Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-02 / 174. szám

DÉLMAGYA RO RSZAG Szerda, 1939. uil. 2. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Angol—amerikai tárgyalások kezdődnek a távolkeleti helyzetről Ismét eredmény nélkül szakadt meg a tokiói értekezlet visszautasítja Chamberlain beszédét Németország London, augusztus 1. Angol politikai körökben arra számítanak a miniszterelnök alsóházi nyilatkozata alapján, hogv a távolkeleti helyzet ügyében angol-amerikai eszmecserére kerül rövidesen sor. A Daily Telegraph szerint az erre vonatkozó első megbeszélések rövidesen megindulnak. Sir Ronald Lindsay washingtoni angol nagykövet már megkapta a kormányától az utasításokat. A lap hangoztatja, hogy az Egyesült-Államok és Franciaország nem helyeselhetik Anglia túlzottan engedékeny magatartását Japán irányában. Nincs eredmény Tokióban Tokió, augusztus 1. A keddi angol-japán értekezlet, amelyen a liencini helyzettel kapcsolatos gazdasági kérdésekről tárgyalnak, a ralutakérdcsben eddig még nem vezetett eredményre. Politikai körökben Londonból érkező jelentések alapján az a felfogás terjedt el, hogy Anglia ezekben a kérdésekben Amerikával kivan együttműködni és ezért addig halasztja a döntést, amíg nem értesül Washington véleményéről. t,Anglia tovább folytatja eddigi politikáját" London, augusztus 1. A Times azt az értesítését közli, hogy az angol kormány eljuttatta a Csungking-kormányhoz Kínával szemben tanúsított politikájának részletes ismertetését. Ez nemcsak az angol miniszterelnök alsóházi beszédének egyes pontjait tartalmazza, a lap szerint, hanem részietekkel is foglalkozik. Többek között kijelenti, hogy az északkmai tényleges helvzet tudomásulvételére irányuló angol kísérlet nem jelenti azt, hogy Kina irányában megváltozott volna az angol politika, vagy másképpen kifejezve, Anglia cserbenhagyja Kínát. Anglia tovább folytatja eddigi politikáját. | Berlin visszautasítja Chamberlain beszédét Berlin, augusztus 1. Chamberlain angol miniszterelnök alsóházi nyilatkozatát élesen visszautasítják berlini politikai körökben. Chamberlain szavaiban igazolását látják annak, hogy Anglia és az Egyesült-Államok osztott szerepekkel harcolnak Japán ellen. Az angol miniszterelnök nyilatkozatait a német sajtó egyébként „a bekerítés veszteséges mérlegének" és „zavarban fogant nyilatkozatnak" nevezi. A német sajtó kijelenti, hogy az angol lapok által beharangozott szankciók elmaradtak, A „Deutsche Alígemeine Zeitung" ^Sallupitja, hogy Anglia bekerítő politikája n m- e,ajjatja magának az utirendét. nendkivül hevesen támadja Chamberlaint a ,.norsenzeilung'4 a lengyel magatartással kapcsolatos dicsérő szavaiért és ezt írja: „Ujabb igazoiasa annak, hogy London a bekerilési manőver megmentése érdekében levetkőzte utolso erkölcsi gátlásait is. A bekerítés jellegei egyébként Chamberlain leleplezte az alsóliaz elolt azzal, hogy párhuzamot vont a moszkvai tárgyalások és a világháború előtti anlanllargyalások között". Éden beszéde Chamberlain mellett London, augusztus 1. Feltűnést keltett, hogy fcaen az alsóházban felszólalt Chamberlain beszéde után és helyeselte Chamberlain érveléseit. Teljes nyíltsággal- üdvözölte a miniszterelnök kijelentéseit, csak annyit jegyzett meg. helyes lenne, ha a kormány egyik tágját bíznák meg a moszkvai tárgyalások folytatásával. A lávelkeleti helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy Kinát mindezideig nem sikerült Japánnak meghódítania. Helyeselte a XV. évfolyam m. szám miniszterelnök ultimátumszerűén hangzó követeléseit, hogy az északkinai angolcllenes propagandát Japán szüntesse be. A danzigí kérdésben Eden szerint Németország jelenleg is ugyanazt a taktikát folytatja, mint a múlt cv szeptemberében, Angliának azonban nem szabad tűrnie, hogv Németország megfélemlítse, mert Lengyelország függetlensége forog kockán. Csütörtökön indul Moszkvába az angol katonai küldöttség London, augusztus 1. A Moszkvába induló angol katonai küldöttség a már bejelentőit rendelkezésektől eltérőleg nem holnap hagyja el Londont, hanem valószínűleg csütörtökön. Keres viharban tárgyalta a Ház az állampolgársági iavaslaioi Kevesziss-Fischev belügyminiszter visszautasította a nyitás támadásokat - „A belügyminiszternek az a kötelessége, hogy az állam vendje és érdekei felett őrködjék** Budapest, augusztus 1. Élénk viták jegyében kezdte meg a képviselőház kedden az állampolgársági javaslat tárgyalását. A javaslatot Gergely András