Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-08 / 153. szám

Szombat, 1939. Julius 8. pecmagyarorszag nuhbb fobbbbbi KÖZGAZDASAG Augusztusban meghosszabbítják az uj építkezések adómentességét Budapest, július 7. Az építőmesterek kül- j döttsége fölkereste Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisztert az építkezések adómentessége ügyében. Ismertették az építőiparosók kéréseit Reményi-SchncÜcr miniszter kijelentette, hogy az új építkezések adómentességi rendeletét augusztusban megliosz szabbltani kívánja. bogy a jövőévebn megkezdődő építkezések" előkészítésére bőséges idő álljon rendelkezésére. Az ebben az évben megkezdett építkezések^ határidejére voaatkózó kívánságot helyesnek tartja és intézkedni kíván, högy a már folyamatban levő építkezések az . érvényben levő adómentességet december, 31-én túl is megkapják. ' Egyelőre nincs elég vagon a szegedi barack elszállítására (A Délmagyarország munkatársától.) Beszálltunk arról, hogy Kecskemét 50 vagon barackot vásárol föl Szeged környékén s ezzel akar Segítségére sietni a városnak a barackfölösleg elhelyezésében. A szegedi gyümölcspiacon péntekén már nagy élénkség mutatkozott és a szállításra kész, érett barack tekintélyes tömegben vonult föl a piacra. A város vezetősége a nagy barackkinálatra való tekintettel, á szállításhoz szükséges vagonokról akart gondoskodni és kiderült, hogy nincs elég vagon. Tóth Béla dr. helyettes polgármester, aki rahói útjáról pénteken visszatért, telefonon kért a kereskedelemügyi minisztériumtól sürgős intézkedést, hogy a barackszállitáshoz Szeged elegendő vagont kaphasson. A minisztérium ígéretet tett, hogy a legsürgősebben három hütőkocsit és két rendes teherkocsit küld le Szegedre és a többi, szükséges vagon is rövidesen megérkezik. Igy a barack elszállításában előreláthatólag semmi akadály nem fordulhat elő. áthelyeztem Károlyi-u. 3. sz. alá. Mo€9S2BCS& dern berendezésű üzletemben uri-,női- és gyermekcipőket, sport és különleges cipőket igen olcsón árusítok. Nemzeti Takarékos- Donn Dálgcipészság könyvecskére kiszolgálok. Üzemem továbbra is Feketesas u. 8. alatt van. lOPP öulu mester Jánoshalma: az ország gyümölcstermelésének harmadik helyén Jánoshalma, julius 7. Érdekes számadatokat tettek közzé a magyar gyümölcstermesztés egyik jelentős gócpontjának, a Bács-Bodrogvármegyében fekvő Jásoshalmának gyümölcsforgalmáró, ahol ma mintegy 4000 kat. hold területen folyik a mind szakszerűbbé váló gyümölcstermesztés. Jánoshalma határának északi és déli része a duna—tiszaközi futóhomokvidék nyúlványa és cz a terület a jánoshalmi nép kihasználta a kedvező természeti adottságokat. Jánoshalma vasútállomásáról az utóbbi néhány évben elszállított gyümölcsmennyiség a következőképen alakult: 1935-ben 571 vágón, 1936-ban 842 vagon, 1937-ben 590 vágón, 1938-ban 476 vagon. Az utolsó négy év átlagában tehát évenkint 620 vagon gyümölcs került el Jánoshalma piacáról. Ez a mennyiség évenkint mintegy 40 000 q-t jelent, vagyis Jánoshalma község az előkelő harmadik helyet foglalja el az ország gyümölcstermesztő központjainak sorában. (Kecskemét az első, Nagykőrös a második.) Jánoshalma gyümölcspiacúnak négy legfontosabb cikke az alma, a csemegeszöllö, a sárgabarack és a