Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

Vasárnap, T939. julius 16. DÉEMAGYARORSZÁG KÖZGAZDASAG A gyümölcspiac alacsony árai Budapest, július 15. Szegedről, Kecskemétről, Nagykőrösről, Jánoshalmáról, Kiskunba lasról naponta érkeznek piaci tudósítások » .kerti termékek olcsóságáról. Kezdte a saláta, folytatta a meggy és a barack, most a nyári alma van sörön. Az alábbiakban a nagykőrösi kiviteli piaö nagykereskedelmi árai alapján mutatjuk be a magyar kerti termékek árának alakulását. rA nagyszemű meggy 1932-ben olcsóbb volt, mint ma. Azonban az idén június folyamán gyakori volt a 30 filléres ár is és így bát fan állíthatjuk, hogy az utolsó 10 év folyamán a maihoz hasonló alacsony meggyárra még nem volt példa. A kajszibarack ára rendszerint a mai dr 2—3 szorosa, 1936-ban voltak július első felében a maihoz hasonló alacsony, sőt alacsonyabb baraekárak. A mai barackár ennél talán Csak azért magasabb, mert a beavatkozó vásárlások megkadályozták a további árzuhanást. A nyári körte árának felső határa rendszerint magasabb, mint az idei ár. Gyakori volt azonban az utolsó 10 évben az alacsonyabb ár is és így a termelők szempontjából még itt a legkielégítőbb, a mostani helyzet. A nyári alma még soha sem volt ilyen olcsó, mint az idén. Míg a gyümölcsféléknél általában az olcsóság és árzuhanás minden gyümölcsfajtánál megállapítható, addig az idénycikkek már nem mutatnak ilyen egyértelmű áralakulást. Az uborka július U-én, 11 é^ alatt 6 esetben volt olcsóbb, mint 1939-ben. A zöldcsövű bab az idén érte el a legmagasabb árszintet A sárgacsövü bab ára olyan nagy árbatárok között mozgott az elmúlt 11 év alatt, bogy az idei ára leghelyesebben közepesnek mondható. A paprika ára a legállandóbb és az idei ár ennek megfelelő. Paradicsom júliffs elején nagyobb menynyisésrben még nincs és ezért a július U-i árak összehasonlításából következtetést levopni nem lehet A bemutatott adatok alsnján is mearállapítható, bogy tényleg van árzuhanás a kertitermékek piacán. . A termények betakarítása után ne maradion eqvetlen gazda sem biztosítás nélkül Fillérekért biztosithatja összes épületeit, terményeit, állatállományát és gazdasági eszközeit átalánybiztositás keretében Budapest, julius 15. Nincsen borzalmasabb esemény, mint amikor faluhelyen aratási időben a férfiak, asszonyok künn vannak a földeken a legnagyobb munkában és egyszerre ceak félreverik a harangokat Hozza a szél ilyenkor a szaggatott segélykiáltást és percek alatt, mielőtt löIocsudnán»k az emberek a rémülettől, már száll az ég felé a hatalmas füst fíiáiba hagyják ott az aratást, rohannak haza oltani a tüzet, amire beérnek, már nemcsak a kigyulladt ház ég hanem a kánikulai hőségben terjed a tüz, mintha csak lába volna. Egyik ház a másik után lesz a tüz martaléka. Néha kis gyermekek vigyázatlan játszadozása idézi elő a szerencsétlenséget, máskor villámcsapás okozza a tüzet és ebben az esztendőben tömegesen fordultak elő tuzkáresetek, amelyeket villámcsapás okozott és óriási vagyonok váltak a láng martalékává s ezek között sajnos még mindig számtalan olyan érték pusztult el tüzeset folytán, amely biztositva nem volt. Sokszor azt hiszi a gazda, hogyha cseréppel fedte az épületeit, már nincsen szüksége biztosításra és csak a tűzkárnál látja, hogy még menthetetlenebb igy az épülete, mert az átforrósodott cserép pattogzik és nem tudnak hozzáférni az oltással. A villámcsapás nemigen nézi, hogy milyen tetővel van fedve az épület. Hiszen egymásután égtek le ebben az évben villámcsapás folytán cserepes épületek, istállók, amelyekben a marhaállomány is penbpusztult. A oseréptető csak arra alkalmas, hogy a gazda olcsóbb dij mellett biztosíthat, hiszen az ilyen épületeknek a biztosítási dija alig néhány fillérbe kerül. Igazán nem lehet áldozatnak nevezni azt a csekély összeget amelyért a gazda nemcsak épületeit, hanem össze® gazdasági eszközeit és állatállományát, valamint terményeit a tűzkár ellen biztosíthatja. Erre való a biztosító intézetek által bevenezett átalánybiztositás. Ezt kel] a gazdatársaüalomnak igénybe vepnie, nempedig az asztagbiztosilást. hiszen majdnem azért as összegért, amellyel csak az asztagját pár hónapra biztosítja, már átalány keretében biztosíthatja épületeit, összes terményeit és állatállományát, valamint gazdasági eszközeit is tűzkár ellen. Magyarországon sokmillióra rug az a kár, amelyet a gazdatársadalom szenved azáltal, hogy nem veszi kellőleg igénybe a biztosításnak ezt a kiváló formáját, amelyet az átalánybiztositás nyújt. Ez pedig nemcsak egyeseknek a kára, hanem nemzetgazdasági szempontból is óriási veszteség. Ezért van az. hogy egyes országokban kötelezik a gazdákat az ilyen biztosításra. De hányszor találkozunk könyöradományt gyűjtőkkel, akik a tűzkár folytán tönkrement falvak íölsegélyezésére gyűjtenek, holott egy kis gondossággal a tönkremenéstől mentheti meg magát a gazda, aki előrelá'tólag minden néven nevezendő épületeit, terményeit, ingóságait és állatállományát átalánvbiztositás keretében bizto sitja. Meg kell tanulnia a magyar gazdának, hogy &• a ipaga kárán tanuljon, hanem tanuljon azoknak » sokaknak a kárán, akiket sokszor a tönk szélére juttatott •?y-«gy tűzkár eset. Az átalánybirto* sitásnáJ a termények már akkor biztosítva vannak, amikor n !.a.*zái halavágták a termésbe, mfg m T#ynevezett asztagbiztositásnál csak akkor kezdődik a biztositás, amikor azt öszszerakták és megszűnik a biztosítás, ( amely pillanatban a cséplés megtörtént, holott még a magtárban is eléri a tüzkataszirctra a terményeket, különösen nálunk, ahol nagyon sok helyen még padlásra rakják a készletekel. Akiknek nincs tűzbiztosítása, azok sürgősen keressék biztosítási képviselőkkel az összekötte-. tést, lehetőleg általános biztosításra kérjenek ajánlatot és meggyőződhetnek arról, bogy azt a csekély összeget, amelybe az átalánybiztositás kerül, megéri már csak azért is, mert a jól kötött átalánybiztositás esetén nyugodtan bajthatják álomra feiükeL