Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-28 / 170. szám

DÉLMAGYARORSZÁG PfrlteK, 1939. ¥11. 29. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 1T0. szám Szegedi Szababtéri Játékok Szeged, ez az ősi alföldi város sokszor volt már a történelem folyamán az események előterében, egyszer lehangoló, máskor lelket gyönyörködtető körülmények között, de soha akkora mértékben, mint néhány esztendeje, mióta a fogadalmi templom klaszszikus terén Klebelsberg Kunónak, a nagy épitőminiszternek álmait váltja valóra az alföldi metropolis alkotó ereje. A tér a maga természeti adottságával szinte önként kinálta föl az alkalmat mindarra, ami a város nevét ismertté, meghitté tette országszerte és távolabbi vonatkozásban az egész világon. A mi fogalmunk szerint való messzetdji kultúrember, ha egyáltalán tudott a létezésünkről, valami zavaros tájékozódással, vagy az árvizet emiitette föl jellemzőnek, vagy a paprika ismeretével adta tanújelét sokoldalúságának. El merjük mondani, hogy a Szabadtéri Játékok óta tudja csak lényegben, hogy egyáltalán vagyunk s az érdekesség es a művészet utáni szomjúsággal nem elégesznek meg ezzel a negatív tiszteletadással, hanem személyesen is meg akarnak győződni, hogy a hirek nem túloznak, a Szegedi Szabadtéri Játékok valóban csodálatos, művészi kulturális élményt :elentenek s igy mniden vendégünk több élménynyel távozott és távozik el Szegedről, mint ,amennyi várakozással ideélrkezett.' A Szegedi Szabadtéri Játékok szinte példanélküli sikere természetszerűleg idézte elő azt, hogy utánzói akadtak. Büszkék vagyunk eiia, hogy követői vannak s lépten-nyomon fölbukkan a Szegedi Szabadtéri Játékok első napja óta a szabadtéri előadások gon dolata, sőt ahol ez lehetséges, tetté is válik valamely alkalmas formában. Szeretjük a szabadversenyt, hiszen csakis az tud eseményt kicsiholni; győzzön a jobb s ha olyan szenzációs alkotással találkozunk^ amely fölülmúlja elgondolásban, kivitelben és hatásban a mi szárnyaló és immár márkát jelentő munkánkat, mi emeljük meg legelőször előtte a kalapunkat. Addig azonban, amig az utánzók elgondolásban és hatásban is csak utánzók maradnak, Szegednek nincs mit féltenie, mert művészi alkotóereje diadalmasan mutatkozik meg a dómtéri csodákban. S mi ezelőtt a csoda előtt meghatódottan állunk meg ma a Szabadtéri Játékok megnyitásának napján. Meghatottan állunk, amikor megkezdődik az idei ünnepi játékok sorozata; vonatok, gépek százai futnak egyrészt a főváros felé, bogy onnan tovább érkezzenek mihozzánk s az ország minden vécéiről, minden irányából vonatok futnak felénk, a nálunk föltalálható művészeti gyönyörűségek fűtik a lelkeket s fűti a kíváncsiság, hogy aki még nem látott, az lásson és fűti az az érzés, amely a mának dübörgő és napról-napra változó viharaiban a művészet tisztaságúban keres enyhülést és talál megnyugvást. Meleg nap lesz érzésekben a mai: a varos hagyományos ősi szeretettel, tárt karokkal fogadja vendégeit s ami emberi erőtől és fáradságtól kitelik, azt mind szolgálatába bocsátja a köznek, az egész emberiségnek, a szépre és nemesre igényeseknek. Azok, akik az idén szolgálatába állottak a világraszóló szegedi művészeti és kulturállis föladatnak, egész munkájukkal, fizikai és Mellemi fáradozásukkal cs mecfeszitett tevékenységükkel csak egyet akarnak: Hogy Szeged kiemelkedjék a közönyt jelentő, vagy futó udvariasságnak számító hétköznapiság szürkeségéből s elfoglalja azt a helyét, amely nemcsupán a benszülötti megelégedés alapján, hanem a legszigorúbb mérték szerint is megilleti. Ennek reményében köszönti Szeged a vendégeket s azt kívánja, hogy ne csalatkozzanak várakozásukban. Az ünnepi játékok sokadalmában megcáfolva látjuk azt a balhiedelmet, hogy ezek az idők — különösen egy vidéki városban — nem alkalmasak arra, hogy a közöny drótakadályát áttörjék. Megdönti azt a hitet, hogy a világtól, az élet nyugtalan mindennapiságtól ma olyan távoleső művészeti célok nem alkalmasak arra, hogy művészet után vágyó tömegeket megmozgassanak. A mutatkozó siker és a hatalmasarámunkásai és maga az ősi város nem hiába ragyogtatnak meg minden szépséget és csodát a világ előtt. Szeged bízhat az önmaga