Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-15 / 185. szám

10 DÉLMAGYARORSZAG Kedd, 1939, auguszíus 15. Terményeit ífizhtr ellen áiaiánnnüiosiias herelében bizlosilsa FíPl CSERZY BE LA: A lóc $ nagy paioc Jzegeoen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságirőskodása) n ladik arca pedig akkor volt látható, Ka fehérasztal mellett ült. Ilyenkor — különösen, ha nők is ültek a társaságban, sziporkázó szellemességével, lebilincselő udvariasságával és utolérhetetlen gavallériájával elragadtatta társaságát. Hamisítatlan gentleman, a szó legtökéletesebb értelmében: eianszenyör. Agglegény volt Tisza Lajos s igy minden nap más és más urakat hívott meg ebédre. Társaságban szerette elkölteni ebédjét. Rendszerint a királyi biztosság két-két tagját felváltva invitálta meg. Stesser titkár tartotta nyilván a meghívásokat. Az estéket több70 — Mi történt, Kálmán? — kérdezte rosszsejtelemmel Enyedi, az iró köszöntését sem viszonozva. — Olvasd ell — mondotta Mikszáth és a szerkesztő kezébe nyomta a Hiradó aznapi példányát. Enyedi amikor átfutotta a soroI at, komoly, meggyőződésteli hangon mondotta: — Hagyd abba ezt a vitátl — Azon godolkozom, hogy provokálom a < ikk íróját, válaszolt idegesen az iró. — Szó sincs róla! Ez azt jelentené, hogy elvesztetted a csatát. Viszont, ha nem válaszolsz semmit rá, konzekvens maradsz. Hiszen megirtad már, hogy a meddő, céltalan Hírlapi polémiát nem vagy hajlandó továbbfolytatni. — Ezt nem lehet szó nélkül hagyni I A gazság az, hogy nem meri megnevezni ma;át ezeknek a piszkolódó soroknak az írója. Kn mezítelen mellel, ellenfelem pedig páncélban és sisakban párbajozik velem. — Hát majd te is páncélt és sisakot öltesz magadra — mondotta Enyedi. Majd a szerkesztőség nevében adod meg nekik holnapra a választl Mikszáth pár pillanatig elgondolkozott a tanácson s azután csak annyit mondott. -- Hallod Lukács, ez nagyszerű ötlet! A Napló legközelebbi, keddi lapszámában a következő válasz jelent meg a Hiradó iészére: „A Híradónak kár hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, hogy abban erősebb, mint egyebütt. Pedig a polémiákból igen kevés haszna és gyönyörűsége van a közönségnek. Vasárnap ismét egy névtelen közleményben azért köt bele egy munkatársunkba, amiért az hol nevének végzőbe tűit a (—th—n), hol pedig előbetüit • z (M. K. betűket) használja. Kevés olvasója van lapunknak, ki e betűkből rá ne ösmerne Mikszáth Kálmánra s ki őt azzal vádolhatna, ha e betűket aláírja, hogy a névtelenség álarcza alá menekült. S míg a Hiradó a névtelenségre csipkelődik, azalatt ő napok óta névtelen elmeficzamokat ereget a levegőbe s éppen a vasárnapi névtelen közleményében is azt irja ki, hogy pénteki polémia irója után nem jól puhatolózunk. Nem iz, akire gondolunk, hanem a jó Isten tudja kicsoda. Már aztán az ilyen eljárásra csakugyan nem lehet felelni egyebet, mint azt, hogy: a Híradónak kár hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, stb". Enyedi ötlete bevált. A Hiradóéknál hagytak abba a polémiát, ök Mikszáthtal hadakoztak, viszont nem kivántak további vitát folytatni a lappal. l)yen erőltetett, félmagyarázatos indokolással fejeződött be, illetőleg szakadt félbe egy időre a már erősen kiéleződött hírlapi polémia. vh. Tisza Lajosnak', Szeged királyi biztosának három arca volt. Hivatalában szófukar, csaknem komor, akivel ott semmi másról nem lehetett beszélni, mint „hivatalos ügyről". Ha azonban átlépte a hivatala küszöbét, egyszerre kedélyesen társalgó úrrá változott. Ekkor viszont mindenről lehetett vele beszélni, csak hivatalos üsrvről nem. Harnyiro nem Szegeden, hanem a közeli Deszken, a Gerliczy-uradalomban töltölte. Gerliczy báró kastélyában állandó vcndéglakosztályt tartottak fönn Tisza és kisérete részére. Tisza ugyanis többnyire nem egyedül ment át a deszld uradalomba, hanem társaságot is vitt magával, amelynek