Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG tzmmmmmmuBmmmwmmammammummxmmmmmmmmammtm^wmasmmammmm nap- ís eserniKfH. ha&seryem fehérnemoeh. cm olcsó árakon kapható cégünknél izékely faluban, ahol két euiber akad, aki az evangéliumot akarja hallgatni, az állam pedig mindenben legyen segítségére''. Néhány adat a román földreformról Ezek a szólamok érthetően magyarázzák azt a nagyarányú változást, amely Székelyföld életében husz év előtt bekövetkezett. A román kormányok mindenekelőtt anyagilag erősítették meg a szórvány-gyülekezeteket. A földreformlörvenyt is ennek a szolgálatába állították. S amig Európaszerle hihetetlen SZÍVÓS és hangos propagandával azt hirdették, hogy a magyar feudális birtokok széloszlásából egymillió magyar és székely parasztot földhöz juttattak, addig a gyakorlatban az történt, hogy a nagybirtokok szétosztását mindenütt „nemzeti" cél szolgálatába állították. Különösen nagy eltolódások mutatkoztak ezen a téren a Székelyföldön, amiről az egyházak jegyzökönyvei hitelesen tanúskodnak. Igy például a retyi református egyháztól kisajátított RÍ hold földet a görögkeleti egyháznak adták, pedig Rétvcri a kisajátításkor nem is voltak görögkeleti vallásúak. A zágoni református egyházközségtől 421 holdat sajátítottak ki és ebből kettőszázat a görögkatolikus qgyliáz kapott. A kÖpeci egyháztól kisajátított 81 holdat az ágostonfalvi románok kapták. A lisznyói református egyházközségtől 218 holdat vetlek el, ebből hetven a görögkatolikus, hetven pedig a görögkeleti egyháznak jutott. Uzonban öt görögkatolikus, lélek után adtak az egyháznak 10 holdat, Szentivánlaborfahán 30 lélek után ugyanannyit. Csikben hasonló volt a helyzet. Csikverebesen a római katolikus egyháztól 9 holdat vetlek el és a görögkatolikus egyháznak adták, holott annak egyetlen hive sem volt. Zsögődön tizet, Csiktapolcán 30 holdat vettek el a római katolikus egyháztól, holott a kél székely községben mindössze 22 görögkeleti élt. Udvarhely-megyében a római katolikus egyháztól elvett földekből 34 görögkeleti egyházat állítottak föl. A szombatfalvi római katolikus egyház hatholdnyi kántori földjét azzal az indokolással vették cl, hogy az egyházközség hétezernyi hívőjének nincsen szüksége két római katolikus kántorra. A legkirívóbb példa azonban a kolozsvári görögkeleti püspökség „karrierje". amely 1921-ben egy bérelt szobában kezdte meg működését és tiz év alatt — amint egy román tudós irja — főleg a román állam és intézmények segítségével ez a püspökség 35 millió lei vagyont gyűjtött össze. Mondanunk* sem kell, hogy ez a 35 milliós vágyón, valamint a püspökség és udvari papság közel ennyi összegű tízéves ellátása a magyar egyházak verejtékéből és véréből tevődött össze. Magyar adófillérek a román ecjyhóxak segélyezésében Különösen 1933-ban indult meg a székelyföldi román egyházak batalmasarányu segélyezése. Csik-megyében a községi és megyei tanács a csíkszeredai ortodox templom építésére 2.50000 leit, a mádéfalvirt 50.000 leit, papilakra 30.000 leik, a csiszentkirftlyi harang beszerzésére 30000 leit utalt ki Mádéfalva egész költségvetésének 10 száraiékát a görögkeleti templom építésére fordították. Udvarhely-megye költségvetésében 1905-re 500.000 leit vettek föl a román templomok cél jé ra. A marosvásárhelyi tanács 1936-ban az ortodox és görögkatolikus román egyházak segélyezésére fél-félmillió leit szavazott meg, ugyanakkor az egész vonalon a magyar egyházak kérését mindenütt válasz nélkül hagyták. Hogy fogalmunk legyen a nagymérvű elrománositási törekvésekről, listát közlünk, hogy husz év óta hány román templom épült Székelyföldön, színmagyar székely községekben; görögkatolikus román: Baróton, Székelyszenterzséheten, Abásfalván, Homoródszentmártonban, Homoródkarácsonyf alván, Székelyudvarheiyen, Oklándon, Marosagárdon, Marosszentannán, Nyomaton, Várhegyen, Udvarfalván, Nagyernyében, Backamadarason, Csikszentiványon, 'Csíkszeredában és Csikszentkirályon; külön ortodox templomokat építettek még: Bibarcfalván, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában; Bodoson, Nagyajtán, Marosvásárhelye ni Mezöbegenyén, román kápolnákat és imaházakat épitettek: Nyárádszeredában, Ákosfalván, Nyárádszentbenedeken, Karácsonyfalván, Kisbaconban, Keeszluron, Gagyban, Magyarhermányon, Csikszépvizen. Gyimesbükkönvben, Mádéfalván, Csikszentdomokoson. S zékely keserves Sok községben hiába volt meg a templom, a hivek száma továbbra is elenyészően csekély maradt. Ezért az uj hivek megszerzésére nagy akció indult meg, amely kettős irányban történt. Egyrészt a Székelyföldre betelepített hivatalnokok, csendőrség, katonaság által, másrészt — amint már előbb is emiitettük — hozzáfogtak