Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-13 / 184. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1939. VIII. 13. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 104. szám A dómiévi akarat A magyar elet vezetőegyéniségej több nyilatkozatban adtak annak a fölfogásnak liangot, bogy a Szegedi Szabadtéri Játékok túlnőttek a lokális határokon, méreteikben és jelentőségükben országos üggyé emel­kedtek. Hangsúlyt kapott ez a fölfogás a kormány tó magas látogatásával, aki a ma­gyar kormány tagjainak élén látogatott el Szegedre, hogy tanuja legyen a város al­kotó- és termő-erejének. Igazolást kapott ez a fölfovás annak a hatásnak szinte le­mcrhctetleu kontúrjaiban, amelyet ország­szerte, sőt világszerte előidézett. Megbecsü­lést kapott ez a fölfogás abban az elismerés­ben, amely sajtóban és élőszóban megnyi­latkozott az idei Szabadtéri Játékokkal szemben. Az elismerés meghajtotta zászla­ját a játékok színvonala, kulturális jelen­töségc és művészeti nagysága előtt s meg­dönthetetlen bizonyítékát szolgáltatta an­nak, hogy a szabadtéren előadott játékok tekintetében elvitathatatlan Szegedtől az chőség. Az a város, amely szinte a semmi­ből teremtett messzevilágító obeliszket, az ismeretlen jövőből alkotott hagyományt a maga bátorságával cs hitével, az önmaga szerény és gűzsbakötöft erejére támaszkod­va cinciié magához az egész országot, éz a város joggal arathat dicsőséges győzelmet. Szeged neve tehát fogalom lelt cs Sze­gednek ehhez a nimbuszhoz, ehhez a név­hez méltóan kell megünnepelnie a saját ün­nepét. Azok, akik az idén vállalkoztak arra, hogy biztosítják a Szabadtéri Játékok foly­tonosságát, hitet és további bizalmat terem­temek a jövőnek, emelik a játékok művészi nivóját s új dicsőséget szereznek a város nevének, megtették kötelességeiket. Tud­ták, érezték, hogy ebben a kötelességvcgzés­ben, enuek a föladatnak a megoldásában nz ország szeme van ezen a városon; tisztá­ban voltak azzal, hogy minden fáradság és küzdelem érett gyümölcse Szeged ölébe hull s mert szeretik ezt a várost, mert szívü­kön viselik annak sorsát, vállalták ezt a küzdelmet, vállaltak minden fáradságot és vállalták a sok-sok kockázatot. Egyetlen kérésük volt; hogy a város minden polgára — a vezetőktől kezdve minden kultúrasze­rető emberig — támogassa ezt a minden méretében hatalmas munkát. Meg is kapta ezt a támogatást, ha nem is hiánytalanul. Mert a támogatás nemcsak abból áll, hogy néhánv ember megvesz néhány jegyet, ha­nem abból is. hogy hitet és esküt tesz amel­lett, bogy a Szabadtéri Játékok ügye kifelé országos ügy. dc befelé Szeged diadalának kel! lennie. Ez a tudat lelkesedést eredmé­nyez s ezt a lelkesedést nem tapasztalták miudig és mindenütt azok részéről, akik ta­lán kényelemszeretetből, indokolt, vagy in­dokolatlan másirányú elfoglaltságból nem mutatták meg azt a szegedi szellem cs sze­gcdi alkotókészség nagy erőpróbáján ezt, hogy szegcdiek. A város nem zár­kózott el azok elől a megértő tá­mogatások elől. amelyek sikerhez akarták juttatui és erkölcsi sikerhez juttatják a Szabadtéri Játékokat, de a lelkesedés hiányzik. A lelkesedés, amelynek üteme és dallama: hívó hang leKet országszerte és bi­zonysága lehet annak, bogy Szegedet sze­gcdiek lakjak. Kisemberek, munkások, okik megtakarított néhány fillérjükkel jöttek el, mert idevonzotta őket a művészet szépsége, bizonyítékát adták annak, hogy szeretik Szegedet és szomjazzák a kultúrát. Akik­nek alkalmuk volt társadalmi helyzetükből következő anyagi leketségek által áldozni a kultúrának, azoknak nemcsak a képessé­get, hanem a lelkesedést is meg kell mutat­niok. Ha ezt a lelkesedést nem tapaszfal­juk a szegediek részéről, akkor érthető az a passzivitás, amely például Debrecen ré­széről megnyilvánult a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Egyetlen filléres vonatot sem tudtak indítani a közel másfélszázezer la­kost számláló cívisvárosból ugyanakkor, amikor külföldről is olyan érdeklődés nyil­vánult meg, amely már magában is biztos jövőt ígér a játékoknrlc. Az idei játékok rendezősége tiszta lelki-" ismerettel cs büszke öntudattal állhat a köz gyóntafószéke elé: megtette