Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

18 DÉCMAGYARORSZÁG Vasárnap, T959. julius 16. RHEUMA, köszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait OyÖcjylttassa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ alkoholos t»rk«lyfUrdőJében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyele 1 Olcsó pausáló árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Contlneniál szállóban. Ismertetöt küldünk. Magyarország—Németország uszómérkozés Bécsben (A Délmagyarörszág munkatársától.) A hagyományos magyar-német uszómérközést ma, vasárnap rendezik meg Bécsben. Ez a mérkőzés mindig a legérdekesebb úszóversenye Európának. A legutóbbi találkozó során a németek kerültek ki győztesen a küzdelemből és ezúttal is ők a favoritok nemcsak azért, mert Gróf nem indulhat és Csik sem vesz részt már a versenyen, de egyébként sincsenek a legjobb formában a magyar úszók. Még a legjobb eredményre képes Angyal semigen számithat győzelemre német riválisával szemben, reméljük azonban, hogy vizipólózóink megvédik hegemóniájukat. —oO»* A Vasutas-kerékpárosok Pécsett. A szezon egyik legnehezebb kerékpárosversenye, amely egyben bajnoki küzdelem is, kerül eldöntésre vasárnap Pécsett Itt rendezik meg az országos kerék páros-hcgvi versenyt. A versenyen résztvesznek a Vasutas kerékpárosai is. A hegyvidékhez nem szokott szegedi fiukra igenehéz dolog vár. x Az SzTK céllövőversenye Az SzTK hagyományos országos nyilt kispuska oéllövőversenyét a Pálfv József-vándordijért augusztus 5—6-án rendezi meg Szegeden a felsővárosi lőtéren. A versenven minden jóváhagyott alapszabállyal biró egyesölet tagja résztvehet. Nevezési határidő: julius 30 Nevezni lehet Csikós Mihálynál (Marosutca 43b). C SE R Z Y B E L A: Itópdasííg! szeszfír jogosultsággal i együtt * O CM CM» Vevő birtokéra elvihető. — Kedvező részletfizetés. - UgynSk rigam. KUFFLER, Bpest, V., Wurm-u, 3. Tel. 38-91-71. SZERKESZTŐI ÜZENET Lakos Nótárius. Versében szép gondolat van, kidolgozása azonban azt mutatja, hogy irója még a fejlődés olyan fokán van, amely szükségessé teszi verseinek közléselőtti átdolgozását. Erre pedig — amint ön is tudja — a legtöbb szerkesztőség nem hajlandó s éppen ezért is jelent meg költeménye átdolgozás nélkül egy szegedi lapban. A magunk részéről némi csiszolással talán leközöltük volna versét; erről azonban az előállott nelvzet miatt sajnálattal le kellett mondanunk, mert — a beküldött híreken kivül — csak azt az irásmüvet van módunkban közölni, amelyei kizárólag a mi részünkre szánnak közlés végett. t^fnmmmmmmmmmmmmmmmBmemBPm A Mluegüiííilüis em?£34b£lueg€l és eüiléhlssptat a Délmagyarörszág kiadóhivatalában, höllUVhereshedésehhen és (ramtohóan kaphatók A ilóc J J nagy paioc Jzegeaen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 66 . . - -. Anélkül, Kogy reyokálnám a mondottakat, mert ez nem szokásom, kijelentem, hogy a csanádmegyei főispán ur személye nem eshetik kifogás alá. A főispánság különben is már-már alig egyéb, mint hogy a belügyminiszter egy megbízottját állítja a választott tisztviselők fölé, mint saját közegét; tehát az majdnem egészen a belügyminiszter dolga, hogy ő kit állit oda a kormány közegének. De különben is én Lqnovics József urat nem ösmerem sem személyesen, sem híréből. (S valószínűleg éppen az a tudat keserít el, hogy hazám nagy embereit sem ösmerem!) Csupán azóta tudom,, bogy létezik, amióta főispán jelöltként kezdték emlegetni. S azon idő alatt azt hittem, hogy bár jelentéktelen, de igen népszerű ember. Most azonban megvallom, hogy mióta a hivatalos örömmaskarádék lefolytak, már azt sem hiszem, hogy népszerű — mert ezekre nem lett volna szüksége. Lonovics úrból kétségtelenül igen jeles főispánja válhatik a megyének valamikor, s én megengedem azt is, hogy nagy ember is lesz —, de még nem áz: s nem ugy kezdi, hogy az legyen —, egy lejárt kormány, egy vaskezü miniszter rendeleteinek végrehajtójául vállalkozván. Ez a kicsinyek hiúsága. Mindamellett szívesen üdvözöljük Lonovics urat főispáni székén, mert hisszük, hogy azt jobban lesz képes betölteni, mint sok más főispán, s mert Lonovics ur kinevezésében ismét uj jelét látjuk a szakításnak ama szűkkeblű előítélettel, hogy a megyék élén csak