Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-05 / 150. szám

Szerda, 1939. VII. 3. A szegedi gyümölcs Az isteni jóság megjutalmazta az em­berek fáradozását, gyümölcsök súlyától ter­hesek a fák. Ahogy ez a iuliusi szellő meg­lihbentj az ágak zöld fátyolát, pirosló gyü­mölcsök füzére tűnik elő. A gondviselés bő­ségesen adakozó kedvvel jutalmazta meg a szorgalmat és áldozatkészséget, dús termést aduak cs ígérnek a fák s talán a szöllő sem fogja cserbenhagyni a gazdát, aki egy hosz­szu év izgalmas nyugtalanságával, bőséges kiadásaival és fáradhatatlanságával készü­lődik a szüretre. Amit az Isten jósága adha­tott, megáldva a munkát, a földet cs termé­kennyé téve a fát, azt megadta irgalmas és áldástosztó kegye; de megteszik-e az embe­rek is azt, amit ez » bőséges ajándék tesz kötelességükké? A szegedi gazdákat éveken keresztül tar­tó s legjobb szándékú propagandával meg­győzték arról, hogy át kell térniök a gyü­mölcstermelésre. A város is dicséretes mó­don vette ki részét ebből az agitációból s a gyümölcsfák tízezreit osztotta szét a gaz­dák között. S a szegedi gazdákban meg is Volt az a fogékonyság, érdeklődés és hoz­záértés, . gyümölcsöskcrtekct varázsoltak a szegedi homokra s olyan gyümlöcskultúrát fejlesztettek ki szinte pár év alatt, hogy most már Kecskeméttel bátran versenghet­ne az elsőségért. Amit a gazdáknak el kel­lett végezniük ahhoz, hogy ez a város a 1 magyar gyümölcstermelés központja le­gyen, annak nagvobb és nehezebb részét, már elvégezték. Ma már tudósai éluek Sze­geden a gyümölcstermelésnek, ma már nemcsak a szegedi gyümölcsnek, hanem a nevesebb termelők gyümölcseinek is már­kája van. Dc mégsem elég az, amit a gazdák vé­gezhettek és végeztek, nem elég a „szem­nek, szájnak ingere'-t kitenyészteni a ho­mokon, nem elég, hogy a dilettantizmust uia­gasszínoualú gyümölcskultúrává énielték,a gyümölcsöt nemcsak tcrniclni kell, cl is kell adni s olyan árat kell biztosítani számára, ami méltó a munkához, amit ráfordítottak s az áldozatokhoz, amit meg kellelt érte hozni. S az idei év tapasztalatai — pedig még csak elején vagyunk a gyümölcsérté­kesítés- szezonjának — rendkívül súlyos gondokat szülnek. Iiiába termelték Szege­don a legkitűnőbb meggyet, ami máskor a világpiac csemegéje volt, az most itthon poshadt el a termelő kosaraiban, mert nem volt, vagy csak alig volt export s a külföl di államok, barátok és ellenfelek egyaránt, a magyar meggy átvételére semmi hajlan­dóságot nem mutattak. Amíg — pár napig csupán — volt export, a szegedi termelők 40—50 fillért kaptak egy kiló meggyért, de amikor egyszerre hét vagon meggyet utasí­tottak vissza a határon, a termelők 8—Í0 fillérért is alig tudták minőségben, meny­Jiyiségbcn kitűnő meggy termésüket értéke­síteni. Nem clcg a gazdák fáradozása, áldoza­tos kísérletezése, amíg ki tudják tenyész­teni a legízesebb és legszínesebb gyümöl­csöt, az értékesítést is meg kell szervezni és ezenfölül: meg kell szervezni a. hazai gyü­mölcsfogyasztást. A mi népünk egyáltalán nem pálinkaivó, de azért tömény alkohol formájában még mindig többet fogyaszt a KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP •••••••MBHHBH gyümölcsből, mint friss állapotában. Már a belügyi kormányzat is észrevette, hogy a magyar nép konyháját is meg kell refor­málni s rá kell szoktatni a főzelékek lo­gyasztására is. Dc mennyivel elsőbbrendű s mennyivel könuyebben megoldható fel­adat volna a gyümölcsfogyasztásra nevetni azt a népet, amelyik a gyümölcsöt termeli. Mennyi egészség, mennyi fiatalság, mennyi vitamin van a gyümölcsben s milyen keve­set fogyaszt belőle a mi magyar népüuk. Pedig szebb gyümölcsöt előállíthatnak a gyümölcsös-nagyüzemekben, de ízesebb, táplálóbb, illatosabb és aromásabb gyü­mölcsöt nem tudnak termelni sehol. Olcsó­sága és ízcssége, szemnek és szájnak kívá­natossága arra predesztinálják, hogy a vi­lágpiac legkeresettebb terméke legyen s inost itt a gond, mert itt az Isten bőséges áldása s a magyar gazdának a nagy termés nagyobb csapás, mint a jég és fagy, mert most még az értékesítés