kötelességét. A játékok nívójának emelését megmutatta a két operaelőadás szinte csodaszáuibamcuő grandioz.ifása, az elkövetkezendő évek sze­gedi történetének új lendületet adott az <* kedv cs lelkesedés, amellyel biztosították' mindannak a lehetőségnek fönntartását, amely Szegednek elsősegét cs diadalát je­lenti. Közel vagyunk ahhoz a pillanathoz, amikor egy évre ismét elhallgatnak az ün­nepi hetek harangjai s így nem ünnepron­tás, csak az akarat győzelme annak kinyil­vánítása, hogy nehéz munka volt. Dc meg­érte. Szeged falán örökre elaludna, ha a Nagy Építő kriptája fölött nem hívnák a világot csodálatos ünnepre a dóm messze­csengő harangjai . . . Hitler, Ciano és Ribbentrop döntő fontosságú tanácskozása Berchtesgadenben A két külügyminiszter vasárnap folytatja megbeszéléseit Sulzf+urg. augusztus 12. Ribbentrop 'és Cia­no grétf salzburgi találkozása és Ciano berch­chtcsgapieni látogatása áll Európa érdeklődésé­nek középpontjában. A külügyminiszterek u Salzburg melletti F u s c h 1-kastélybán hosz­szas megbeszéléseket folytatott. A megbeszé­lések' az összes aktuális kérdéseket felölelték". Ciano gróf bérchtesgadeni útja Hitler kancellárhoz talán még a salzburgi tárgyalá­sokat is felülmúlja jelenlűségében. A katicel •• lár szombaton villásreggclin fögadla az olasz külügyminisztert. Gano gróf Hitlernél Bcrchlesgadenből jelenti a Német TI: Tlilfer kancellár szombaton délben kihallgatáson fo­gadta Ciano gróf olasz külügyminisztert. Ilitlerá kancellár a birodalmi külügyminiszter jelenlétében a Berghof erkélyén szívélyesen i üdvözölte vendégét, tiszteletére a kapubejáial­nál Hitler testőrségének különítményei dísz­egyenruhában álltak fel. A reggeli befejeztével Hitler kancellár a birodalmi külügyminiszter jelenlétében Ciano gróffal hosszabb megbeszé­lést folytatott. Hitler vezér és kancellár Ciano gróf olasz és Ribbentrop némel birodalmi kül iit^y miniszter tanácskozása- a Berghol'on 18 óra 15 perckor ért véget. A vezér ezután Cianot és Ribbentropot, valamint kísérőiket teára hív­ta meg a Kichsiein vendéglőbe, amely mint ­egy 2000 méter magasságban van és gyönyó:ü kilátást nyújt. A teát a vendéglő forraszán szolgálták fel. Hitler szívélyesen elbeszélgetett vendégeível. Salzburg, augusztus 42. Ciano és Rí Jj ­bent rop tanácskozásai vasárnap folytatód­nak. Olasz fanok mepcáío'ják a francia lapok á hire'* Magyarországgal kapcsolatban Róma, auguszlus 12. A MTI jelenti: Az olasz lapok megemlítik cg>es francia lapok ái­hireit a magyar—német viszonnyal kapcsolat­ban. A Messagero a következőket ir ja: — Hogvan tehet komolyan olyan állítást, mint a „Journal", amely szerint a tengelyha­talmak ultimátumot intézlek Magyarország­hoz. Igaz ugyan, hogy a cikk szerzője is fel­vetette cikkének végén azt a kérdést, hógy nem fehet tudni mindezekből a hirekből, hol van a regény. A Popolo di Roma szerint hogyan lehet ko­molyan venni az olyan francia lapokat, ami­Ivek olyan eszlclensegeket képesek leírni, hogy Hitler, miután nem tud betörni Lcngyelor­szágjia, ugy határozott, bogy inkább Magyar­ország irányában nyomul előre. Délszlávia és Magyarország London, augusztus 12. A salzburgi tanácsko­zásnak nagy figyelmet szentel az egész angol sajtó. A TÍáilv Telegraph szerint a tanács so-< zások előterében a danzigi kérdés mellett min­denekelőtt délkclctcurópai kérdések állanak'. A lap tudni véli. bogy a kél külügyminiszter Délszláviának cs Magyarországnak helyzetével is foglalkozik. Békés ulon Róma, augusztus 12. Római politikai körök­ben Ciano gróf németországi látogatásával kapcsolatban rámutatnak arra, bogy a kül­földi sajtó egy része ugy tünteti föl a dolgot rnújlha Németország ' tüzel-vassal kere-zlpl akarná vinni a danzigi kérdés megoldásáig és Olaszország fékezni igyekezne Németországot. Itteni politikai körökben ozl a beállítást a Icg­határozottabban megcáfolják. Róma és Berlin teljesen egyetért abban, hogy a danzigi kér­dést békés'ulon kell megoldani. A békét csak az ellenpárt magatartása veszélyezteti. fontos fsnácshozósoh Varsóban Varsó, augusztus 12. Tegnap visszatért V rr­sóba Moscicki lengyel köztársasági eltiök^

Next

/
Thumbnails
Contents