Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

12 DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1939. julius 30. fllhihflhi^hhihhhflhhhhhihhmhhhhhhhhmhihhmihéhhig A

ff* HT SS kanienuAL még mindég felelőséggel l-tellak IVsivércknél. ketegen. Dehát senki sem tilthatja meg ugyebár a humor királyának, hogv' rímekben vakarózzék. Nedves ember, peches ember ... Hagyjuk is abba már n tallózást. Befejezésül Csuk annyit, hogy peches emberek vagyunk. "Minden áron szomorúak akartunk maradni ebben a rossz világban, dc ebbéli szándékunkban ez a ncmesszivu versfaragó magakadályozott. Ugy kinevettük magunkat, hogy jaj. Még most is gurulunk, ahogyan ez az ilyen peches emberekhez illik. Fölülni nem tudunk, leülni nem tudunk, agy fáj mindcuünk. Van is erre egy búcsúverse a szerzőnek, mely szól a következőképen: Peches ember ue üljön a székre, Retkes ember *osc legyen düs. Nedves ember be lesz festve kékre, Dacára, hogy a nadrágja esős. Hát Igen. Dacára ... És dacára minden daoárandóknak, mégis megkérdjük mindenkitcllf *zabad-e sirni a Kárpátok alatt? Abol ennyire televannak az emberek, de különösen a bumofisták jókedvvel és humorral? Hát szabad-e? Hál nem 'szabad. És annak hangoztatásával, hogy (akár kékre fcslik. vagy kékre verik is s jövőben), mi a világért sem vagyunk hajlandók elvenni a paródiák érdemes szerzőjének a kedvét i, további munkától — hiszen magunk Is nagyértékünek tartjuk — s egy fölfedezett hibájára figyelmeztetjük és az az, hogy a lentebb közölt 5s számára portómentesen elküldött verset, illetve slágerparódiát nem költötte oda a füzetének valamelyik oldalára. Mi készséggel átengedjük neki a szerzői jogot azzal, hogv használja zt a költeményt egészséggel. A fölajánlott változat szóljon a következőképpen a „Nekem már elfogyott a könnyem" dallamára: Nekem már nincsen más jobb dolgom, A verset ontom, xontom-bontoni, Humorom gagyog ' < És beteg vagyok nagyon . . . Antit a librcttisták sütnek. Attól engem a guta üt meg, Ezért én jövök S mindenkit lövök agyon . . . A bánat kerül S a lelkem derül. Holdas éjszakán Mindenki szalad, Dc versem marad És én is talán. Versem és én vagyunk a móka. Van erre egy jó közmondóka: Szivem, jaj, szorong A két jó bolond: „ v Egy pár. . . S ha valóban létezik az a bizonyos Révai revü huntorvirgonc, aki azzal a komoly szándékkal adta ki ezt a füzetet, bogy vele mást megnevettessen, akkor nincs mást mit mondanunk mint azt, hogy menjen ki ebben a kánikulában a strandra és énekelje a saját slágereit. Hátha valaki a viz alá nyomja . , . (k-n Műtrágyák: rloszfáf, pétís*, kállsó. M i? / féle növényvédelmi szerek: > irinant waseti, neodendrln, ínaor, hernyóenyv, gazdtsftgl enücsök, olajok, mindenfajta esiékéruk ni og b izha tó és olcsó beszerzési helye az 51 ér éta fennálló KARDOS festéküzletben Szeged, Va!érla-íér (hnsospíac; SZAKÁCSKÖNYV Irja: dr. Csikós Nagy Józsefné Hétfő; ebéd: zöldségleves, rosgonsült sertésszelet burgonyaköret tel, nyers paradicsom majonézzel, barackhab; vacsora: rakott tök, körözött liptói, zöldpaprika. , . ' Kedd; ebéd: törtburgonyáteves, töltött paprika, gyümölcslepény; vacsora:; pnprikásgoiriba ökörszemmel, déli tészta. Szerda, ebed: csurgatott tojáslcvos, zöldhab főzelék, felsárszclcf, bm-ackoiulrtt; vacsora: gombás bor jura gu, gyümölcs. Csütörtök; ebéd: tyuklcvcs vékony metélttésztával, tyúkhús burgonyakörettel, gombamártással, almásrétes; vacsora: fyukhus-potpou(ri majonézzel és zöldsalátával, déli lészta. Féntek; ebéd: sajtleves, cukorborsófözclck ökörszemmel, töltött metélt; vacsora: karfiolös rakoít burgonyáig gyümölcs. Szombat; ebéd: gombaleves, mustáros sertéscomb, burgonyafőzelék, Tátra-szelet; vacsora: borjuipötrkölt galuskával 'uborkasaláta. turó-tejföl, paprika. Vasárnap; ebéd: raguleves. kacsapecsenye, szalámi, sajt, zöldpaprika, déli tészta. BARACKOMLET A barackot íne^iámozva, kettévágva pár órával előbb Iccukrozzuk és hűvös helyen tartjuk, llat cl habart tojásban elkeverünk 3 evőkanál tejszint, 1 evőkanál cukrot; 10 dkg vajat rántottasütőben fölolvasrtunk s amikor forró, bc'eöntJük a tojást. Amikor az alsó rész szépen megsül, (álra csúsztatjuk, tetejének felcrészét meghintjük cukrozott barackkal, a másik felét ráhajtjuk és rögtön tálaljuk. TÁTRA-SZELET ö tojásfehérjét fölverünk