Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-22 / 165. szám

DECMAGyARORSZÁG Szombat, 1939. julius 22. 99 Szegednek muíhaiaiíanuí szüksége van arra hogy belekapcsolódjon a közgazdasági vérkeringésbe" Pálfy polgármester a Baia-gyár sxegedi letelepüléséről (A DélmagyaYoTszág munkatársától.) Legutóbbi számunkban jelentest közöltünk arról, hogy a Bata-clpőgyár magyarországi új letelepülése befejezett ténynek tekinthető. A Batagyár ötezer munkást foglalkoztató tizemet akar ipiteni a Tisza mellett és az első híradások úgy szóltak, bogy valószínűleg Hódmezővásárhelyt szemelték ki a gyárüzem letelepülésére. Ezzel kapcsolatban felhívtuk a város vezetőségének figyelmét arra, hogy Szegednek mindent cl kellene követnie a gyárüzem szegedi letelepülése érdekében. Kérdést intéztünk Pálfy József dr. polgármesterhez, aki nz alábbiakban tett ígéretet arra, hogy a város miuűent elkövet az ügy érdekében: — Mindent elkövetünk arra nézve, hogy a gyárat Szegedre hozhassuk. Hogy ez sikerüljön, minden kedvezményt megadunk és minden szálat megmozgatunk, mert Szegednek múlhatatlanul szüksége van arra, hogy belekapcsolódjon végre a közgazdasági vérkeringésbe. Mindig az volt a véleményem, hogy Szeged egy szépen fejlődő egyetemi és tisztviselői város, de nagy szüksége volna arra, hogy gazdaságilag is ilyen tempóban lendüljön fel. A Bata-gyác meghozná ezt az új vérkeringést, fellendülést Igaz, hogy a kisipar talán ellenvetéseket támasztana, de bizonyosra veszem, hogy a gyár létesítése nem ártana annyit a kisiparnak sem, mint amennyit használna, örömmel kell üdvözölnünk tehát minden olyan lehetőséget amely gazdasági fellcndüésre vezet. \JgímiaUU (f&za fae&zél a dfaniéu „Ma^ym „AmmUm. a daiabot Utam, (MUtiUte*%üf, is svabadteAi d'óadásta pandattam" (A Délmagyarország muskatársától.) A „Passió'1 péntekesti dómtéri próbájára Szegedre érkezett Voinovich Géza dr., a kiváló iró, a Tudományos Akadémia főtitkára, akinek egyik legművészibb alkotása a „Magyar Passió". Mint emlékezetes, a költői mü első szegedi előadása volt a dómtéri játékok premierje 1931-ben és most, az idei szabadtéri játékok műsorának is egyik reprezentatív, kiemelkedő darabja. A dómtéri próba közben beszélgettünk a finoman halkszttvu Íróval, aki az alábbiakban nyilatkozott darabjáról, a szabadtéri előadások adottságairól és az első szegedi „Magyar Fassio"-premierröl: — A „Bfagyar Passió" a magyar szenvedés és magyar feltámadás színjátéka, amelybe szimbólikusan belekapcsolódik a kétezer év előtti passio-dráma, — mondotta Voinovich Géza, majd ártól beszélt, hogy a passio-játékban történelmi levegő és valóságos, történelmi személyek, események vannak. — Történelmi tény a kassal dóm első összeroppanása és történelmi személy maga István építőmester. A darabot mindig a kassai dóm elé képzeltem el, _ folytatta _ s igy önkéntelenül is szabadtéri előadásra gondoltam, amikor megírtam. A Nemzeti Színházban került szinre elöször 19.11-ben, majd Klebelsberg Kuno gróf elhozta Szegedre, a dómtéri játékok megnyitására. Ez volt az első szabadtéri játék nemcsak itt, hanem egész Magyarországon. — Milyen emlékei vannak az első dómtéri előadásról? _ kérdezzük, Voinovich Géza dr. igy válaszolt: — A lehelő legjobb emlékeim vannak! Az el'> előadás gyönyörű volt és hiszem, hogy a mostani még szebb lesz. Ami akkor n képzcMre volt hízva, most díszletekben itt pompázik a néző szeme előtt. V ..Magyar Passió" díszletei valóban megkaP<>an szépek és Varga Mátyás, a díszletek tervije külön méltatást érdemel. A diszletczés kortörténeti tanulmányok alapján a Mátyás-koraheü Kassa főterét ábrázolja, háttérben a Dómmal, amely persze már a szegedi fogadalmi templom. Szép és megható „aktualitást" ad az idei játékokon az a tény is, hogy Kassa csak nemrégen került vissza a Csonkaországhoz és a magvar feltámadás most indult el útjára. Persze, az volna az igazi diadalmas aktualitás — mint ahogv Voinovich Géza is nieplegyzi —. ha Erdély Is velünk ünnepelhetne a Dóm-téren . . . 