Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

16 DÉCMAG7ARORSZAG wmmmmmn*mmmmmmmmmm rv asáhnap, 1939. Jűnug a. FESTÉK1 (A Délmagyarország munkatársától.) A 1i­(íólaumkészitésnek egyik legfontösabb nyers­anyaga, amely a linoleumgyártás hazájában, Németországban túlnyomórészt csak import útján fedezhető. A uémot gazdaságfclépítési hi­vatal azonban, amelynek egyik célkitűzése, bogy Németországot függetlenítse a külföldi nyersauyagok behőzatalától, állandóan forszí­rozta a linóleum nyersanyagának szintetikus úton való előállítását. Ennek az akciónak ered­ményeként tudható be, hogy az I. G. Farben­industrie nevű ismert német világcég most újabb technikai újitá^sal lepte meg a világot a linoleumgyártás terén, amennyiben nyilvá­nosságra hozta, hogy a kötelékébe tartozó li­nóién mművok kísérleti telepén olyan talál­mányt segített, világra, auiely a linóleum ösz­-•zes előnyeivel biró új padlófedőanyng előállí­tását tette lehetővé a lenolaj felhasználása nélkül. A lenólaj a linóleum előállításánál kötő­anyagként szerepelt. Az új szintetikus anyag előállítása során tehát az volt a Cél, hogy va­'•írnöly más megfelelő kötőanyagot találjanak. Ezt a kötőanyagot a német vegyészek a szén egyik melléktermékében találták meg. Az új kötőanyagnak a gyártás szempontja­iból nagy előnye az, hogy a termelésnél az ed­dig mér használt gépi berendezkedésekben nem kell változtatni. A kísérleteket eredményesen lebonyolító' vállalat, a. linóleum gyártását az új alapokon már meg is kezdette, úgyannyira, hogy a je­bmlegi termelés Németország linóleum-szükség­letét fedezi és azon kívül, mint azt a német ex­port,tényezők tervezik, rövidesen olyan meny­nyiségben kívánják forgalomba hozni, hogy az újfajta linóleumból megfelelő versenyképes ki­viteli cikket állitsanak elő. Dr. ' 269 Lehoiay üdülők I. Mártonhegyi-ut 53*57 Nyitva egész éven át. Telefon: 15-16-40, 15-50-55. I. Vadorzo-utca 7. Nyitva május 15-szeptemberl5 Telefon: 16-40-87. VEGYIfÜRUK W&I88T&Í CIKKEK VflLÉRIfl-Tffl forradalom a linoleumgyártásban Olajkeresés Szegeden (A DélmagyafOtszdg munkatársától.) Az egyik budapesti közgazdasági lap hírt közöl ar­ról, bogy Varga József dr. Iparügyi államtit­kár, Szeged' város országgyűlési képviselője, egy interjújában olyan kijelentést tett .volna, hogy a legrövidebb időn belül oldj- és földgrízkutafások indulnak meg az Alföldön, mégpedig elsősorban Hód­mezővásárhelyen, Gyulán és Sze­geden- . . Az eddig elterjedt hirek szerint az 'olajkutatás­hoz szükséges pénz ezidöszerint már a kor­mány rendelkezésére áll. —0O0— Olaszország megkezdte Albánia gazdasági kiépítését (A Délmag} aj-ország munkatársától). Olaszor­szágnak Albánia meghódításával messzemenő gazdasági tervei vannak, amelyeknek cclja az Albániában kihasználatlanul heverő természeti kincsek kiaknázása, hogy igy értékesítés által az albán nép a munkaalkalmon keresztül iobb szo­ciális helyzetbe kerüljön. Ennek a tervnek keresztülvitele tekintetében nagy fontossága van mindenekelőtt a közlekedés elősegítésére irányuló munkálatok elvégzésének, mivel Albánia ma még a közlekedés lerén igen elhanyagolt állapotok között él. Olaszország te­hát elsősorban az Albánián keresztül vezelő vas­utvonalát kiépítését határozta cl. Az albániai vasúthálózat megvalósítása tekin­tetében ezidöszerint három terv áil kidolgozás alatt, az egyik a Valona Korica közötti vonal, amely azért volna előnyös, mert utat biztositana Bulgáriának az Adriai-tengerre. Ennek a tervnek végrehajtását tehát elsősorban bolgár tényezők szorgalmazzák. Ezenkívül tervbevették annak a vasútvonalnak a kiépítését, amely a Drina völgyében haladna és Szkutarit a délszláv vasutakkal kölné össze. Végül egy harmadik elgondolás szerint vasutősz­szcköltetés épülne ki Durrazzótól Elbassanon ké­résziül az Ohridi-tóig. —-oO0­a '- , )( Megjelent a költségvetési év megváltoztatá­sáról rendelkező törvény. Megjelent az Országos Törvénytárban az állami költségvetési év meg­változtatásáról rendelkező törvény.' A törvény, eltérően a korábbi gyakorlattól, a költségvetési év kezdetét nem julius 1-ében, baneni január l-ben állapítja meg, miáltal az állam pénzügy) gazdálkodásának egyéves periódusa egybeesik a