habnak 10 dkg cukorral, hozzákeverünk 6 tojás sárgáját, kevés reszelt citromhéjét és 10 dkg lisztet. Előzőleg tölverünk keményre 5 tojásfehérjét és könnyen hozzákeverünk 18 dkg cukrot. Azután egy idomitócsö scgitségével egy iv papirosra ujjnyivastng rudakat nyomunk közel egymáshoz, úgyhogy az egyes rudak közötti hézagot habmasszábói toz utóbb leírt készítmény) ugyancsak idomitócsövel kinyomkodva kitölthessük. Ezután nem tulmcleg sütőben megsütjük. Sűtcs után ráfordítjuk a deszkára, lehúzzuk róla a papirost, két részre osztjuk, baracklekvárral bekenjük, a papír helyén az egyik részt, a másik részt a lapos, sima oldalával áthelyezzük és kockára vágjuk. Y RANCIA SÁRGABARACK-TORTA Porhanyós tésztát Itószjtünk. Kinyújtjuk körülbelül három-négy milllhnéter vastagra, egy megfelelő tortaformát kikenünk vékonyan vajjal, á kinyújtott tésztából olyan szeles szalagokat vágunk, amilyen magas a tortaforma és ezzel a szallaggal kibéleljük a forma oldalát, azután rátesszük a tortaformát a kinyújtott tésztalapra és olyan gömbölyű lapot vágunk ki, amilyon a tortaforma. Ezzel a lappal a forma alját kibéleljük, a széleit ujjunkkal jól hozzányomkodjuk az oldalán körülrakott tésztához Ezután kibéleljük megvajazott papírral, a papirost ls ugyanúgy vágjuk, mint a tésztát, majd megíö'ljük száraz babba] vagy borsóval és a sütőben mérsékelt tűznél világosra megsütjük. Ha megsült és kissé kihűlt. a borsót vagy habot kiöntjük. a papirt kiszedjük és félretesszük. Közben készítjük a következő krémet: egy liabüstbc teszünk 12 dkg cukrot. 4 deka lisztet hozzákeverünk 2 és fél dl forralt tejet, negvediud vaníliát. 8 dkg pirított darált mandulát, ncgy tojássárgáját és' végül 4 dkg vnjat. Gyenge, nyílt tüzlapon addig keverjük , amíg mc-gsürüsődik. Fclrehuzzuk s ha már kissé kihűlt, befőttjük a kisült tésztaformába Újból kihűlni hagyjuk, ezután telerakjuk a kicm tetejét (jukorszirupban párolt, lehámozott, felébcvágott sárgabarackokkal, majd bevonjuk 2—3 ujjnyi vastagnyira keményre vert, vaníliás fiukorral kevert tojáshabbal, amely 1. tojáshabból cs 1ö dkg cukorból készül. A tetejét teleszórjuk finom metéltre vágott, tisztított mandulával, jól megcukrozva a sütőben. pirosra megsütjük. Ha kihűl, fülszolgáljuk. Lehetőleg egészben kell fölszolgálni. Tartós ondolálást legújabb francia útpemmel csináltasson A haj nem törik és természetes fényt kap Esteiül frizurán öuönuörüen hészülnfK Herédi Gizella Kossuth Lajos-sugárut 23. Uöttytyám, a későnyári divatberkeken finom és hangulatos szinujítás tiini föl, a „bambuszbeige", vagy magyarosan bambuszrózsaszín. Ez a b< ige-színnek egy rózsás árnyalata, amely a. bambusznádhoz hasonlít. Különösen santungban ós vászonban érvényesül az új színárnyalat. Az ilyen toaletteket sok fehérrel díszítik s 'feher cipő, kalap és aszesgszoár, jön hozzá. Nagyon bájos és elegáns bambtíszrózsaszinü saixtungruha leírásút adjuk itt. i Enyhen gloknis szoknya, a felsőrész sima, magasnyakú, a szűk nyakrészen fehér pikóból készült virágcsokorral. A ruha újjal szűkek, könyökig érnek cs keskeny, fehér pikó kézelőben végződnek. A legelegánsabb délutáni ruha mindig sötctkck, mégpedig zsorzsettből, vagy gyajtjiízscrzsettböl készül. A legdivatosabbak a sima, kissé harangos szoknyák, a felsörész plisszé-bcrakásokkal, vagy keskeny szegőklccl díszített hosszú, szűk.ujjal, amely vállban bővül. Díszítés főként fehér, de ízléses cs bájos a halvány rózsaszín, vagy a borvörös is. A késői stranddivat egyik Icgtökcletc. sebb újjítása a hálóanyag. Spárgából készül, éppenúgy, mint a halászok hálója és a víziclctel akarja jelképezni. Melltartós shortokat, blúzokat, bolerókat készítenek belőle, persze ezeket a hálóanyagokat tcstszlnű selyemmel, vagy vászonnal kibélelik. A népi hímzésekkel készített ruháknál néhány vezérelvei szem előtt kell tartanunk. Elsősorban azt, hogy a ruhára kerülő hímzés ne legyen nagyon föltünőszínű, továbbá keressük maga a nép által készített díszitmcnyckcl. Ezeknek egészen más hatásuk van. mint a saját magunk által készített varrottasoknak. Ne feledjük, hogy a magyaros jelleget nemcsak a ruhára alkalmazott disz, hanem annak elhelyezése és főként, a ruha szabása jeleni i| Az elismerten legjobb {jégszekrények 6 vagy 12 havi részletre Is kaphatók Varga DezsÉ va<r mázában szeged. I