gondja is nyakó­ba szakadt. Pedig ehhez ért a legkevésbbé s ez az egyetlen, aminek nehézségeivel nem tud megbirkózni. A város hatósága úgy intézi az aktákat XV. évfolyam 130. szám s úgy tölti el a hivatalos órákat, mintha a gyümölcsértékesítés, gondja nem is nehezed­ne a szegedi termelőkre, mintha nem is lenne közigazgatási feladat annak a segít­ségnek nyújtása, amelyre a gazdák nagy­szerű teljesítményükkel érdemessé tették magukat. Légalább a kormányzat s a Kül­kereskedelmi Hivatal figvelinét hívnák föl és tartanák ébren, legalább azokat a ható­sági szerveket foglalkoztatnák a mindeunan tapasztalataival és panaszaival, amelyek tudnának valamit tenni annak érdekében, hogy a szegedi gyümölcs kijusson a világ piacára. A város kisgyűlcse elég jókor emel­te föl figyelmeztető szavát, hogy milyen veszedelmek fenyegetik a szegedi termelő­ket, ha az isteni kegyelem bő termést ad. Nem tudjuk, követte-e tett a figyelmeztető szót, de azt látjuk,' hogy eredmény nem kö­vette. A veszedelem már a kapukon döröm­böl, város, hatóság, tegye meg kötelessé­gét, hogy külföldre kerülhessen a szegedi gyümölcs. A város fogja elveszíteni azt, amit a gazdák elveszítenek, a város soraa: a gazdák sorsa. Enyhült a danzigi feszültség Anglia ujabb biztosítékot ad Lengyelországnak - Folytatódnak a so­rozatos tanácskozások — Angol hajóraj készül a Balti-tengerre Moszkvában további tárgyalások kezdődnek, London szerint „jelen­tékeny haladás történt" London, július 4. Az európai feszültség kö­zepette nagy érdeklődés előzte meg azt a jegy­zéket, amelyet a lengyel kormány a danzigi szenátushoz intéz a város bizonyos katonai in­tézkedéseivel kapcsolatban. A jegyzékhez Var­só kikérte London és Páris hozzájárulását is. Norton varsói angol ügyvivő szoros érintkezésben áll a lengyel kormánnyal. Az angol fővárosban ugytudják, Lengyelország kérni fogja a dan­zigi szenátust, vessen veget hala­déktalanul a militarizúlási tevé­kenységnek, utalással a szabad város alkotmányára. Varsó közölni fogja Danzig válaszát Londonnal és ha a válasz nem lesz kielégítő, akkor Anglia, Franciaország cs Lengyelország újból tanács­kozik a további lépésekről. A Financial Times lehetségesnek tart ja, hogy az angol kormány ujbóf figyel­mezteti Németországot Anglia szándékaira a danzigi probléma egyoldalú megoldása, vagy Len­gyelország függetlenségének ve­szélyeztetése esetén. Hír szerint a figyelmeztetést a berlini angol ügyvivő fogja a német külügyi hivatallal kö­zölni. „Anglia a végsőkig teljesiti kötelezettségeit" London, julius 4. A londoni lengyel nagv-, követ Varsóba repült, hogy kormányát a i-p,v­zelről tájékoztassa. A Press Assotiation szer.4: Hal ij a x lord külügyminiszter a tegnap este folytatott beszélgetés során biztosította a len­gyel nagykövetet, bogy Anglia szilárdul cl van tökélve, hogy szükség esetén a végsőkig Hjc­siti Lengyelországgal szemben vállalt kötele­zettségeit. Henderson Londonba repült London, julius 4. Henderson berlini an­gol nagykövet repülőgépen Londonba érkezett és haladéktalanul tájékoztatta Chamber­lain miniszterelnököt cs 11 a 1 ifaX lord kül­ügyminisztert. Berlin a nemlétezö „állam­csínyről" Berlin, julius 4. A berlini sajtó gúnyosan ir az angol és francia lapok danzigi puccshirei­íől, amelyek szombaton délutánra jósolták az államcsínyt. A lapok azt állítják, bogy most is csak á németelelncs gyűlölet szüleménye volt a rémhírterjesztés. A „Lokalauzeiger" em­lékeztet arra, hogy az angolok és a franciák ilyen rémhírterjesztéssel dolgoztak 193S. má­jusában, amikor a cseb-szlovák szövetségesről volt sző. Angol cs francia hajók Gdyniéban Kaunas, julius 4. A litván lapok szerint Len­gyelország lázas sietséggel szaporítja élelmi­szertartaléka it. A német halár közelében lakó lengyel parasztokat kötelezték, bogy sürgősen végezzék rl az aratást és behordást. Kaunasi jelntés szerint Gd.vua kikötőjébe állandóan érkeznek megrakott és felfegyverzett brit és francia hajók es Lengyelország Nagv­brilantijától 1.300.1)00.000 zloty kölcsönt krip,

Next

/
Thumbnails
Contents