tagjai ugyancsak ott töltötték az éjszakát. Pompás, hosszuranyuló ősz volt 1879ben. Már október közepét mutatta a naptár, a napsugár azonban még mindig melegen tűzött napközben. Csak az esték hűvösödtek le. Ilyenkor kívánkozott föl a kabát... A' városépítő munka erős ütemben folyt. A szorga'mas kezek fürgén mozogtak mindenütt a városban. Építették Szegedet; ujja, széppé építették. Az építőmunkát a lcgéhorebb figyelemmel Tisza Lajos szemlélte. Nem volt nap — mégha Deszken töltötte is az éjszakát —, hogy reggel fél hat—hat óra körül már ne lovagolta volna be a várost. Ellenőrizte az előzőnapi munkateljesítményt s ha hibát, helytelenséget észlelt, még azon a napon délelőtt haladéktalanul intézkedett; (Folyt, köv.) KÖZGAZDASAG -í&feí. i eüéáiás*' Az alföldi összekötő állami ut építése (A Délmagyarország munkatársától.) A budapesl—szegedi állami utat Kecskemétnél szeli át a most építés alatt álló békéscsaba—kecskemét—dunaflödvári alföldi összekötő államút. Az Alföld déli rész9 felé a budapest—szegedi út Kiskunfélegyháza városától egy újabb transversális állami út vezet Csongrád—SzentesOrosháza irányába, amelynek fontos gyűjtőforgalmi jelentősége van. Ennek az államútnak átépítése rövidesen szintén napirendre kerül s a tervek szerint ez útvonal számára a jelenlegi csongrádi közös vasúti ós közúti hid közelében egy másik, tisztán közúti hidat is fognak a kis Tisza-sziget mellett a Tiszán létesíteni. Áz út a három város részére nagy jelentőségű, a szentesi határt mintegy 25 km, hosszban szeli át s az út számos alkalmat fog nyújtani a környező tanyák számára bekötő útak építésére. ;'( Az értelmiségi alkalmazottak bejelentése. Miniszteri rendelet írja elő, hogy minden műokuadó köteles az értelmiségi munkakörben föglalkozlatolt alkalmazottait érintő személyi változásokat augusztus 15-ig bejelenteni. A bejelentési kötelezettségre vonatkozólag azonban most újabb rendelkezés jelent meg, amely kimondja, hogy mindaddig, míg a második zsidótörvény végrehajtási utasítása nem jelenik meg. a munkaadók mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, mivel maga a végrehajtási rendelet fog idevonatkozóan utasításokat és bejelentésre vonatkozó tudnivalókat tartalmazni. Az eddigi tervek szerint a bejelentés formája is megváltozik és új űrlapok kerülnek kibocsátásra. )( Svájc háború esetén víz alatt akarja tárolni a gabonafölöslegét. Háború kitörése esetén Svájc gabona- és élelmiszertartalékait 40 méter mélységben a viz alatt akarja tárolni. A tárolás új módjára vonatkozólag beható kísérleteket folytattak és megállapították, hogy a vízalatti tárolásnak számtalan előnye van. Elsősorban is légitámadások ellen tökéletes biztonságot nyújt. Azonkívül a tárolás olcsó, sem súlyveszteségtől, sem a betárolt árú megromlásától nem kell tartani. A tavak fenekén 40 méter mélységben télen nyáron egyenlő 4—5 fiikos hőmérséklet uralkodik, az árú költségmentes ütése is tökéletesen meg lenne oldva. A tárolás céljaira vastartályokat használnának és remelik, hogy burgonyát, friss gyümölcsöt és tojást is sikerül majd a víz alatti vastartál vokban hosszabb időre elraktározni. 0 tt h o n-M o-z gó, Szőreg kedd Rendet helyirak. A Délmagyarország előfizetőinek es családtagjainak jegyenparancsolaí?HEi°IEEEíE™Er tox hiradó! IX. )( Elsüllyedt egy búzával megrakott uszály az Aldunán. Turn-Scvcrin alatt a világháborúból ottmaradt hajóroncsokba ütközött és elsüllyedt a „Morayu" nevű Uszály, 60 vagon búza terhével együtt. Az üsztályt egy MFTR gőzös vontatta. A kárösszeg az uszályban és az árúban meghaladja a 200.000 pengőt. A kár; egy rcszo a biztosítás folytán megtérült. M Hé vizgy ó gy fürdőn (Hévizszentandráson) és Balatonlellén Elő- és utóidényben: Egy hét 28*- P. - A főidényben: Egy hét 34*- P. Felvilágosítás és jelentkezés: a Délmagyarorszáo Kiadóhivatalában Aradi u. 8. és a Menetjeqyirodában