az állitólagos románeredetü székelyek visszarománositásához. Jellemző azonban a helyzetre, hogy vérvizsgálat segítségével, a marosmenti székelyek kivételével, a többi székely megyék lakosait románeredetüeknek nyilvánították. Tehát a tanítók, jegyzők, csendörök, szolgatíirák „hozzáfogtak" a visszarománositáshoz. Ennek első állomása volt a ro1 mán egyházakba való visszatérés. Szép szóval, fenyegetéssel, veréssel, pénzbüntetéssel és minden elképzelhető brutális eszköz igénybevételével „téritgették" a székely atyafiakat. A legnagyobb erőszakosságot Homorödalmáson, Magvarhermányban, Homoródsaentmártonban, Bibarcfalván, Bardócon, Erdőfülén és Lövétén történtek. A kiszemelt emberekről névsort készítenek, a román jegyző a községházára hivatia őket és ott közli velük, hogy miniszteri rendeletre vissza kell lérniök az ősi román egyházak valamelyikébe, A székelyek minden esetben tiltakoznak, ekkor a jegyző hozzáfog a puhitáshoz; közmunkával, pénzbüntetéssel, nyugdijának elvesztésével fenyegeti ezeket a szerencsétlen embereket Ha ez sem használ, jön a fenyegetés végrehajtása. Hogy kiket tartanak a hatóságok románeredetüeknek, arra nézve rendkívül jellemző a homoródszentmártoni eset. Itt Juon Puscasiu és Grigor Alexandu: a jegyző, meg a tanitó a görögkatolikus pap irányítása mellett listát készítettek a rotnángyanus családokról. A listán szereplő családok kőzött a ROSNER rádiós- és viilqmossági szaküzlete TISZA LAJOS KöRUT 39, gyári feltételek melletti szállításra elfogad előjegyzéseket 219 néprádiéra Vasárnap, 1939. julius 23. Fóliák Testvéreknél. Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Unió tag. Kalász tag. következők fordultak elő: Csala, Donibi, Gergely, Kovács, Vas, Kádár, Simén, Farkas, Tímár, Beke, Bence, Molnár, Fodor, Jakab stb. Ezek közül a legfiatalabb lófő is már Apaffy idejében kapott nemességet. Az „átléritett" hivek legnagyobb része nem látogatja uj templomát. Sőt, mindent elkövet, hogy visszamenjen ősi magyar egyházához. Itt lép közbe minden esetben a szolgabíró és csendőr s a „renitens" székelyek irtózatos veréseket szenvednek el. Bogdán Sándor magyarhermányi reformátust Cionca (jól jegyezzük meg a nevét!) oklándi szolgabíró három óra hosszat sajátkezüleg ülötte-verte, rugdosta, amikor pedig a szerencsétlen ember egy alkalmas pillanatban kínzójától megszökött, a szolgabíró rendeletére a kishaconi csendőrség letartóztatta és olyan nyilatkozatot Íratott vele alá, hogy önként tért át az ortodox vallásra. Falrahányi borsó A magyar egyházak vezetői minden Konkrét esetben a legerélyesebben tiltakoznak, jegyzőkönyveket vesznek föl s nemcsak kerületi, hanem országos gyűlésükön a legelkeseredettebb tiltakozásukat hallatják. A római katolikus, református, unitárius egyház éven' ként a kultuszminiszterhez fordul, a beadott panaszok azonban eredményt nem hoznak, sőt nagyon gyakran a panaszt tevő egyházak vezetőit bünteti meg a román kormány. A panasztevés igy nem egyéb falrahányt borsónál s a kisebbségek védelmére alakult népszövetség éppúgy nem foglalkozik a román rabságba hajtott magyarok millióinak szörnyű sorsával, mint ahogy egyetlen romárt kormány sem adott elégtételt vagy orvoslást /I eomanizálás eredménye A két román egyház évenként megjelenő sematizmusa nyújt arról — természetesen nem egészen megbízható — képet milyen eredménye van az erőszakos térítéseknek, egyszóval: romanizálásnak. 1923-ban Homdródalmáson 352 görögkatolikus volt, 1937 -be+ már 672. Udvarhely-megyében 6 görögkatolikus egyházközség élt, ezidő szerint már ti? működik. Marosvásárhelyen például a görögkeleti hivők száma 2500-ről 5419-re emelkedett. De vannak olyan helyek, ahol görögkatolikus egyház nem is volt még 1933-ban sem, mint például Oklándon és ma templomuk van, t *\melyet 35 lélek számára épitettek. 4 Udvarhelyszéken 1935-ben 1913 ortodox vaT« lásu volt, a mai számuk 3067 már. A galambfalvi ortodoxok száma 60-ről 191-re, a kisbaconiaké 46-ról 93-ra, Sepsiszentgyörgyön 568-ról 1475-re emelkedett. Az elmúlt őszön ortodox kápolnát épitettek Tamási Áron falujában, Farkasfalván is: 7 görögkelet! számára. Kodály Zoltán Csudálatos vateszi 'érzékkel irta föl a „Székely keserves" hangjegyeit. A Nyárádmente, a Hargitaalja, aCsikszék és a Marosszék keserves székely panaszoktól terhes. De mi tudjuk, hogy ezt a népet sem szépszóval, sem erőszakkal, még testi és lelki k!uzsorázottságában sem lehet kiforgatni magyarságából, Hisszük, hogy közel van már az idő, amikot újból kisüt a magyar nap a Hargita fölött és a Via Dólorosa útját kálváriázó székely és magyar milliók nem lesznek többé „streín"nek, Erdélyben, e könnytől és vértől ázott áldott magyar földön. Berey Géza