szilva. Ezekből a gyümölcsfajtákból a legutóbbi 3 év során elszálitott mennyiségek q-han: 1936: 1937: 1938: alma 8.680 18.747 4.060 sárgabarack 10.447 1.727 196 szilva 18.369 S.218 980 wóllő 11.597 17.543 15.820 Az egyes gyümölcsfajták terméseredményei széles határok között ingadoznak. Az idei 1939-es évben például ismét kitünó alma- és baracktermés várható, arni Jánoshalma gyümölcsszállitásában érős emelkedést hoz. A gyümölcstermesztő gócpontok egyik legfontosabb adata az exporthánvados, vagyis az a szám, amely megmondja, hogy az illető piac egész szállításának hány százaléka kelült vámkülföldre. Jánoshalma piaca ebből a szempontból sem marad el, mert gyümölcséből külföldre került 1935-ban 40.2 százalék. 1936-ban 54.8 százalék, 1937-ben 33.4 százalék, 1938-ban 26.8 százalék, tehát a magyar gazdasági élet átlagosan a jánoshalmi gyümölcs 39 százalékáért kap valutát. A község 1929-ben hozott gyümölcspiaci szabályrendelete értelmében gyümölcsöt eladni és vásárolni csak a gyümölcspjactéren szabad. Nemcsak a termelőkre hasznos ez a rendszabály, akik igy egy helyen értesülnek valamennyi kereskedő árajánlatáról, de hasznos a kereskedelemnek is, amely könnyen áttekintheti a napi fölhozalalt minőségi, demenynyiségi szempontból is. A község az eladóit gyümölcs után 2 százalékos gyümölcspiaefcjícsztési illetékei szed. Az e ciinen befolyt összeg 1930-ban 13.117, 1935-ben 11.158,1936ban 14.637, 1938-ban 7.038 P volt. amiből már évekkel ezelőtt kikövezték a hatalmas piacieret, most pedig az illeték egy része a piacot a vasútállomással összekötő útszakasz portalan burkolásának céljaira van lekötve. Jánoshalma gyümölcspiacainak legnagyobb problémája a még mindig megnemépitett hűtőház. A távolabbi külföldre irányított gyümölcsrakományokat ugyanis vagónozás előtt elő kell hűteni, a hűtőház hiánya tehát a kivitelt erősen akadályozza. —ooo— Miniszteri döntés az ipar jogosítványok kiadásáról A kereskedelemügyi miniszter 53595. sziinu döntvényében körülhatárolta az ipaxjogontványok kiadásánál követendő eljárást A döntvény szerint az eljárás a következő: Az ipafjogosítványok kiadása, illetőleg uj üzlethelyiségnek ugyanabban a városban, vagy községben nyitása tekintetében az öS5Ö—1Ü38 számú rendelet L szakaszában kimondott tila-* lom alól a hatáskörrel biró miniszter kivételt engedélyezhet, miért is az iparjogosilványok kiadja, illetőleg uj üzlethelyiség nyitásának tudomásulvétele iránt előterjesztett folyamodványok döntés végett a hatáskörül biró miniszterhez terjesztendők fel. Ha a miniszter a kérelmet teljesíthetőnek találja, az elsőfokú iparhatóságot értesiti, hogy az ipar jogosít vány kiadását — ha az egyéb törvényes feltételek" fennforognak —, illetőleg az uj 'üzlethelyiség megnyitását engedélyezi. Ilyén esetekben tehát az elsőfokú iparhatóság az'engedély alapján a kérelmet további tárgvölás alá veszi és a tárgyalás eredményéhez képest — aszerint, hn-zy az engedély megadásának feltételeit a folytmodőnál megállapítja, vagy nem, a kérelem tárgyában véghatározatot hoz. Abban az esetben, ha a miniszter az elsőfokú iparhatóságot arról értesiti, hogy a kérelmet a hivatkozott rendeletek 2. szakaszában biztosított jogánál fogva elbírálván, azt telicsithetőnek nem találja, az iparhatóság