad rrich miniszter vendége London, augusztus 17. Változatlanul folyik a nagy diplomágiai játszma Danzig körül, de érdeklődés kíséri Csáky István gróf külügymi­niszter salzburgi látogatását is. A Times úgy tudja, hogy a magyar külügyminiszter, aki a Salzburg melletti L'eopoldskron-kastclyban la­kik, péntekig marad Németországban. A Reu­ter-Iroda berlini jelentése szerint a magyar külügyminiszternek a német külügyminiszter­nél 'tett látogatása teljesen magánjellegű. Csáhy gróf Ribüentrop villásreggelijén Páris, augusztus 17. Csáky István gróf kül­ügyminiszter, aki jelenleg Frick birodalmi bel­ügyminiszter vendégeként a salzburgkörnyéki leopoldskroni kastélyban tartózkodik, délelőtt fél 12 órakor, az Havas francia hírszolgálati iroda jelentése szerint a Fnschl-kastélyba, Rib­bentrop birodalmi külügyminiszter nyaralójá­ba ment, aliová villásrcggelire volt hivatalos, Berlini hivatalos körökben. — folytatja az Havas-Iroda jelentése — kijelentették, högy semmit sem tudnak Csáky István gróf és Rib­bentrop ujabb tanácskozásáról és továbbra is azt állítják, hogy Csáky külügyminiszter Frick birodalmi miniszter magánvendege. Frick miniszter kamarazeneeslje leopoldskionban Salzburg, augusztus 17. Frick német bi­rodalmi belügyminiszteS a Salzburg melletti Lcopoldskron-kastélyban a salzburgi ünnepi játékok alkalmából kamarazenei estélyt adott. Csáky István gróf külügyminiszter, aki né­hány nap óta Frick birodalmi belügyminiszter vendége, résztvett az estélyen. A magyar kül­ügyminiszter kíséretében volt meg Sztójay Dö­me berlini magyar követ is; jelen volt még Seiss-lnquart birodalmi miniszter, Meissnrr, államminiszter, valamint az állam, a párt és a haderő, a gazdasági és a művészvilág sok személyisége. B Vöikischer Beobachíer a német-magyar viszonyról Berlin, augusztus 17. A qémet sajtó élénken foglalkozik a Magyarországgal kapcsolatban a külföldön terjesztett híresztelésekkel. Mcgál-

Next

/
Thumbnails
Contents