naptári esztendővel. Az a kérdés, hogy az állami költségvetés a naptéri. év elejével, vagy közepé­vel kezdődjék, az érdekelt állami tényezők sorá­ban récóta vitatott volt Kormányzataink eddig azért helyezkedtek a juliustől kezdődő költségve­tési év álláspontjára, mivel az állami kiadások fedezése és a pénzkezelés szempontjából köny­nyebbségDck tekintették, ha a költségvetési év megkezdése idején az állam pénztárábanmcgfclelö pénzmennyiség áll rendelkezésre. Mezőgazdasági országokban pedig, Magyarországon is, az adófi­zető polgárok inkább a termények betakarítása után kerülnek abba a helyzetbe, hogy adófizetési kötelezettségeiknek eleget tegyenek, illetőleg hogy az államkincstárt megfelelő abyagi fedezethez Juttassák. A januári költségvetést pedig elsősor­ban azök a szempontok indokolják, hogy a nap­tári év végével készülnek el rendszerint a statisz­tikai eredmények, amelyek a költségvetés megal­kotásánál figyelembe veszik azoknak az államok­nak gazdasági helyzetéről szóló statisztikai ada­tokat is, amelyekkel Magyarország érintkezésben vagy kapcsolatban van. Ennek során tekintetbe szokták venni a külföld egyes államainak költ­ségvetését is, amelyek több esetben ugyancsak a naptári év szerint vannak fölállítva. Amint a most megjelent törvény mutatja; a magyar köz­gazdasági tényezők előtt" az utóbbi szempontok' mutatkoztak indokoltabbaknak, amit nem utolsó' sorban elősegített az is, hogy a Felvidék, majd Kárpátalja viszacsatolásával a magyar államház­tartás uj helyzetbe került, amelynek nehézségeit könnyebb lesz huzamosabb időn át szerzett ta­pasztalatok alapjáD megoldani és a Felvidékét, valamint Kárpátalját a magyar államháztartás kereteibe bekapcsolni. Kerékpárosoki CfsSrendO kerékpárokat engedményes ér> ben réssletre adom. Gumikat nlfcatrészake. trban kaphat Szántó Sándor Sxeaed. íKim D. alot»> Kiss u. 3. MiannMnHMHHmB INGATLAN­FORGALOM Szeged város területén 1939 junius 24-től ju­lius l-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdat: Tímár Gábor eladta Berkes Mihálynéuak a Böbm-tcle|i 6. szánra^ házát 166 n. oles telekkel 1200 pengőért. Némelh Györgyné eladta Koszó Antal és ne­jének a Kruller dülöbeD lévő 1 hold '206 n. öl földjét 6.27 K kat. tjövcdelemmel 1106 pengőért. Berkes Mibályné eladta Domonkos Mártounak a Frhnciahegy dűlőben lévő 1079 n. öl földjét 1821 K kat. tjövcdelemmel 2100 pengőért. Csillog Erzsébet eladta Újvári Ferenc és ne­jének a Gép-utca 4 számú házát 158 n. öles le­tekkel 1800 pengőért. Horváth Zoltán és társai eladták Weil Lajos­nénak a Zsóter-utca 3b. számú házukat 118 n. öles telekkel 15.500 pengőért ökrös József eladta Füredi Mihály és nejének' a Bécsi-körut 19 számú házukat 168 n. öles te­lekkel 11.000 pengőért. Király Benőné eladta Király Imre és nejének a Belső Járás dülőbeD lévő 341 n. öl földjét 3.56 K kat. tjövedelemmel 300 pengőért Papdi Józsefné eladta Szabó Márton és nejé­nek a Tcreliaiom dülőbeD lévő 720 n. öt földjét 12.15 K kat. tjövcdelemmel 1110 pengőért. Nagy Mátyásné eladta Nagy Józsefnek a Kur­ta domb dűlőben lévő 913 n. öl földjét 2 81 K kat. tjövedelemmel 600 pengőért. Bozsik Imre és neje eladták Juhász Fcrcncné­nck a Makkösháza dűlőben lévő 208 n. öl földjü­ket 4.68 K kat. tjövedelemmel 830 pengőért Török István eladta G'ajdacsi Istvánnak a Gajgonya dűlőben lévő 8 hold 1413 n. öl földjét a Gajgonya 311 számú tanyával 12700 pengőért Csizik Erzsébet eladta Csizik Istvánnak s Szirtos dűlőben lévő 991 n. öl földjét 101 K kat­tjövedelemmel 800 pengőért. Nagy Tllésné eladta Vet ró János és ne jének a Szirtos dülőbeD lévő 595 n. öl földjét 2.76 K kat. tjövedelemmel 500 pengőért. Gajdacsi István és társa eladták Körösi Isf* ván és nejének az örhaloin dűlőben lévő 44 holif 820 n. öl földjüket 38.87 K kat. tjövedelemmel 6400 pengőért. Szeged-Csongrádi Takarékpénztár eladta dr, Skultéty Lászlónak a Borbás-utca 3b. szám alatt levő 112 n. öles házhelyét 2332 pengőért özv. Krizsa Menyhértné eladta özv. Körösi L'ajosuénsk a Szende Bcla-u. 4 szánra házát 240 n. öles telekkel 16.620 pengőért. Landesz Jenő és neje eladták Franki Lilinek a Bárka-utca 13 számú házát 167 n. öles telekkel 3300 pengöé.rL

Next

/
Thumbnails
Contents