a kérelmet tovább nem tárgyalhatja, hanem folyamodót t miniszter döntéséről értesíthet!. Véghatáróznto't tehát az elsőfokú iparhatóság Ilyen esetekben nem hozhat, -000—* Még mindig drágább az élet, "14-1 mint 1914-ben A Magyar Tudósító jelenti: Gál Benő szakszer vezeti titkár, a heti létminimum alakulásáról szóló legújabb jelentéséb en megállapítja, hogy tavaly júniusban 002 százalékos árcsökkenésről szá, molt bo és a háztartás nyers élelmiszerellátásnál 095 százalékos árcsökkenést mutatott ki. Ezzel szemben az 1939. esztendő júniusában már 03 százalékos drágulást mutat májussal szemben és a háztartás nyers élelmiszerszállításánál is 072 szászalékos a drágulás. Ez évben már áprilisban kezdődött a drágulás árnyalati emelkedése. De ez ar árnyalati drágulás három hónapon keresztül kitartónak mutatkozott, amely a folyton kisebbedő keresetek mellett veszedelmes is lehet a fixkeresetből élö alkalmazottak ér. mások háztartásira. Annál súlyosabb ez, mert 1938-ban mindössze csak három hónapon át tüntetett föl kisebbaránvu drigulást a Gál-féle indextáblázat. Ma a család összszükségletének kielégitéséliea heti 62.32 pengőre lenne szükség, tehát még mindig drágábban él * család mint 1914-ben, holott a keresetek s a jövedelmek kisebbek az 1914 esztendőben volt keresetek és jövedelmeknél. a háború kezdele óta az összszükséglet ellátásánál 36.1 százalékos a drágaság. Végül megállapítja Gál Benő Indextáblázata, hogy 100 mai pengő békebeli vásárlöértéke 70.3 korona, —ooo—' )( 120.000 külföldi munkás arat Németországban. Berlinből jelentik: a birodalmi munkaügyi minisztérium államtitkára: Syrup, közölte a sajtó képviselőivel, hogy a német mezőgazdaságban uZ idén ismét igensok külföldi munkaerőt alkalmaztak, hogy segitsenck a mutatkozó mezőgazdasági munkáshiányon. Ez idő szerint több, mint 120.009 külföldi mezőgazdasági munkás dolgozik Németországban. Nemzetiség szerint a külföldi munkások, a következőképpen oszlanak meg: 40.000 szlovák, 37.000 olasz, 15.00o délszláv, 12.ooo magyar, 5ooö bolgár, 4ooo holland és többezer cseh. •) )( Egymillió márkába került az uj német autó-, utak minden kilométere. Berlinből jelentik: A német törvényhozás hivatalosan hatósággá minősítette az autóutépitkezés szervezetét. a Reiahsautobahnen most zárta le 1938. évi működésének elszámolását. Megállapítható ebből, hogy összeses S065 kilométeres szakasz áll készen és további két és' télezer kilométer van épités alatt. Az összes kiadások 3.09 milliárd márkát tettek ki, tehát állagban egy kilométerre egymillió márka jut. Közép-, sőt nyugateurópai szemmel nézve is, tulinagasnak látszik ez az összeg, de nem szabad elfelejteni, hogy a nyílegyenes, egészen uj elgoudolá-íalapján készült forgalmi vonalak technikailag magasan állanak a többi, régebbi rendszer szerint készült ut fölött. A közvélemény szerint a létesít* ményeknek hadászati céljuk van; hogy ez kizárólagosan igy volna, azt megcáfolja az a tény, éppen a spanyolországi tapasztalatok szerint ^ nagy szélességű, törés nélkül haladó utak nem alkalmasak Csapattestek főlvönulásSra. mert az ela íénséges légi haderő számára nagvön is rilagf^ célt nyújtanak. Ezért elsősorban az utak garda-i sági céliát és jelentőségét kel' szem elölt, tártauW