erejében és bizhat a fiaiban: itt mindenki megteszi, itt mindenkinek meg kell tennie a kötelességét. S ezekben az élményekkel telt napokban nem titkolja a város az idejött vendégek előtt belső meglátásait sem; hiszen itt sokkal többet kellett pótolni évtizedek alatt, mint amennyit másutt évszázadok létrehoztak. Szegednek erőt adott az, hogy nagy épitőminiszere ebben a városban látta meg a jövő körvonalait, olyan jövőnek a képét, amely nem elzárt és csek önmagára vonatkozó, hanem egy egész ország jövőjének kialakulásában szinte egyedülálló fontossággal bir. És ha ez a város az élére került is az elvégzett föladatok által a többi magyar vidéki városoknak, nem feledkezik meg arról, hogy vannak még elvégzésre váró föladatai, ha igazán be akarja tölteni azt a hivatását, amelyet az ünnepi játékokat bekoronázó s a székesegyház nyu érdeklődés arra vall, hogy a nemes kriptájában nyugvó ujjáteremtőjének szel'.eszándék és a tiszta törekvés meghozza a me jelölt ki számára az Alföld déli szélein, maga gyümölcseit s a szegedi gondolat | a megujuló magyar élet határán. Chamberlain nem íaei súlyos események bekövetkezésétől és az alsóház elnapolásáé javasolja Újból tanácskoztak a nagykövetek Moloiovval — Lengyel jegyzék a meggyilkolt határőr ügyében London, julius 27. Az alsóházban a napirendi bejelentés során Chamberlain közölte, hogy javasolni fogja: a Ház pénteken napolja el üléseit nyári szabadságra. Sir Archibald Sinclair: Minthogy külföldön — ugy látszik —, súlyos események lehetősége fenyeget, nem kívánatos, hogy a Ház hosszabb időre elszéledjen. Nem volna-e lehetséges, hogy ezúttal csak 2—3 hétre napolja el üléseit a parlament? Chamberlain: Nincs oknnk feltenni, hogy a súlyos események, ha egyáltalán bekövetkeznének, éppen 2—3 hét múlva történnének. Az egyetlen észszerű eliárás az, hogy a kormány figyeli az eseményeket és ha fontos változást tervezne külnolitiká jában. ez alkalom lenne a Ház összehívására. Tanácskozás Moszkvában Moszkva, julius 27. S e e d s moszkvai angol és Naggiard moszkvai francia nagykövet, valamint S t r a n g, az angol kormány külön megbízottja, csütörtökön délután 17 órakor a Kremlben megbeszélést folytatott Molotov szovjet külügyi népbiztossal. Katonai megbeszélések London, július 27. Löndoni vélemények szerint a még fennálló potttikai nehézségek áthidalását meg fogják könnyíteni az angol-francia-orosz katonai megbeszélések. A Daily Telegraph szerint a katonai megbeszélések főtárgya az lesz, milyen segítséget nyújtson Oroszország a kezességet élvező államoknak, ha az utóbbiakat támadás érné, ha háború törne ki a balti államokban, milyen haditengerészeti segítséget nyújtson Oroszországnak Anglia és tárgyalni fognak a hadviselés módszereinek egyesítéséről. A Financial Times úgy tudja, bogy a politikai egyezmény megkötését angol-szovjetörösí kereskedelmi tárgyalások fogjók követni. Danzig London, július 27. Burckhardt svájci professzor, Danzig népszövetségi biztosa, a Eeüter-iroda tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem akar a jövőre kitöltet len váltót adni. Értelmes ember nem állíthatja azt, bogy Danzig miatt általános összetűzésnek kell kitörnie. A Danziggal kapcsolatban terjesztett híresztelésekre Burckhardt kijelentette, hogy „az érdekelt hatalmak a szabadvárosról nem folytatnak tárgyalásokat''. Egy francia újságnak arra a hirére, amely szerint Burckhardt közvetítőszerepet tölt be Berlin és Danzig közt, a népszövetségi biztcfs megjegyezte, hogy a sajtó túlságosan megtiszteli őt. Danzigi munkássága kifejezetten helyi jellegű, a világpolitikában nem játszik szerepet. Lengyel jegyzék Danzig, 'julius 27. Chodackí lengyel főbiztos a danzigi szenátusban ma jegyzéket adott Budziewicz lengyel határőrnek julius ifi.i án történt meggyilkolása ügyében. A lengyel kormány a vétkesek szigorú megbüntetését kívánja es kori, hogy tájékoztassák a bűnvádi eljárás eredményéről. Kewyork fel mondta az amerikaijapán kereskedelmi szerződési Washington, julius 27. IIull araerikai külügyminiszter tegnap jegyzéket nyújtott át a japán nagykövetnek. A jegyzékben az amerikai kormány felmondja áz amerikai—japán kereskedelmi szerződést. A l'dmoudás 1910.