'A szereplőkről beszél Voinovich Géza és elfnondjH, hoev nagyon sokat vár a szerenlöktől, akikben tettesen meghízik. Megemlíti, hogv a nyolc év előtti első passiojálék két főszereplője: Odry Árpád, aki Krisztust és Gál Gyula, aki Péter apostolt személyesítette meg, már elkj)ltöztek az örökkévalóságba . . Majd a szabadtéri színjátszásról beszél. — A szabadteri színjátszásnak uagy jövője van, mondotta —, csak darabokat kellene ir«í, amelyek kizárólag szabadtérre készülnének. Ebben látom a szabadtéri színjátszás fejlődését. Közben a színpad elsötétül, halk zene hangzik. Azután lassan kivilágosodik, elénk tárul a Mátyás király-korabeli kassai főtér, hatalmas 'kőkockákkal, dolgozó, kopácsoló és politizáló kőfaragókkal. És a szinpadon jelindul a magyar szenvedés és a magyar feltámadás nagy, szinibólik us drámája. (cs, -p.) Varsói lap Horthy kormányzóról Varsó, julius 21. A „Chrobra Polski" polilikai hetilap életrajzot közöl Horthy Miklós kormányzóról. „Horthy Miklós — irja a lap — Hunyadi János és Kossuth Lajos . helyét foglalja el és ma a szabad és független Magyarország élén áll. Horthy Miklós azonban ma is katona és vezére népének." „Csak azértis Nagymagyarország !" Varsó, julius 21. A „Julro Pracy" cimü hetilap közli Budzinszky volt országgyűlési képviselő, ismert lengyel közíró cikkét, amelynek cime „Csak azérlis Nagymagyarország''. A magyarok lelkében — mondja a cikkiró — elpusztíthatatlanul él Nagymagyarország eszményképe és ezt az eszményképet olyan bizonyosságnak tekintik, amelynek megvalósítása csupán halasztást szenvedett. A cikk ezután a Duna—Tisza közével foglalkozik és megállapítja, hogy ez a területrész Magyarország szive, mert itt a legerősebb a magyarság és a történelem folyamán a magyarok harcos csapatként e minden olsalról megtámadott szigeten éltek. Ha a Tisza vidékén dobog Magyarország szive — folytatja a cikk —, akkor Erdélyt a magyar kar földjének kell tekinteni. Itt születtek a n»»hnimk. a Bocskayak és a Bethlenek. Csak azérlis Nagymagyarország — jegyzi meg az iró —, aki hangsúlyozza, hogy Lengyelország továbbra is hisz Nagymagyarország föltámadásában. —ooo— Teleki mxitisztereliiöh szemlciiiga Kűrpttaitfii Ungvár, julius 21. Teleki Pál gróf mi" niszterelnök pénteken reggel a Léi motorossal Kárpátaljára érkezett, ahol többnapos szemleutat tesz. A miniszterelnök első kárpátaljai állomása Técső volt, innen a miniszterelnök gépkocsin folytatta utjál a Tarac felső folyásához, ahol Teleki Mihály gróf földmüvelésügyi miniszterrel, valamint K á 1lay Miklós ny. földművelésügyi miniszterrel és közvetlen munkatársaival megbeszélést folytatott a Tarac felső folyásánál földzárógát megépítése tárgyában. A miniszterelnök kíséretében vannak Pataki Tibor miniszterelnökségi államtitkár, Molcsány Gábor és S c h u 1 z Gábor miniszteri tanácsosok, valamint I n c z e Péter osztálytanácsos. A miniszterelnök a Tarac folyótól Kőrösmező felé folytatta ulját. Útközben több községet meglátogatott és mindenütt behatóan érdeklődött a magyar-orosz lakosság életviszonyai és a felmerült különböző problémák felől, különösen az egészségügyi, a szociális, valamint az állattenyésztés kédései iránt. A miniszterelnököt a lakosság mindenütt felismerte és szemleutja során minsentitt a legnagyobb lelkesedéssel köszöntötte. -oO— A csonkaország területén nem lesz felvidéki iparrevizió Budapest, július 21. Pénteken újabb hírek kerültek nyilvánosságra a zsidótörvény végrehajtásáról. Ebben a munkában szerep jút az iparügyi minisztériumnak is; a minisztérium állásfoglalása alapján intézik el az iparigazolvdnyok ügyét, akár iparosról, akár kereskedőről van szó. Illetékes helyen kijelentették, arról nincsen szó, hogy Csonkamagyar ország területén bármilyen iparjogot elvonnának, vagy reviziót rendelnének el az iparosoknál és kereskedőknél, A szerzett jogokat, a birtokban lévő iparigazolványokat, minden tekintetben respektálni fogják, a zsidóknak most meglévő igazolványai közül egyet sem vesznek el. Olyan revízió, amilyep az iparigazolványoknál a viszszacsatolt Felvidéken rendelték el, a csonkaofii szdg területén nem lesz. A cégtulajdonos elhalálozása esetén a feleség, vagy a kiskorú gyér* mek folytathatja az ipart. Az állami monopóliumokra vonatkozólag azonban törvényes rendelkezés van, amely szerint az állami jogosítványokat a törvény életbeléptetése után öli éven helül vissza kell vonni. —oo°— A szflovák alkotmány Pozsony, julius 21. A szlovák parlament pénteki ülésén kihirdették az uj alkotmányt. Eszerint azoknak a népcsoportoknak, amelyek szlovák területen meghonosodtak, jogukban áll saját vezetésük alatt politikailag és kulturálisan szervezkedni. Kulturális kapcsolatot tarthatnak fenn anyaországukkal, azonkivül jogukban áll a közéletben és az iskolákban saját nyelvüket használni. Mindezt attól teszik függővé, milyen jogokat biztosit a népcsoport anyaországa, az cttélő kisebbség részére. A jelenlegi parlament ülésszaka 1943. december 31-én véget ér. Az uj államelnököt legkésőbb 90 nappal az alkotmánynak kihir-i detéssel történt életbeléptetése után kell meg-^ váln-. i: ni.