előadó ismertette. A vitában elsőnek G'rubcr Lajes szólalt föl. Kifogásolta, hogy az 1879. cvi L te. megtol (ázásáról van szó, amely törvényt tulajdonképpen Kossuth Lajos elten hozták, azért, hogy öt a magyar állampolgárságtól meg tehessen fosztani. A javaslat magán viseli szerinte a „Kereszles-Fischicr-i önkény'1 bélyeget és szerinte a javastat „a nemzeti szocialisták ellen szól". Malasits Géza: Az állampolgári jogokból való kiközösítés a legszörnyűbb büntetés. Helytelen, hogy birői döntés nélkül, miniszteri határozattal jogorvoslás nélkül megfosszanak bárkit is magyar állampolgárságától. Alkotmányjogi szempontból kifogásolja, hogy a belügyminiszter foszthasson meg embereket az állampolgárságtól. Ben/kő Géza nem lát veszedelmet abban, hogy a belügyminiszter bírói fórumhoz való föllebbezés lehetősége nélkül gyakorolhassa az állampolgárságtól való megfosztás jogát. Mosonyí Kálmán javasolta, hogy külföldön élő magyar állampolgároknak egyévi gondolkodási időt kell adni annak eldöntésére, hogy viszszaszerezzék vagy megtartsák-e magyar állampolgárságukat. Kimondandónak farija, hogy a belügyminiszter elutasító végzését a közigazgatási bíróságnál meg lehessen fellebbezni. Eszterházy Móric gróf a javaslat nyolcadik szakaszának Visszaható erejéről beszélt, amelyet ellenez. Foglalkozott a törvényjavaslat indokolásával, majd a romániai kisebbség állampolgársági ügyét ismertette és felolvasott erre vonatkozólag egy francia nyelvű híradást. A javaslatot általánosságban elfogadta. B u d i n s z k.y- László azt kívánta, hogy az állampolgárság egész kérdését a mai kor igényeinek megfelelően rendezzék. Bassay Károly volt a következő felszólaló. Meg kell állapítanom — mondotta —, hogy a szélsöbaloldalon ülö szélsőjobboldali (képviselők megkönnyítet lék feladatomat, mert elmondották azokat a jogi aggodalmakat, amelyeket e javaslattal szemben táplálnak. Az egyik egyenesen azt kívánta, hogy azok, akik uj állampolgári jogosítványt szereznek, gondolkozási időt. kapjanak, hogy melyik állampolgárságot tartják meg. Valósággal borsódzott a hátam ilyen liberális felfo gás hallatára . . . (Derültség.) De egy nyilas belügyminiszter cselében nyilván megfosztottak, volna bennünket azoktól a szép jogi disztinkcióktól, amelyeket végighallgathattunk. — Az állampolgári kötelek nem rir.v romantikus kapcsolat az állammal, ennek tömérdek magánjogi, örökösödési cs egyéb vonatkozásai vannak; Antikor azt látjuk, hogy a Völkisch-elv alapján külföldön élő állampolgárokat hatalmas állaríiok nem akarnak kiengedni a maguk befolyása alól, akkor a magyar állam, mint kis állam ne ni mondhat le ilyen könnyen állampolgárairól. Nem mehetek bele abba — folytatta —. hogy a belügyminiszternek joga van megfosztani valakit magyar állampolgárságától minden bírói eljárás, előzetes vád közlése nélkül. Nem fogadhatom el azt, hogy a mindenkori kormány minden koiitradiktórius eljárás és a védekezés minden lehetősége nélkül valakit megfoszthasson állampolgárságától és ezzel kilökjön nemcsak a nemzeti" közösségből, hanem — mert más államhoz tartozik — az emberi közösségből is. A felszólalásokra Kcresztcs-Fischer Ferenc béliig}* miniszter válaszolt. —' Nem a gazdagokért, a sikerekért — mondotta —, hanem a magyar népért csináltuk ezt a törvényt, de mindenki, még az is, aki a régi törvény értelmében már elvesztette állampolgárságát. bejelentést tehet külképviseleti hatóságainknál is, hogy magyar állampolgársági jogait fenn akarja tartani. Ez a javaslat nem a zsidókérdéssel van hivatva foglalkozni, hanem általábann az állampolgárság kérdésével. Hogy kik szerezhetnek a zsidók" közül állampolgárságot, az a zsidótörvényben van eldöntve. . j A nyilasok, akik a belügyminiszter beszédét közbeszólások egész sorával zavarták, ismét ellentmondásba törtek ki. Bobory György erősen rácscnget a zajongókra és amikor csend támad, Kercsztcs-Fischcr belügyminiszter így folytatta: — A belügyminiszternek az a kötelessége, hogy az állam rendje és érdekei fölött őrködjek. A belügyminiszter szavait minden eddiginél nagyobb lárma fogadja a nyilasoknál. _ önök metódusaikat olyan helyekről kérték kölcsön, ahol ezekben a kérdésekben igazán nem skrupulózusosak — folytatta. A nyilasok tomboló zajjal válaszolnak a miniszter kijelentésére. Óriási Hangzavar, kavargás támad az ülésteremben, mintegy ötven képviselő szakadatlanul kiáltozik. Keek Antal ezt kiáltja: Siberek a felsőházi tagok! "Kereszté s-Fi s eh e r Ferenc: önök kilo-