igazi arisztokrata állhat. Ami ellen kifogásunk van, az csak azon hűhó és émelygős hajlongás, mely társadalmunk és politikai világunk erkölcseit, oly mélyen alá süllyesztette" — s mely olyan károsan nyilvánult ezúttal Csanádmegyében". A Lonovics-ügy végére végül is egy hét múlva tett pontot Mikszáth, a következő közleménnyel: „A Szegedi Napló mult heti számában két csípős közlemény jelent meg, kapcsolatban a főispáni installáczióval, mely természeténél fogva, és azok természeténél fogva, akiknek szólott, sajátszerű benyomást tett Csanádmegyében. E benyomást nagyszerűen karakterizálja két levél, melyeknek véletlenül birtokába jutottunk. Egy ugyanazon kéz irása mind a két levél. Egv ugyanazon név van irva mind a kettő alá. Ezt a nevet még most elhallgatjuk s pótoljuk álnévvel. Az egyik levél Budapestre van intézve, egy ott időző csanádmegyei birtokoshoz s igy szól: „Kívánságodra itt küldöm a „Szegedi Napló" azon két számát, melyben ama czélzatok és gyalázatos rágalmak foglaltatnak, ő méltósága és a megye ellen. Valóságos skandalum! Bosszantó, hogy nem akad ember sat. sat. Kajáry Márton." A másik levél a „Szegedi Napló'' szerkesztőségének szól s igy hangzik: „Tekintetes Szerkesztőségi Lelkesedve olvastam a sorokat, melyek az emberi méltóság nevében oly elragadóan ecsetelték érzelmeimet. Régen kellett volna • mindaz! Nagy sebek, iszonyú-fekélyek azok, amik itt vannak! Áldja meg az Isten azt a ragySgó nemes tollat, sat. sat. Kérek küldeni a kiadóhivatal utíér errv etrv példányt mind a két számból, hogy örök emlékül eltehessem. Kajáry Márton'. Mikor e két levél a kezembe került s öszszehasonlitva konstatáltam, hogy egy s ugyanazon ember irta, nagyot dobbant szivem az örömtől, arezom kigyúlt a boldogságtól, mert ime ez egy igazi... ime egy igazi mameluk. R. A. No. 3." * — Jó napot Mikszáth ur! — állitotta meg útjában az irót egy kopaszodó, tagbaszakadt, korpulens férfi a városháza előtt. Mikszáth, aki szórakozottan iparkodott a téren ót, meglepetve szemlélte maga előtt az őt útjában feltartóztató idegent. — Inkább hűvösebb napot kívánjon, polgártárs — viszonozta elmésen Mikszáth, mert bizony tékozló melegen tűzött a nap sugara. Kékkockás nagy zsebkendővel törölte is közben homlokáról az egyre előtolakodó izzadtságcsöppeket. — Gratulálni akarok, Mikszáth ur —mondotta a polgár s nyújtotta hatalmasra szabott tenyerét az iró felé. Amint Mikszáth a feléje közeledő tenyérre tekintett, elszörnyüködve gondolt hirtelen arra: mi lenne, ha ez a tenyér ütésre emelkedett volna ... Még gondolatnak is irtózatos volt. Hát igen gyprsan parolázott az ismeretlen „ismerőssel", hogy mihamarabb eltűnjön szeme elől ez a rettenetes nagyraméretezett kézfej. Mikszáth keze, mint valami kisgyerekkéz a fölnőtt ember kezében, „elveszett" a hatalmasméretü tenyérben. ' •— Köszönöm, köszönöm — mondotta sürü pislogással Mikszáth —, csak azt nem tudom, mihez gratulál kedves polgártársam. Arra gondolt hirtelenjében, hogy valami ellenzéki érzelmű derék polgár a „veszedelmestenyerü" ismeretlen s Lonovics főispán kifigurázásáért akar leparolózni vele. — Hót a színdarabjához! — válaszolt az a legtermészetesebb hangon. — A színdarabomhoz? Már bocsánat, de nekem ilyen bűnöm még nincsen. — Ne tréfáljon az ur, amikor én a saját szememmel láttam .:. — mondotta a polgár megütközve. — De ha mondom — jelentette kí Mikszáth komoly ábrázattal —, nincs énnekem semmiféle szindarabom. — A Szeged pusztulását nem ön irta? — szegezte az iróra a kérdést. — Én irtam azt, de az nem színdarab! — Nem színdarab? Lehet, hogy más a neve, de fontos, hogy láttam — — motyogta kissé zavartan a polgár, aki az irodalmi műfajok körüli tapasztalatlanságát még leplezni sem akarta. — Olvasta inkább, polgártársam — javította ki Mikszáth. — Már hogyan olvastam volna, amikoi láttam? ..: — makacskodott a polgár. Mikszáth gyanút fogott; mostmár faggatni kezdte az idegen. — Színpadi előadást látott ön? — Ha mondom, hogy azt... (Folyt, köv.) ffem bánja mejj, ha kárpitozott bútor szükségletét" nálam szerzi be. Modern recamiék, Ottapián, matrac állandóan raktáron. Megbízható ntunkia olcsó árak. — Unió könyvre is. Yitcz SÜVEGH DEZSŐ kárpitosmester Kállav Alhprt fllid"; utca '2. szám.